KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
A telemedicina alkalmazásának jogszabályi környezete Magyarországon
Tanulmányomban a telemedicina jogszabályi környezetét kívánom feltárni Magyarországon. A XXI. században az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának lehetősége tovább fejlődik, a gyógyításban is fontos szerepe lesz az elektronikus-informatikai eszközök alkalmazásának. A gyógyítással együtt az orvosi technológia is rohamtempóban fejlődik, és ez előreláthatólag a jövőben sem fog változni. A technológiai fejlődés révén lehetővé válik, hogy korábban nem gyógyítható betegségek esetében is javuljon a túlélés esélye, a születéskori halandóság tovább csökkenjen és a várható élettartam is jelentősen kitolódjon, részben az orvostudomány fejlődésének köszönhetően. Ez a fejlődés a működő egészségbiztosítási rendszereket is komoly kihívások elé állítja a jövőben, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának új formái jelennek meg, a telemedicina előreláthatóan egyre nagyobb szerepet fog betölteni
Mozgó törésvonalak a magyar politikai térben. Hogyan lett a két ellenzékből egy a választói térelmélet szerint?
A magyar politika talányos eleme a jobbszélt uraló ellenzéki párt sok éve meghirdetett középre vándorlása. 2020 végéig nem történt a politikai térbeli koordináták számottevő változásában is megmutatkozó változás a bal-liberális és Jobbikos ellenzéki tömbök között, míg a kormánypárt és ellenzékek viszonyrendszere lényegesen átalakult. A Downs-féle politikatudományi térelmélet alkalmazásával bemutatható, hogy a 2010-es évtized nagyobbik részén áthúzódó „közeledünk is meg nem is” állapot alatt az ellenzéki tömbök relatív, a kormányoldalhoz viszonyított távolsága csökkent egy új politikai dimenzió uralkodóvá válásával. Ez a relatív közeledés az ellenzéki tömbök átellenes politikai nézeteinek megmaradása mellett is végbemehetett. Az évtized fordulóján ezt egészítette ki végül az álláspontok abszolút értelemben vett, politikai térbeli koordinátákban is megmutatkozó közeledése
Modern health worries and idiopathic environmental intolerance attributed to electromagnetic fields are associated with paranoid ideation
Objective: Paranoid ideation is assumed to characterize worries about possible harmful effects of modern technologies (MHWs) and idiopathic environmental intolerances (IEIs), such as IEI attributed to electromagnetic fields (IEI-EMF). Empirical evidence on these associations is scarce.
Methods: In a cross-sectional on-line survey, participants of a community sample (n = 700; mean age: 28.4 ± 12.0; 434 females) completed the Somatosensory Amplification Scale, the Modern Health Worries Scale, and the Paranoid Ideation scale of the Symptom Checklist 90 Revised. They were considered IEI-EMF if (1) they cate gorized themselves so, (2) they had experienced symptoms that they attributed to the exposure to electromag netic fields, and (3) the condition impacted their everyday functioning.
Results: Paranoid ideation was significantly positively associated with MHWs (standardized β = 0.150, p < .001) even after controlling for socio-demographic variables and somatosensory amplification tendency, an indicator of somatic symptom distress. Also, paranoid ideation explained significant variability in IEI-EMF (OR = 1.090, 95% CI: 1.006–1.180, p = .035) even after statistically controlling for socio-demographic variables and somatosensory amplification.
Conclusions: Paranoid ideation was found to be associated with MHWs and IEI-EMF. This association appears independent of general somatic symptom distress in both cases. This might partly explain the temporal stability of these constructs
Az érzelemkifejezés verbális és nonverbális jelei a Covid19-járvány idején, felsőoktatási környezetben. Vizsgálat és értelmezés
Távolléti fókuszcsoportok eredményei a 2020 tavaszi érettségivel kapcsolatos tapasztalatokról
2020 tavaszán a COVID-19 járvány terjedése gyökeresen változtatta meg mindannyiunk, így az ebben az évben érettségiző diákok életét is. Az érettségizők különleges csoportnak számítanak: élethelyzetüknél fogva várományosai voltak a nagy fordulópontok megélésének, megünneplésének – mindez elmaradtak, illetve más formában valósult meg. Mi több, ez az időszak a vizsgált csoportok életében markáns korszakzárást is jelentett, ami egybeesett a COVID-19 ugyancsak korszakfordulóként karakterizálható időszakával. Kutatásunkban távolléti, online fókuszcsoportos beszélgetések során térképeztük fel az érettségiző diákok percepcióit a megélt érettségi időszakkal kapcsolatban. A fókuszcsoportos beszélgetések nem csupán online kivitelezésűek voltak, hanem audiovizuális módon is zajlottak (szemben a korábban elterjedt, realtime, de szövegalapú, többek között gépelést is magában foglaló online fókuszcsoportokkal). A járvány által kikényszerített helyzet módszertani sajátossága, hogy a csoportot a szituáció kényszere miatt távolléti, online videókonferencia platformokon oktatásban részesülő, az érintett csoporthoz korban közel álló egyetemisták moderálták az online oktatás témájában, szintén online módon. Cikkünkben beszámolunk ezekről a jövőben minden bizonnyal mások által is jól hasznosítható módszertani tapasztalatokról, továbbá a távolléti, online fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatait foglaljuk össze. A fókuszcsoportos beszélgetésekben meghatározó súllyal jelent meg az érettségizők percepciója az online oktatás távlati potenciáljával kapcsolatban