KREPOZIT (Károli Gáspár University of the Reformed Church)
Not a member yet
1056 research outputs found
Sort by
Developing Dictionary Skills through Monolingual and Bilingual English Dictionaries at Tertiary-level Education in Hungary
Among reference works, dictionaries are particularly important in foreign language
learning. Dictionaries provide language learners with a wide range of data, however, wading
through the mass of data and information can be a daunting task. Mastering dictionary skills
should be important in the language learning process; however, in official educational documents
in Hungary, there are no clear guidelines on how to develop these skills. By integrating dictionary
skills into the curriculum and teaching them explicitly in lessons, teachers could play an important
role in bridging the gap between lexicographers and dictionary users. In the present study, we
report on our methods of teaching lexicography and dictionary skills to students at a Hungarian
university. The authors are speaking from experience, the discussion and accompanying material
are based on more than 15 years of teaching practice. To ensure that the training can meet the
expanding needs of young students, a longitudinal study was launched in 2020 to examine students' changing habits and needs. The aims of the article are threefold: first, to encourage the
teaching of lexicography at university level by providing concrete methods, then to highlight the
importance of dictionary skills, and finally, to emphasise the importance of integrating the effective
teaching of the use of electronic dictionaries into dictionary didactics. In this context, the article
underlines the need to incorporate new evaluation criteria as well as to develop new skills for digital
dictionaries, different from those for print dictionaries, into education
A COVID-19 járvány és a helyi válságkezelés jellemzői Magyarországon
A COVID-19 járvány idején az országok többségében erősödött a kormányzati
centralizáció, jóllehet ma már általánossá vált az a vélekedés, hogy a központi válságkezelés
nem a legeredményesebb módja a járvány elleni küzdelemnek. A
szupercentralizáció hatékonyságát megkérdőjelező szerzők közé tartozik Hambleton
(2020), aki a helyi szint felértékelődését, a valódi helyi autonómiát és a helyet jól ismerő,
együttműködő (település)vezetőt sorolja a sikeres válságkezelés tényezői közé.
A tanulmány a témában megjelent szakirodalom mellett egy 202 helyi önkormányzatot
felölelő empirikus adatfelvétel eredményeire támaszkodva arra keresi a választ,
hogy a hambletoni értelemben a sikeres válságkezelés szempontjából alapvető fontosságúként
azonosított tényezők hogyan jellemezhetők Magyarországon a COVID-19 járvány
időszakában. Az elemzés kitér a helyi autonómiát ért kihívásokra, valamint a jó vezetés
és a helyi jellegzetességek kérdéskörére, amit a járvány okozta problémák területi különbségei,
az eltérő polgármestertípusok és szerepfelfogások, valamint a helyi társadalmi
részvétel szempontjából jellemez.
Elemzések rámutatnak, hogy a centralizált vagy túlcentralizált államok nem teljesítettek
jól a koronavírus-járvány kezelésében. A tanulmány arra a következtetésre jut,
hogy a Hambleton által meghatározott, a sikeres válságkezeléshez szükséges helyi tényezők,
illetve feltételek a járvány időszaka alatt hazánkban sérültek, hiányossá váltak, miközben
a járvány okozta problémák és a járványkezelés eszközei a meglévő területi
különbségek mentén dierenciálódtak. A helyi önkormányzatok autonómiája, mozgástere,
anyagi lehetőségei szűkültek, s ennek következtében a jó vezetés is ellehetetlenül,
holott a legtöbb településvezető helyi politikai és szakmai szereplőkkel együttműködve,
(kezdetben) jelentős társadalmi támogatás mellett hozta meg döntéseit, kialakítva a válságkezelés
helyi, akár más krízisek során is alkalmazható gyakorlatát, mechanizmusait
Európai normák a magyar áldozatvédelemben
A COVID 19 pandémia rámutatott, hogy hiába garantálja szilárd szabályrendszer az áldozatok
jogait az Európai Unióban, válsághelyzetekben további védelemre és hatékonyabb
végrehajtásra van szükség. Az Európai Unió 2020-as áldozatjogi stratégiája kiemeli, hogy a
gyermekek, az idősek, a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak és a rasszista vagy
homofób gyűlölet-bűncselekmények áldozatai, a terrorizmus áldozatai, a fogyatékossággal élők
még kiszolgáltatottabbak, sérülékenyebbek, mint általában az áldozatok. Az Európai Unió
2021-es gyermekjogi stratégiája igyekszik a gyermekek kiszolgáltatott, sérülékeny helyzetére
sajátos, további védelmet és garanciát biztosítani. 2022-ben állásfoglalás született arról, hogy a
tagállamok tegyenek lépéseket a büntető- és polgári ügyek összekapcsolására, így elkerülve
bírósági és más jogi határozatok közötti, a gyermekekre nézve káros ellentmondásokat
Gendered Division of Work within Clergy Couples in Hungary
The division of labor within married couples in ministerial professions is a special case of gender-specific division of labor. Since their relationship is marital and professional at the same time, the divisions of professional and familiar tasks are interconnected. Previous research demonstrates that, in such cases, gender roles may override professional status, which implies that clergywomen may easily fall into the traditional role of the pastor’s wife. Through semi-structured in-depth interviews with female members of ministerial couples in Hungary, we explore the professional and family roles, divisions of labor, and power relations that characterize relationships where both spouses are clergy. Based on these interviews, we identify three different career strategies which clergywomen use to cope with the tension between their emancipatory role as clergywomen and the traditional expectations of a clergyman’s wife: (1) the Conformist Strategy, (2) the Conformist with a Second Career Strategy, and (3) the Co-equals Strategy. Our results also demonstrate that unequal relations in professional and family tasks are reinforced by traditional gender roles typical for Hungary in general and for Hungarian clergy in particular
(In)szekuritizáció és felebaráti szeretet
Ez a tanulmány egy 2019 őszén indult nyelvészeti etnográfiai kutatás eredményeit elemzi. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon a romani nyelv (és beszélőinek) emancipációjához és a békés társadalmi együttélés lehetőségeinek kialakításához. E cél elérése érdekében egy északkelet-magyarországi, mintegy 12 000 fős kisváros társadalmi viszonyait vizsgálja. A dolgozat az (in)szekuritizáció koncepcióját használja. Ennek segítségével megvizsgálhatjuk, hogy a beszélők milyen helyzetekben és szempontok alapján érzik magukat biztonságban vagy - éppen ellenkezőleg - bizonytalanságban, és meghatározhatjuk, hogy milyen kategóriák és társadalmi jelenségek mentén csoportosítják az őket fenyegető (vagy fenyegetőnek érzékelt) személyeket (szereplőket). Segíthet feltárni azokat az változó és sokrétű, kölcsönös függőségeket, amelyek a társadalmi szerveződés különböző szintjeit áthatják. Ugyanakkor, mint a tanulmány rámutat, az egyéni motivációk és a társadalmi kapcsolatokat is alakító pszichológiai tényezők hatásai rejtve maradhatnak
Universitätslehrbuch für Studierende der Grund- und Masterausbildung der Pädagogischen Fakultät Benedek Elek der Universität Sopron (SOE-BPK)
Online bibliaolvasók szerepe és terminológiai megoldások keresése a bibliai konkordanciakészítésben
https://orcid.org/0000-0002-5212-410