KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Exploring the Fuzzy Boundaries of Discourse Markers Through Manual and Automatic Annotation
Discourse markers are non-propositional linguistic items that are notoriously
difficult to identify as well as to categorize. We can observe several borderline
phenomena and overlaps with other formal and functional categories, for
example inserts, adverbials, contextualization cues, pragmatic force modifiers
and so on. By way of addressing such overlaps as well as the disambiguation
between discourse marker uses and their source categories, the chapter presents
a comparison of automated and manual annotation of oral discourse markers
(discourse markers). Firstly, an overview of the criterial features of discourse
markers that are relevant to disambiguation is presented. Secondly, the UCREL
Semantic Analysis System (USAS) and its disambiguation methods are briefly
discussed. In the third part of the chapter manual and automatic decisions
about categorization are compared with a view to addressing the margin of
error reported to apply in general semantic annotation as well as the question
of what formal-functional properties of the relevant discourse markers might
explain possible differences between manual and automatic annotation
Reverse Logistics Tasks Tested with Path Models Based on Data of Companies Operating in Hungary
Az emberi lét biológiai meghatározottságával összefüggő értékválasztás az orvostudományi innovációk és technológiai fejlődés vonatkozásában - jogi, etikai, erkölcsi kihívások
Egyetemi tankönyv jogi felsőoktatási asszisztens hallgatóknak
Képzeljük el, hogy a középkorban járunk poros, úttalan utakon. Találkozunk egy férfival, aki köveket tör darabokra hatalmas kalapácsával.
– Mégis mit csinál? – kérdezzük tőle.
– Köveket aprítok, mégis mit csinálnék? – vágja rá kelletlenül.
Továbbmegyünk, ismét találkozunk egy kőfaragóval, hatalmas kalapáccsal a kezében.
– Mit csinál? – kérdezzük tőle is.
– Pénzt keresek, ebből élek, ebből tartom el a családomat. – mondja kissé fáradtan.
Végül egy harmadik munkás is elénk kerül, ő is ugyanezt a munkát végzi.
– Mit csinál? – tesszük fel neki is a kérdést.
Mire a gyors és határozott válasz:
– Katedrálist építek!
Hasonló utazást végezhetünk ma is a bíróságokon, találkozunk a postázóban igazságügyi alkalmazottakkal, akik felbontják a borítékokat, érkeztetik a beadványokat, majd újabbakkal, akik aktákhoz szerelik, majd továbbítják az eljáró bíró ügyintézőjéhez. A bírósági ügyintéző átadja a bírónak, aki utasítást ír rá, majd befejezi az ítéletet, ami lehet megváltoztatja egy vagy több ember életét: lezár egy jogvitát, emberi sorsok, élethelyzetek kimenetele kerül más helyzetbe. Ennek a folyamatnak az eredményeként megszülető ítéletben nagyon sok ember vett részt, tette a dolgát a postázóban, kezelőirodán, diktálta, javította, kinyomtatta majd sokszorosította és kézbesítette a bíróság határozatát. Az ügyvitel szabályai átfogják az eljárás valamennyi mozzanatát a keresetlevél bíróságon történő érkeztetésétől az ügy iratainak a selejtezéséig, ezért azok ismerete és betartása valamennyi bírósági alkalmazott munkájának elengedhetetlen feltétele. A bírósági köznyelvben az ügyvitelhez kapcsolódó tevékenységeket a kő- helyett leginkább fafaragásnak szokták nevezni monotonitása vagy nem mindig értelemszerű, ugyanakkor túlrészletezett szabályai miatt.
Egy-egy részében ennek a munkának lehetünk mi is olyanok, mint az első két kőfaragó, aki „csak” faragja a követ, vagy keresi a kenyérrevalót. De ha – hasonlóan a harmadik munkáshoz – meglátjuk és megértjük, hogy egy nagy folyamat részesei vagyunk, akkor rájövünk, hogy munkánk egy kiterjedt célt szolgál, amit úgy hívunk: igazságszolgáltatás. Ekkor a beadványokon szereplő nevek, vagy csak egyszerű felperes és alperes kifejezések mögött élő embereket, családokat, családoknak munkát adó cégeket látunk meg, akik a bíróságtól – így tőlünk is – azt várják: segítsük eldönteni jogvitájukat, rendezni megromlott élethelyzetüket.
Ezekkel a szavakkal szeretném motiválni az olvasót az ügyviteli szabályok elsajátításának fontosságára. A könyv egyes fejezetein keresztül igyekszem felvázolni a „nagyobb kép” kisebb elemeit is, vagyis, hogy az egyes ügyviteli részletszabályok milyen célt szolgálnak, hogyan segítik az egyes munkafolyamatok hatékony elvégzését.
A könyv bemutatja a polgári eljárásokhoz kapcsolódó legfontosabb ügyviteli szabályokat. Számozott bekezdések, kulcsfogalmak kiemelése és részletes tárgymutató segíti a jogintézmények közötti gyors eligazodást. A nehezebben elsajátítható részek után – főként a perköltség- és a határidőszámítás megértéséhez – gyakorló feladatok találhatók, amelyeken le lehet mérni, hogy megfelelően tudjuk-e alkalmazni az olvasottakat.
A könyv elsősorban a jogi asszisztens hallgatók részére készült, de egyaránt alkalmas a kezdő igazságügyi alkalmazottak számára a polgári eljárások bírósági ügyviteli szabályainak megértéséhez és a mindennapi alkalmazásának megkönnyítéséhez
"A csoda helyszíne itt van köztünk": A hétköznapi, e rendkívüli és a szent a protestáns spiritualitásban
“The Scene of Miracle is here, among us”: The Ordinary, the Extraordinary, and the Sacred in Protestant Spirituality In our profoundly alienated and disenchanted Western culture there is a growing need for a spirituality firmly grounded in ordinary reality. The Reformation, as is well-known, has bridged the divide between the sacred and the profane by conferring unprecedented dignity on earthly life and secular vocations. At the same time, however, Protestants tend to think of the world as under judgement, and thus having religious significance mainly as a stage of transforming ethical action in the believer’s obedient response to the call of the transcendent Other. In this paper the above attitude is identified as “ethical sacramentalism” in contrast with “aesthetic sacramentalism.” In aesthetic sacramentalism the good things of this world are symbols or expressions of God’s eternal nature, whereas in ethical sacramentalism they are viewed as instruments which God uses to bring about his kingdom. Whenever one of these tendencies becomes dominant at the cost of the other, spirituality becomes one-sided. In an ethically oriented, prophetic spirituality there is a propensity to undervalue the goodness of creation and thus to objectify and instrumentalize the world. The paper calls attention to those aspects of Christian spirituality which have the potential to right the balance by enabling us to experience the sacramental in the ordinary. I point out how art, and literary language in particular, can help us overcome alienation by liberating us to participate in God’s beauty and holiness manifested through the created world
Measuring e-government and e-participation
The subject of this paper is an examination of the connection between the most quoted and widely used indexes of the e-government and e-participation presented by the United Nations and the actual use of basic e-government activites of inviduals (as a part of the electronic
participation) in the European Union.
My main question is the following: could the UN’s mostly infrastructural readiness-based indexes tell us anything about the actual level of goverment-to-citizen interactions? In this paper my primary goal is to answer the question above