KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
A katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján
Get PDFJelen tanulmány a címben jelzett terület katolikus magyarságával kíván foglalkozni. Nem feledve, hogy a katolikus hívek többségében németek voltak (Erről, a mások mellett, a közelmúltban lásd: Bezzegh 2012.) Az impériumváltást követő felmérésekből világosan kitűnik, hogy már a két világháború között megindul a szerb lakosság arányszámának határozott növekedése. Az egyházkormányzati változások gyakorlati végrehajtása is az új állam többségi szláv etnikai befolyás erősítését szolgálta. A két háború között a katolikus egyházat anyagi forrásai és társadalmi-kulturális befolyása kapcsán két területen érte komoly veszteség. Az egyházi vagyont radikálisan csökkentette az agrárreform míg a felekezeti iskolák államosítása igyekezett visszaszorítani a katolikus egyház befolyását a kisebbségi magyarság körében, ezzel is erősítve a beolvadást, sőt inkább a disszimilációt, azaz a kirekesztést. A kirekesztés szándéka azért vethető fel, hisz kevéssé volt valószínűsíthető, hogy - épp felekezeti hovatartozása okán - a latin keresztény magyarság (és persze németség) be akart/tudott volna olvadni a szerb ortodox többségi társadalomba. A katolikus egyház háttérbe szorításának egyik fő mozgató rugója éppen az volt, hogy gátolják a kisebbségi értelmiség kialakulását. . Fontos eleme volt a kisebbségi létbe került magyarságot is erőteljesen érintő asszimilációs törekvéseknek az állami oktatáspolitika. Azzal, hogy az új hatalom nem ismerte el az egyházi iskolák létjogosultságát, fokozatosan felszámolták a magyar tannyelvű egyházi oktatást
Református hittanoktatók küldetése az érzelmi kötődés és a kapcsolatok támogatása jegyében
No full textCollective Wage Bargaining and the Related Challenges of Labour Law and Labour Relations Regarding Public Services Operated by Publicly Owned Companies
Get PDFAz állami és az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó cégeknél több mint fél évig
húzódott a 2021. évi bérfejlesztések rendezése, amely hároméves, úgynevezett
„jövedelempolitikai” megállapodásokban manifesztálódott. A folyamat azonban jelen
írás szempontjából leginkább a munkaügyi kapcsolatok vetülete miatt vált érdekessé és
jogtudományi szempontból is elemezhetővé. Az elemzés során – a terjedelem adta keretek
lehetőségei között – vizsgálom a bérmegállapodások folyamatát (annak munkajogi
tartalmával és következményeivel), a köztulajdonra vonatkozó eltérő kollektív munkajogi
szabályok elvi alapjait, végül a szektor sztrájkjogi szabályozásának újonnan felmerülő
gyakorlati problémáit.
In the case of state- and municipality-owned companies providing public services, the
2021 salary increase was settled with a six-monthly delay, which was manifested in threeyear,
so-called “income policy” agreements. However, for the purposes of this paper, the
process became relevant mainly due to the aspect of labor relations and it also became
suitable for a legal science analysis. In the course of this, within the available space
limits, I discuss the process of salary negotiations (with its labor law content and
consequences), the theoretical bases of the different collective labor law regulations
regarding public assets, and finally, the newly emerging practical issues related to the
strike rights regulation of this sector
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás jelentősége és az alapító visegrádi országok Európai Uniós csatlakozási folyamatában betöltött szerepe
Get PDFTanulmányunkban a kelet-közép-európai régió számára kiemelt fontosságú regionális együttműködéseknek, a Visegrádi csoportnak és az általuk megalapított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak a szerepét elemezzük, amelyek hozzájárultak a vizsgált országoknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódásához. A tanulmány kitér a közép-európai gazdasági kapcsolatok korábbi szerepére, majd a kapcsolatok rendszerváltás utáni újjáépítésére, a Visegrádi csoport és a CEFTA megalakulására, elemzi a CEFTA alapító tagok kereskedelmi integrációjának adatait egymás és az EU irányába, az országok mérlegét, és az árufőcsoportokat, amelyek fontos szerepet játszottak a visegrádi országok egymás közötti kereskedelmében.
