KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Hungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing
Get PDFThe two significant factors that influence subjective wellbeing are job and life satisfaction, so the work–life balance, that is, balancing between the two areas, is related to several wellbeing outcomes. This issue is of particular interest in those families, where, even if only temporarily, they have chosen the non-traditional sharing of roles, in which the father becomes the primary caregiver and the mother assumes the role of breadwinner. Very few Hungarian studies focus on families where the mother is the prime breadwinner and there has been no research specifically relating to stay-at-home father–working mother families. The qualitative gap filling research that we conducted was utilized to explore the relationship between achieving work-life balance and wellbeing in case of Hungarian stay-at-home father–working mother couples. A total of 31 families were examined through a semi-structured in-depth interview with the fathers and a short questionnaire with the mothers. All participants were white, heterosexual couples with one to four children. As a result of the analysis, four typical patterns in terms of the stay-at-home father and working mother family dynamics could be identified, including to what extent this non-traditional family format contributes to the father’s, mother’s, or both of their wellbeing
Evaluation of Member State Provisions Addressing Land Policy and Restitution by the European Commission
Get PDFThe scope of action of EU Member States’ land policies lies at the intersection
of positive and negative integration. Therefore, if a Member State restricts the
ownership and use of agricultural land, it implies both the legitimate restriction of fundamental freedoms and that it achieves the targets listed under the Common Agricultural Policy (CAP) on improving the quality of living for farmers in keeping with the case law of the Court of Justice of the European Union (CJEU). Despite this, it is worrisome that the EU’s control over negative integration does not allow Member States to create sustainable regulations. In contrast, the EU law leaves it entirely to the Member States to introduce restitution measures vis-à-vis the properties that were confiscated
before their accession. The EU’s control prohibits direct discrimination against the citizens of other Member States. Under certain circumstances, according to the European Commission, the general principles of EU law and the provisions of the Charter can help individuals enforce restitution provisions. Bearing this in mind, we analysed the practice of the European Commission, its statements, and procedures against Member States, given that these are based on professional and/or political considerations. We examine the practice of the Commission and the CJEU vis-à-vis a Hungarian legislation on the so-called ‘zsebszerződések’. We also propose recommendations
The Undertaking as an Alternative to Secondary Insolvency Proceeding in Romania and in Hungary - A comparative analysis
No full textThe differences between Member States with regard to substantive and procedural rules a common source of difficulties in cross-border dimension. The same is true for insolvency proceedings. Among others, Regulation 2015/848 of the European Parliament and the Council on insolvency proceedings (hereinafter: EIR-R) provides some new legal instruments to limit the possibility of secondary insolvency proceedings. Undertaking (Art. 36.) is one of the new features, and was not known before in Continental legal systems. We consider that the application of an undertaking in different insolvency regimes also causes some difficulties. To demonstrate this assumption, we will compare the Romanian and the Hungarian legislation in this field and show the differences and similarities
A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében = Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020
No full textBevezetés: A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések igen aktuális, társadalmi szempontból fontos te rületét adják az egészségmagatartással foglalkozó kutatásoknak.
Célkitűzés: Vizsgálatunk a védőoltásról különbözőképpen vélekedő (oltást elutasító, oltást választó, oltáson nem gondolkodó, valamint bizonytalan) csoportok elemzését tűzte ki célul az oltás előnyeinek és hátrányainak, valamint az információforrások használatának tekintetében.
Módszer: A mintát „A koronavírus-járvány okozta lelki tényezők utánkövetéses vizsgálatának” 2020 decemberében felvett adatai adják; a vizsgálat során 1009 fő válaszait egyszempontos varianciaanalízissel elemeztük.
Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a budapestiek és a Közép-Magyarországon élők, az idősebbek, a férfiak, a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a házasok választják nagyobb eséllyel a védőoltást. Az oltásról különbözőképpen vélekedő csoportokat az oltás előnyei jobban elkülönítik egymástól, mint az oltás hátrányai. Az előnyök közül a csoportokat főképp a társas, társadalmi érdekekre fókuszáló tételek differenciálják, melyek a járvány megfékezéséről, a fertőzés átadásáról szólnak. A használt információforrásokat elemezve pedig elmondható, hogy mind a négy csoport jobban támaszkodik a személyes (család, barátok) és az orvosi, egészségügyből érkező információkra, mint a médiából érkező hírekre.
Következtetés: Az oltási csoportok véleménye az oltás pozitív hozadékait, különösképp társadalmi hasznosságát illetően tér el, mely vélemények a leginkább a személyes kapcsolatokon, így az egészségügyi dolgozók álláspontján keresztül formálódnak. Tehát az egészségügyben dolgozóknak kiemelkedő szerepük van a hozzájuk tanácsért fordulók differenciált megértésében, szakértői tájékoztatásában és megfelelő tanácsokkal való ellátásában. Orv Hetil. 2021; 162(24): 931–937
Mennyire hatékonyak az iskolai évek?: A humán tőke és a gazdasági növekedés összefüggésének vizsgálata európai országokban, 2014-2019
No full textEz a tanulmány a humán tőke és a gazdasági növekedés kölcsönhatásának vizsgálatához kíván hozzájárulni. 2014 és 2019 közötti adatok fényében vizsgálja meg az átlagos elvégzett iskolaévek számával becsült humán tőke értékének és a gazdasági növekedésnek az összefüggését európai országokban. Az adatok negatív kapcsolatot mutatnak e két változó között. Ebben az időszakban a vizsgált keleti országokban a gazdasági növekedés üteme általában magasabb volt, mint a nyugat-európai államokban, míg Magyarországon a gazdasági növekedés magasabb volt annál, amit a vizsgált változók magyarázni tudnak. A negatív összefüggés azt jelzi, hogy Európában az iskolaévek mennyiségi mutatójával mért humán tőke már nem gyorsítja a gazdasági növekedést, szükség van az oktatási rendszerek további reformjára a humán tőke hatékonyabb felhasználása érdekében