PPKE Repository of Dissertations (Pázmány Péter Catholic Univ.)

Horváth Edit Írisz

Hungarian

Ösztönzők és korlátok a kis értékű követelések perbeli érvényesítése során hazánkban és egyes európai államokban

Hakkel Erzsébet

English

Regulation of energy homeostasis by hypothalamic circuits; light- and electron microscopic studies in rodents

Sztyéhlikné Bérces Zsófia

Nanostrukturált felületek és idegszöveti sejtek kölcsönhatásának vizsgálata

Bartóki-Gönczi Balázs

Az online közvetítő szolgáltatók mint az információhoz való hozzáférés új kapuőrei

Gyuris Árpád

Az Európai Unió hatása a magyar szerződési jogra (különös tekintettel a fogyasztói szerződés tisztességtelen feltételei szabályainak meghatározására a magyar magánjogi kódexekben)

Papp Ádám

Spin-Wave-Based Computing

Keglovich Rita

A Nagy Háború magyar hadifoglyai Olaszországban

Mikola Orsolya Irén

A fogyatékossággal élő személyek jogvédelme a fogyatékosjogi ENSZ-egyezményben, különös tekintettel a fogyatékosság és az ésszerű alkalmazkodás fogalmára valamint az Amerikai Egyesült Államok, az Európa Tanács és az Európai Unió kapcsolódó esetjogára

Csikós Gábor

Egyéni és kisközösségi autonómiák (1850 – 1970) Jászdózsa és Páty társadalomtörténetének példáján

Fejes János

 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Irodalomtudományi Doktori Iskola 
 
Fejes János 
Bibliai és mitológiai minták recepciója 
az extrém metal dalszövegeiben 
 
Doktori (PhD) tézisfüzet 
 
 
Az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője: 
Dr. Hargittay Emil, DSc. egyetemi tanár 
 
Témavezetők: 
Dr. Bazsányi Sándor egyetemi docens 
Dr. habil. Kőszeghy Miklós egyetemi docens  
Budapest, 2018. 
  
 FEJES JÁNOS: BIBLIAI ÉS MITOLÓGIA MINTÁK RECEPCIÓJA 
 
2  
 
I. Háttér és kérdésfelvetés 
 
A heavy és az extrém metal zene – születésétől, az 1970-es évek elejétől fogva – a 
közvélekedés szerint egy erőszakos, gyűlölettel telt és értékeket elvető zenei irányzat. 
Ezen, főként a műfajon kívülről jövő bélyegek elsősorban a torzított hangzáson és az 
időnként elcsípett dalszövegmorzsákon alapultak, azonban az 1990-es évek óta a 
tudományos kutatások számára is jelentős témakörré vált. Szociológusok, zenetudósok, 
zenetörténészek, pszichológusok, sőt irodalmárok és vallástudósok is megtalálták az 
általuk vizsgálható részkérdéseket. Az elmúlt 25 évben kötetek és cikkek sora, 
esetenként tematikus konferenciák kísérelték meg mélyebb szinteken megérteni a metal 
zene különböző dimenzióit, eddig kevesebb jelentőséget tulajdonítva a dalszövegeknek. 
 Ahogyan a metal zene az 1970-es évek ellenkultúrájának a terméke, úgy 
hozzáállásában a New Age kultuszok és Új Vallási Mozgalmak (amelyek tetemes része 
szintén a nyugati társadalom elleni lázadás eszményét tűzte ki maga elé) világának 
párhuzama, amelyek kulturális lenyomatai elsősorban a dalszövegekben találhatóak 
meg. Tézisünk szerint azon zenei mozgalom, melyet „mitologikus metalnak” nevezhetünk 
egy különálló folyam a metalon belül, amely kreatív energiákkal látja el a zsánert, 
elsősorban tudatos alkotói erőfeszítéseket mutatva, ezeken keresztül pedig az ókori 
kulturális hagyaték éled újjá a hallgatóság számára. 
 Általánosságban véve, a metal zene egyes alzsánerei, azok hangzása alapján 
kerültek elnevezésre, így pl. a black, thrash vagy a power metal mind zenei 
kifejezésmódjai szerint ismertek, nem pedig a műfajokra jellemző teljes attribútum 
rendszer miatt. Az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején létrejött viking metal e 
folyamat remek ellenpárja. A viking metal hagyományosan a folk metalból kinövő 
műfajnak tekintendő, amely megnevezés azonban érvényes minden olyan zenekarra, 
amely szövegvilágában a viking hagyományokkal foglalkozik, még akkor is, ha 
hangzásában nem követi ezt a trendet. Így a viking és esetenként a pagan metal inkább 
AZ EXTRÉM METAL DALSZÖVEGEIBEN - TÉZISFÜZET  
 
 3 
 
olyan irányzatok, amelyek dalszövegeik alapján kerülnek bekategorizálásra, nem pedig 
zenéjük alapján. 
  Ebben a tekintetben a „mitologikus metal” jelző minden olyan zenekarra 
alkalmazható, amely dalszövegeiben utal mítoszokra, mesékre vagy legendákra. Maga 
az elnevezés az amerikai Absu zenekar 2005-ös gyűjteményes lemezétől kölcsönöztetik, 
melynek címe Mythological Occult Metal. Mivel érdeklődésünk kevéssé érinti az 
okkultizmus által meghatározott dalszövegeket (mely külön dolgozatot érdemelne) így a 
címből csak a „mitologikus metal” részt emeljük át.  
II. Módszertan 
 
Érdeklődésünkkel összhangban egy három pillérből álló rendszert építettünk fel, hogy 
megvizsgálhassuk és megértsük a „mitologikus metalt”. Ennek elemei: 1) metal 
tanulmányok; 2) irodalomelmélet; 3) vallástörténet. 
 
1) Metal tanulmányok: az 1980-as és ’90-es évek határán kialakult tudományos irányzat 
a heavy és extrém metal akadémiai színvonalú kutatását tűzte ki célul maga elé. Azóta a 
metal tanulmányok afféle tudományközi elnevezéssé vált, amelynek része minden olyan 
bölcsészet- és társadalomtudomány, amely a metal szubkultúrához közelít. Ezek között 
megtaláljuk a szociológiát, zenetudományt, zenetörténetet, antropológiát, olyan 
munkákkal, amelyek igyekeznek megérteni a zenét, a közösséget és magát az élő 
előadásmódot minél részletesebben, eddig némileg hanyagolva a dalszövegek 
tanulmányozását. A populáris kultúráról és a metal zenéről szóló általános munkák 
alapján elmondhatjuk, hogy a metal zene minden kifejezési formája a hatalom, a lázadás 
és az őrület eszményeivel és azok érvényre juttatásával áll valamilyen módon 
kapcsolatban. 
 
 FEJES JÁNOS: BIBLIAI ÉS MITOLÓGIA MINTÁK RECEPCIÓJA 
 
4  
 
2) Irodalomelmélet: ezen alapvető bevezetés után közelebb léphetünk a dalszövegek 
világához. Mindamellett, hogy a metal dalszövegek szemantikai minősége nem éri el a 
szépirodalom színvonalát, nem tagadhatjuk, hogy a populáris szövegek kategóriájába 
tartoznak, ezért az írott szó egyéb jellemzőivel mindenképpen rendelkeznek. Mivel a 
„mitologikus metal” dalszövegeinek azon aspektusa érdekel bennünket, hogy milyen 
módon olvassák és írják újra az egyes történeteket, így az olvasás és befogadás elmélet 
vált kiindulópontunkká. Wolfgang Iser és Stanley Fish bevezetett bennünket az olvasás 
fenomenológiájába és a kánon megformálásának lehetséges útjaiba. Northrop Frye 
segítségével megmerítkeztünk a vallási irodalom kettősségében, míg Richard 
Shusterman és Mihail Bahtyin megmutatta számunkra, hogy a művészetnek, így a 
zenének is van szomatikus, tehát testi érzetekből fakadó dimenziója, továbbá pedig nem 
elhanyagolható a groteszk jelentősége sem. Felvértezvén magunkat mindazokkal a 
fegyverekkel, amelyet az irodalomelmélet felsorolt alakjai ajánlanak, végre 
szembenézhetünk a következő kérdéssel: a valódi mitológiai tartalmakkal. 
 
3) Vallástörténet: az ókori vallási jelenségek újraértelmezése vagy újjáélesztése nem 
kortárs invenció, gyökerei megtalálhatóak a középkori misztikában, a reneszánsz 
alkímiában és a 18-19. századok okkultizmusában. Az újpogányság, a New Age 
kultuszok és az Új Vallási Mozgalmak megjelenése nyújtja a díszletet a „mitologikus 
metal” számára. Harmadik pillérként tehát a fent nevezettek vallástörténeti fejlődésével 
értünk el a kijelölt témához. 
 
A disszertáció oldalain előkerülő mitológiai témák és kultúrák (sorrendben: sátánizmus és 
kereszténység, Mezopotámia, ókori Egyiptom, ókori Izrael, görög-római antikvitás, viking 
pogányság és kelta örökség) mind rövid, kontextualizáló bevezetéseket kapnak, amelyet 
az egyes dalszövegek elemzése követ. Ezek listája összesen 85 tételt számlál, 
AZ EXTRÉM METAL DALSZÖVEGEIBEN - TÉZISFÜZET  
 
 5 
 
kiegészítve egy sor zenekarnévvel, amelyek igyekeznek a nevezett kultúrák nyomait 
feléleszteni. 
III. Eredmények 
 
Az összeállított korpusz (a téma szempontjából jelentős, válogatott anyagról beszélünk, 
hiszen a metal folyamatosan fejlődő és változó szubkultúrája által kitermelt anyag 
áttekintése szinte lehetetlen) elemzése után annak három rendszerben történő 
csoportosítására jutottunk: 1) a feldolgozott mítoszok kategorizálása meghatározó 
téma/motívum alapján; 2) a dalszövegek kategorizálása azok jellemző megközelítése 
alapján; 3) az egyes zenekarok és/vagy dalok az ókorban való elmerülésének fokozatai.  
 
1) A feldolgozott mítoszok kategorizálása meghatározó téma/motívum alapján: hét 
különböző kategóriát figyeltünk meg azon mítoszok között, melyek inspirálják a metal 
zenészeket. Megosztott első helyet foglal el két téma: a) egy isten kultusza/alakja; és b) 
mítoszok, melyek háborúról és hősiességről szólnak. A két második helyezett a listán: c) 
teremtéstörténetek; és d) az isteni hatalom ellen lázadó alakok történetei. Utánuk jönnek 
e) halál és a túlvilág mítoszai; valamint f) a világvégét előlegező történetek1 és végül, de 
nem utolsó sorban g) románc és tragédia. 
 
2) A dalszövegek kategorizálása azok jellemző megközelítése alapján: A) (Anti-) 
keresztény (-vallásos) tartalom, 15 dal; b) egy történet újra elmesélése, 33 dal; c) egy 
történet újraírása vagy kiegészítése, 18 dal; d) egy történet aktualizálása, 19 dal. 
 
3) Az egyes zenekarok és/vagy dalok az ókorban való elmerülésének fokozatai: öt szintet 
különböztetünk meg. 1. szint: egy mitikus/vallási téma a zenekar vagy zenész 
                                                     
1 N.b. Sátánista és keresztény témák nem kerültek be e kategorizálásba. 
 FEJES JÁNOS: BIBLIAI ÉS MITOLÓGIA MINTÁK RECEPCIÓJA 
 
6  
 
művésznevének megválasztásához nyújt inspirációt, 33 tétel; 2. szint: egy mitikus/vallási 
téma albumcím megválasztásához nyújt inspirációt, 32 tétel; 3. szint: egy dal (vagy teljes 
album), amely mítoszokkal foglalkozik, 72 tétel; 4. szint: mítosz szövegének eredeti vagy 
lefordított változata megjelenik a dalszövegben, 9 tétel. 5. szint: ókori rituális díszlet 
alkalmazása az élő fellépések során; mivel a perfromativitás nem volt témája a 
dolgozatnak, ezért nem került körüljárásra, de későbbi munkához kiváló talaj lehet. 
 
Általános összefoglalásként elmondható a disszertáció eredményeiről, hogy mind a 
választott témák, mind a retorika, amely segítségével feldolgozzák a zenészek a 
különböző mitológiai és vallási témákat együttesen arra tendál, hogy a „mitologikus 
metal” koherens része a heavy és extrém metal által elvárt igazodási rendszernek, az 
alapvető értékek, tehát a lázadás és a hatalom folyamatos szem előtt tartásával. A 
dalszövegek elemzése bizonyította számunkra, hogy egy, a zene által meghatározott 
szubkultúrában a szövegiség jelentősége talán alábecsült. A disszertációt záró 
interjúelemzések, amelyek a dalszövegekkel és mitológiával való kapcsolatot taglalták, 
megmutatták, hogy sok esetben a szövegnek legalább akkora a jelentősége, mint a 
zenének, esetenként a zenét használva a tárolóedénynek, amelyben el kívánják a 
zenészek juttatni az ókorból merített szövegi üzenetüket. További eredmények érhetőek 
el a képi (pl. albumborítók, zenekari fotók) vagy a zenei és performatív dimenzió 
vizsgálatával, amelyek együtt rajzolhatják meg a „mitologikus metal” teljes portréját.  
  
AZ EXTRÉM METAL DALSZÖVEGEIBEN - TÉZISFÜZET  
 
 7 
 
IV. Publications related to the research topic 
 
 Vallásközi párbeszéd a (metal) zene nyelvén – Az Orphaned Land karrierje = 
Vidimus enim stellam eius…, szerk. SZÁVAY László, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 
2011, 100-108. 
 Rajtunk a Vízözön – Egy ősi történet új funkcióban? (co-author: KŐSZEGHY Miklós), 
Egyháztörténeti Szemle, 13/1 (2012), 25-45. 
 Kozmogónia és theogónia Tolkien világában – Az Ainulindale és a Valaquenta 
mitológiai rétegei = J.R.R. Tolkien: Fantázia és erkölcs, szerk. dr. PŐDÖR Dóra, 
NAGY Andrea, FÜZESSY Tamás, Budapest, Magyar Tolkien Társaság, 2012, 37-47. 
 Prometheus, avagy a posztmodern Frankenstein. Áthallások: mítosz, film, 
irodalom, Apertúra, 2015. tavasz (elérhető: http://uj.apertura.hu/2015/tavasz-
nyar/fejes-prometheus-avagy-a-posztmodern-frankenstein-athallasok-mitosz-film-
irodalom/) 
 With the Music of Satan on the Side of God – The Aesthetics of Christian Metal 
Music = Hiszek, hogy megértsem, szerk. GÉR András László, JENEI Péter, ZILA 
Gábor, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2015, 301-308. 
 Mesopotamian Magic and Demonology in the Lyrics of Melechesh = ICONEA 
2012-2015, ed. Richard Dumbrill, London, ICONEA Publications, 2016, 1-12. 
 Modern skáldok, Szépirodalmi Figyelő, 2017/3, 47-58. 
 Strangers of Popular Culture – The Verbal and Pictorial Aesthetics of Mythological 
Metal Music, Acta Universitatis Sapientiae Communicatio (De Gruyter Open), 2017 
(4), 37-60. 


The Reception of Biblical and Mythological Patterns in the Lyrics of Extreme Metal Music

Not a member yet