PPKE Repository of Dissertations (Pázmány Péter Catholic Univ.)

Fülöp Tamás

Hungarian

Tér-időbeli vizuális jelenségek vizsgálata biológiai alapú algoritmusokkal

Csány Geregely

English

Changes in Ultrasound Signals and Transducer Impedance for Imaging and Characterization

Kóczán-Vörös Viola

"Határátlépések"

Bagyinszki Péter

A tanítóhivatal teológiája Avery Dulles bíboros gondolkodásában

Hesz Árpád

Pázmány Péter Katolikus Egyetem  
Hittudományi Kar 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Pálos Rend eltörlése Magyarországon 1786-ban 
 
 
 
 
 
Dissertatio ad Doctoratum  
Tézisfüzet 
 
 
 
 
 
 
 
 
Készítette: Hesz Árpád  
Témavezető: Prof. Dr. Török József 
 
 
 
 
 
 
 
 
Budapest, 2019 
 
2 
 
1. A Pálos Rend eltörlése Magyarországon 1786-ban című értekezésemben a magyar pálos 
provincia eltörlésére vezető eseményeket és a feloszlató rendelet végrehajtását vizsgáltam. Az 
eltörlésig vezető események bemutatása során a teljességre törekedve, felhasználtam a magyar 
szakirodalom eredményeit és a témához kapcsolódó, számomra elérhető német nyelvű 
szakirodalmat. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető C-103 és C-72 
jelzetű fondjainak az egyes pálos kolostorokra illetve szerzetesekre vonatkozó részeit 
kutattam. Ennek során áttanulmányoztam a kolostorok eltörlése során keletkezett és a 
témához kapcsolódó, fennmaradt dokumentumokat.  
2. Az értekezés első két fejezetében megvilágítottam azt a két megközelítési módot, amely 
Mária Terézia illetve II. József uralkodását jellemezték. Ennek során Mária Terézia személye, 
mint a jó államot – kormányzást szem előtt tartó, felvilágosult reformer jelenik meg előttünk. 
Ő általában véve, de nem kizárólagosan, egyházhű nevelést kapott, amely magában foglalta 
azon újdonságok befogadásának képességét, amelyek a monarchia érdekeit szolgálták. Az 
uralkodónő célja államainak megerősítése és korszerűsítése volt. Ez fiával, II. Józseffel közös 
törekvése. A cél elérése érdekében alkalmazott eszközök állítják szembe őket. A királynő 
számára realitás, hogy a sokféle hagyománnyal, különböző jogállással, eltérő fejlettséggel 
rendelkező birodalmának részei nem alkotnak teljes egységet és csak ezeknek a 
tulajdonságoknak a figyelembe vételével kormányozhatók sikeresen. Személyében olyan 
uralkodó áll a monarchia élén, akinek van érzéke a múlthoz, képes arra, hogy figyelemmel 
legyen alattvalóinak történelem során formálódott előjogaira, érzékenységére, a magyarok 
esetében a rendi alkotmányra. A bécsi magyar nemesi testőrség felállítása jellemzően mutatja 
az uralkodó tradíció iránti érzékét. Az uralkodói reformok céljainak megkedveltetésére 
létrehozott testület hosszú távon biztosította a kormányzati célok hazai támogatását. 
Ugyanerről az érzékről tanúskodik, hogy az országgyűlések alkalmával türelmesen kivárta a 
rendek sérelmeinek a felsorolását és azok összefoglaló felterjesztését. Hagyományhűségére 
példa a pápákkal szemben tanúsított magatartása. Ritka kivétellel kikérte az Apostoli Szék 
jóváhagyását az egyházat érintő rendelkezéseivel kapcsolatban. Magyar viszonylatban 
példaként említhetjük a lelkészpénztárral kapcsolatos magatartását. Politikai döntéseinek 
szándékolt és nem szándékolt következményeit egyaránt igyekezett tekintetbe venni. Erre példa 
az 1764/1765-ös országgyűlés előkésztése és eseményeinek kezelése az állam részéről. 
3. Vele szemben áll fia, az aufklerista racionalizmus jegyében uralkodó II. József, aki a 
szükségesnek ítélt változásokat doktriner bürokrataként látja keresztülvihetőnek. Célja: a jó 
állam – jó kormányzásra törekvés, anyjáéval azonos, de az a meggyőződés hajtja, hogy nincs 
3 
 
ideje az állam átalakítására tett lépések halogatására. Kezdettől fogva jellemzi őt a 
türelmetlenség, az azonnali eredményvárás és az egyszemélyi, abszolút kormányzás sikerébe 
vetett hit, pusztán azért, mert jót akar népeinek. Kétkedés nélkül hisz ítéletei és elhatározásai 
csalatkozhatatlan helyességében. Abszolút nem veszi tekintetbe, hogy érzésekkel, 
érzékenységekkel, hagyományos kötődésekkel bíró, élő személyek felett rendelkezik. A 
monarchia sokrétű hagyományaiban csupán elképzelései megvalósításának akadályait látja. 
Célja egy teljesen egységes birodalom megteremtése, mert versenytársai már rendelkeznek 
hasonlóval. Nincs tekintettel arra, hogy állama nem csupán nemzetiségi összetétele 
tekintetében tér el az ellenfelekétől, hanem egyházi téren is. Birodalmában egyszerre vannak 
jelen a katolikus, protestáns és ortodox felekezetű népcsoportok.  Nem veszi figyelembe, 
hogy birodalmát sok nemzet alkotja, amelyek különféle módon kapcsolódnak a dinasztiához. 
A bécsi udvar némely visszásságát tapasztalva, a jó kormányzás akadályozóinak látszanak 
előtte a születésük okán pozícióba emelkedő, közepes, esetleg szerény tehetségű emberek, 
akik helyett szívesebben alkalmazna tehetségesebb – és ez a legfontosabb: csak tőle függő 
hivatalnokokat. A születési és egyházi előjogok visszaszorításában eszközt lát, bár ezek 
megvalósítására csak korlátozott mértékben kerülhetett sor. A túlzóan részletes szabályozás 
vezet az olyan botrányosan apró részletek szabályozásához, mint a zsákban temetés 
körülményeinek meghatározása. Anyjával ellentétben a császár nem volt képes 
intézkedéseinek szándékolt következményei mellett a nem szándékolt következményeket is 
számításba venni.  
4. A császár vallásosságát már a kortársak is eltérően értékelték. Kisgyermek korában a 
nevelésért felelős személyek között papok is voltak, de a jezsuita szerzetesek sorából csak 
gyóntatója került ki. Egész biztos, hogy nem volt mélyen vallásos és Kaunitz által is 
támogatva, az Egyháznak alárendelt szerepet szánt az állammal szemben. A pápával folytatott 
tárgyalásai inkább a politika körébe tartoztak. Ezek alapján nem lehet megítélni a császár 
személyes vallásosságát. VI. Pius pápa mindenesetre II. Józsefet vallásos személyiségnek 
tartotta.  
5. II. József és kancellárja szemléletmódjában a ráfordítás-hozam kettősségében gondolkodó, 
gyakorlat-orientált materializmus érvényesült. Számukra két fő gyakorlati érték van a 
birodalomban: az alattvalók nagy száma, amit akkor még nem, de a XX. században már 
emberanyagnak neveztek és a rendelkezésre álló, szabadon felhasználható pénz. Csekély 
értéket képviselt mindaz, ami ezt közvetlenül nem támogatja, legyen szó akár emberi, akár 
anyagi tényezőről. A gyakorlat-orientált materialista szempontot tükrözte például a 
4 
 
feloszlatási akták mellékleteinek felsorolása során előírt eljárási rend. Először az anyagi javak 
különféle fajtáit vették számba a biztosok: a készpénzt, a tőkéket, tartozásokat. Ezt követték 
az állatok, az épületek, a birtokok, és csak ezután következett a kolostor szerzeteseinek 
személyenkénti összeírása. Sok estben csak a napidíjak folyósítását összesítő táblázatból 
ismerjük a kolostori névsort.  Az eszmei-szellemi érték iránti tökéletes érzéketlenség példája 
volt a Szentkorona – mint értéktárgy – átszállítatása a bécsi kincstárba. Hasonlónak látszik a 
kolostorok elhagyására kijelölt időpont: augusztus 20., államalapító királyunk, Szent István 
ünnepe.  
6. Munkámban kiemelten foglalkoztam az Egyház korabeli állapotának változásával. Helyzete 
a XVIII. század elején még érintetlen, kiváltságos és a teljes állami apparátus támogatását 
élvező. Ennek lassú átalakulására példa a lelkészpénztár és hozzá kapcsolódóan az 
egyházmegyei jövedelmek felhasználásának változása, amelyet elsősorban Salacz Gábor 
tanulmányát alapul véve követtem nyomon. Az adományok, az uralkodói adományok szerepét 
illető felfogás alapjaiban megváltozott. Ezek a javak már nem Istent illetik meg 
visszavonhatatlanul, nem Isten személyéhez kapcsolódóan nyerik értéküket. Szerepük, az 
állam egyik, még nem kellő mértékben kiaknázott jövedelemforrásaként, átértékelődik. 
Elfogadhatatlanná vált az állam számára a házassági ügyekben történő bíráskodás teljes 
függetlensége, mert a világi hatalom képviselői nem látták be, hogy itt szorosan vett, a szent 
dolgok körébe tartozó tárgyról van szó. Korábban a világi hatalom álláspontja ebben a 
kérdésben is teljes mértékben megegyezett az Egyház képviselői számára evidens felfogással. 
Az államot irányító eszmerendszer változásával ez a felfogás háttérbe szorult és egyre 
nagyobb teret nyert az egyén evilági boldogulásának elősegítése és az állam ebben vállalt 
szerepének megerősítése. Az örök boldogság eszméjének a helyét – akárcsak Európa nagy 
részében – növekvő mértékben az evilági boldogságra törekvés foglalta el.  
7. Ám a magyarországi katolikusok helyzete Európában meglehetősen sajátos volt. Az 
Egyház társadalomban elfoglalt szerepét hazánkban a Regnum Marianum eszméje irányította 
és határozta meg. 1711 után lezárult a katolikusok számára hátrányos korszak, Pázmány 
vetése teljesen beérett a főnemesi családok körében. Alig maradt köztük protestáns. Az ország 
lakosságának egyre nagyobb része tért vissza a katolikus hitre a buzgó hitterjesztés 
következtében. A misszionáriusok még egyre küldik éves beszámolóikat a megtérített 
lelkekről az Apostoli Szék hivatalainak. A magyar püspökök alkotmányos helyzetüknél fogva 
olyan mértékben voltak tagjai az állami vezetésnek, amely Európa többi államában már 
ismeretlen. Ennek következtében a hazai katolikusok politikai szempontból győztes 
5 
 
helyzetben érezhették magukat. Az egyház belső szervezete napi szinten alig érzékelte az 
állam növekvő igényeit, és Mária Terézia haláláig inkább az uralkodói túlkapások közé 
sorolta az egyre határozottabb formát öltő udvari intézkedéseket. Ez előre vetíti a két fél: az 
Egyház és az állam heves összecsapását. Ennek során nem sikerült a felek érdekeiket 
egymáshoz közelíteni.  
8. Az összecsapás során a szerzetesrendek ellehetetlenítésére tett lépések a pálosokat is 
sújtották. Ezek közé tartozott a növendékek felvételének megnehezítése, a kolostorok anyagi 
függetlenségének korlátozása. Erre példa a vitalitium maximalizálása, végül a rendek belső 
kormányzatának szétzilálására tett intézkedéssorozat. A pálosoknál különösen ez utóbbi 
kapcsán lépett fel belső elégedetlenség, jellemzően az általános perjel hatásköréhez 
kapcsolódóan, amely aztán – mint arra Császár Elemér rámutatott – előidézte a rend 
egészének a feloszlatását.  
9. Dolgozatomban megvizsgáltam a kolostorokat megszüntető döntés végrehajtására tett 
erőfeszítéseket. A döntés kivitelezése érzékletes példák sokaságával illusztrálja, hogy a 
pusztán matériában gondolkodó doktriner racionalitás könnyen káoszba torkolló 
abszurditások sorozatához vezet, és a rendelkezések nem szándékolt következményeként olyan 
mértékű értékpusztítást idéz elő, amit maga a döntéshozó sem akarhatott. A feloszlató 
rendelet végrehajtása óriási emberi és nem csekély anyagi ráfordítást igényeltek. A 
megmozgatott emberi energia, amely a biztosok kiválasztásában, helyszínre utazásában és 
helyszíni intézkedéseikben kifejtésre került, messze elmaradt a kívánt eredményektől. Ezt 
támasztja alá, ha fontolóra veszem a mesteremberek, írnokok közreműködését, a sok utazást 
és aktakészítést, jelentésírást, a jelentések központi feldolgozását, egy csupán egyszeri módon 
megmutatkozó eredmény miatt.  
10. A huszonhét, különféle egyházjogi státuszú rendházat illetően megszűnt a rend 
tulajdonjoga 2.613.168 fl 50 kr értékű földbirtok tekintetében. Elveszett 790.293 fl 52 krajcárt 
érő épület, jórészt megsemmisült 108.142 fl 44 krajcárra becsült templomi felszerelés. A rend 
teljes vagyonát, amely az eltörlés áldozatául esett, 4.593.460 fl 57 krajcárra becsülték.
1
 A 
rendi vagyon jelentős elemét képezték a misealapítványok és az egyes szerzetesek 
életjáradékai. A teljes vagyon további sorsáról a Vallásalap gondoskodott. Az egyes 
birtoktestek igazgatása is többe került az államnak, mert a korábban szerzetes elöljárók által 
elvégzett munkát a feloszlatás után fizetett alkalmazottak látták el. Számba kell venni a 
                                                          
1
 Lásd 3. számú táblázat, átvéve: CSÁSZÁR E., A Pálos Rend feloszlatása II., in Százdok 35(1901/5), 412-429. 
6 
 
társadalom számára nyújtott magyarázat megalkotása során kifejtett szellemi és gyakorlati 
erőfeszítéseket is.  
11. A veszteségek listáját gyarapítják az elpusztult kolostorok is, amelyek pusztán 
építőanyagként szolgáltak. Teljesen megszűnt a szatmári gimnázium, amely az állam 
felfogása szerint hasznos tevékenységet végzett. Szinte kivétel nélkül elpusztultak azok a 
fogadalmi tárgyak, amelyek az emberek személyes hitét és vallásosságát fejezték ki látható 
formában. A nemesfém tárgyak jelentős része beolvasztásra került. Történelmi ereklyék is 
elvesztek. De van az eszmei veszteségnek emberi oldala is: a szerzetesek, a tanárok, a 
szónokok és az őket segítő rendtagok életvilágainak megszűnése. A rendházak feloszlatásával 
megszűnt a mindezt magából kibocsátó rendi miliő is. Ennek jó példája a rendházak képeinek 
sorsa, ami különösen a sátoraljaújhelyi rendház festmény-sorozatának megsemmisülésén 
szemléltethető. Ebbe a körbe tartozott a rendtagok személyes használati tárgyainak értékelése. 
A jórészt megsemmisült könyvtárak példája érzékelteti annak a műveltségnek a pusztulását, 
amely a könyvtárakat létrehozta és használta. Nem menti ezt az a körülmény, hogy nem 
nyilvános könyvtárakról volt szó, mert a belőlük merített tudás nyilvánosságra került 
szónoklatok, tanórák és könyvek formájában is. 
12. A tanárok szobáiban kivétel nélkül ott sorakoztak a tárgyaik előadásához nélkülözhetetlen 
művek. Ezek sora a szótáraktól a különféle természettudományos műveken keresztül a 
teológián át a történelem és jogtudományig terjedt. Szép számmal találunk a felsorolásokban 
ókori klasszikus szerzőktől származó opuszokat, de lelki írók munkája is majd minden 
szobában megtalálható volt. Többeknél volt térkép is. A pálos írók könyvei előfordulnak 
minden kolostorban, néhol több példányban is. Az elöljárók szobáiban gyakran ott volt a 
Tripartitum és más jogi témájú alkotás. Több szerzetesnél, jellemzően tanároknál és 
szónokoknál jelen volt az eretnek irodalom néhány alkotása. Ebből nem lehet azt a 
következtetést levonni, hogy az illető egyet is értett a mű tartalmával. A könyveket jórészt 
praktikus célból tartották szobáikban, rendházaikban. A könyvek cellai használata utal arra a 
széleskörű műveltségre, amely ekkor a rend tagjait általánosan jellemezte. Ez is elpusztult a 
könyvekkel együtt. 
13. A feloszlatás kezdetén megkövetelt eskü letétele a rendtagokat személyükben 
mélységesen megalázta. A jelentések kiemelték az elöljárók és egyes rendtagok készséges 
együttműködését a feloszlató bizottság tagjaival.  
7 
 
14. A pensió folyósításával az állam igyekezett a korábban törvényesen élvezett javaiktól 
megfosztott szerzetesek életének fenntartását biztosítani. Ennek mértéke igen szerény volt, 
alig fedezte a valós költségeket. A kiutalásukkal kapcsolatos dokumentumok segítségével 
bizonyos mértékben követhető az egyes szerzetesek további életútja. A pensiók folyósítása 
lassan haladt, a kérelmező nem egy alaklommal emelési kérvénye kedvező elbírálásakor már 
nem élt. A dokumentumokban a személyes állapotukra vonatkozóan különféle megjelöléseket 
alkalmaztak. Egyik ilyen definíció a világi pap, a másik az expálos, illetve volt szerzetes. Ez 
utóbbi kettő előfordul az állami iratokban is. A rendtagok sokszoros kiszolgáltatottságba 
kerültek. Anyagi szempontból az egyházmegyei szolgálat felé terelték őket, ez esetben 
magasabb pensióban részesültek. Emberi szempontból kiszolgáltatottá tette őket a lakás 
körülményeinek bizonytalansága. A városban születettek nagyobb része megpróbált 
szülőhelyére visszatérni, de aki nem városban született, azok jelentős része is városi lakhelyre 
kívánt költözni. Legalább ilyen súlyos kiszolgáltatottságot idézett elő a korábban megszokott 
szellemi, közösségi környezet hiánya.  Erre utalnak az egyes szerzetesek fennmaradt 
végrendeletei, amelyekben bizonyos összeget hagynak egykori rendtársaikra az érte 
mondandó gyászmisék fejében. Gyakran egy volt rendtagot jelölnek meg a végrendelet 
végrehajtójának. Az állam részéről az anyagi kiszolgáltatottság célja az egyházmegyei 
pasztorációba kényszerítés volt. Ezáltal akarta az uralkodó a vidéki paphiányt enyhíteni. A 
kiszolgáltatott élethelyzet bizonyítékául szolgál annak a két rendtagnak az esete, akik a 
kitelepülés lehetőségét próbálták igénybe venni. Az elhelyezkedés nehézségei az idő 
előrehaladtával enyhültek, néhányan hitoktatói, tanári állást nyertek el. Verseghy kivételével 
nem találtam olyan személyt, aki a feloszlatás után vállalt volna tábori lelkészi beosztást, 
találtam viszont Szegeden egy börtönlelkészt.  
15. A rendház együtt-tartására tett halvány kísérletet Stahel Mátyás késmárki perjel, aki 
szívesen vállalkozott egykori rendtársaival karöltve plébániája és a hozzátartozó fíliák 
ellátására. Erre alig egy évig nyílt lehetőségük. Az egykori rendtagok közül akik 
egyházmegyei szolgálatba léptek, általában az újonnan szervezett lokális káplánságok 
ellátására nyertek alkalmazást. Néhány kivétel akadt: Kocsy István volt tordai admisztrátor 
1813 után a veszprémi papnevelde spirituálisa, illetve verbói Szluha Demeter szekszárdi 
apátplébános lett. Adataink szerint 75 feloszlatott pálos vállalt egyházmegyei beosztást. 
Lelkészvizsgával ennél jóval többen rendelkeztek. Ezeket összegezve a császár ama szándéka, 
hogy az egykori szerzetesekkel töltse fel az újonnan szervezett lelkészségeket csak 
töredékesen valósult meg. Míg másik fő szándéka, az egyházi vagyon erős állami felügyelet 
8 
 
alá vonása, csak veszteségek mellett vált valóra. A dokumentumok átvizsgálása során 
vázlatos képet alkothatunk a pozsonyi központi papneveldében tanuló, feloszlatásukról ott 
értesülő szerzetesnövendékek sorsáról, illetve arról is értesülünk, hogy a hozzájuk kapcsolódó 
állami elképzelések figyelmen kívül hagyták az egyházi törvényeket, teljesen állami 
feladatként tekintve a papnevelésre. További kutatási lehetőséget rejt magában a feloszlatott 
pálosok egyházmegyei elhelyezkedésének és pályájának követése, illetve az egyes 
nevelőként, házitanítóként elhelyezkedő rendtagok környezetükre gyakorolt hatásának 
elemzése. 
 
 
  


A Pálos Rend eltörlése Magyarországon 1786-ban

Yang Zijian Győző

eπQue: The Machine Translation Quality Estimation
Software Package
Doctor of Philosophy Dissertation
Zijian Győző Yang
Roska Tamás Doctoral School of Sciences and Technology
Pázmány Péter Catholic University
Faculty of Information Technology and Bionics
Academic Supervisor
Gábor Prószéky, DSc
Budapest, 2019

Chapter 1
Introduction
Machine translation has become a daily used tool among people and companies. The
measurement of the quality of translation output has become necessary. A quality score
for machine translation could save a lot of time and money for users, companies and
researchers. Knowing the quality of machine translated segments can help human an-
notators in their post-edit tasks, or using the quality we can filter out and inform users
about unreliable translations. Last but not least, quality indicators can help machine
translation systems to combine the translations to produce better output.
There are two kinds of evaluation methods for machine translation. The first type
is the manual human evaluation, which is the most expensive, slowest and subjective
method, but is still the most accurate. The other type is the automatic machine evalu-
ation. This kind of evaluation is less accurate, but faster and cheaper than the human
evaluation. The machine evaluation is always based on human evaluation. We can
separate the machine evaluation into two categories. The first category uses reference
translations, i.e. it compares machine translated sentences to human translated reference
sentences, then it measures the similarities or differences between them. The problem
is that automatic evaluation methods need reference translations. It means that after
the automatic translation, we also have to create a human translated sentence (for the
sentences of the test set) to compare it to the machine translated output. Creating
human translations is expensive and time-consuming. We can not use these methods
in run-time. The other type of category is a prediction method, which is called quality
estimation. The quality estimation (QE) uses the source and the MT translated seg-
2
ments to extract different kinds of quality indicators, then using these quality indicators,
a machine learning algorithm is trained. The QE can evaluate segments in real-time and
does not need reference translations.
In my Thesis, I used the quality estimation method in three different tasks. First, I
implemented the quality estimation method in English-Hungarian. In this task, I created
a human annotated corpus to train the English-Hungarian quality estimation model. In
order to build a model, features are required. I implemented quality estimation features,
that optimized for other languages, then I created new semantic features for English-
Hungarian. Further optimizations were performed as well.
Secondly, using my English-Hungarian quality estimation system I combined different
machine translation outputs to achieve higher translation quality at the system level. I
created a composite machine translation system that could gain better quality than the
systems are used by the composite system. I tested my method in more different language
pair and I could produced better result in all cases.
Finally, I used the quality estimation method to predict the quality of monolingual
texts. Using the quality estimation algorithm, I built a task-oriented quality estimation
module to detect the quality and error types of a monolingual text.
The eπQue quality estimation software package consists of these three applications
described above.
3
Chapter 2
New scientific results
In my research, I used the quality estimation method in three research fields. First, I
created an English-Hungarian quality estimation system (Hun-QuEst system). To train
the system, I built a human manual evaluated corpus (HuQ corpus). Furthermore, I
created 27 new semantic features, which produced higher results than the baseline feature
set. In my second task, I used the quality estimation technique to combine different
kinds of machine translation system. I built a composite system (MaTros system), that
combine machine translation outputs to achieve higher translation quality at the system
level. Finally, I used the quality estimation method to predict quality and detect errors
in monolingual text (πRate system).
The eπQue software package contains the three system, that I described before (Hun-
QuEst system; MaTros system; πRate system).
2.1 English-Hungarian quality estimation
The quality estimation method is based on machine learning. The model (See Fig-
ure 2.1.) extract features as quality indicators from source and machine translated seg-
ments. Then, using a machine learning algorithm and the quality indicators, the quality
estimation model is trained on human evaluations.
4
2.1 English-Hungarian quality estimation
Figure 2.1 Architecture of the quality estimation model
To train the quality estimation model, training corpora are needed. But unfortunately
there are no human evaluated parallel corpora for English-Hungarian.
Thesis 1: I created a human evaluated corpus for English-Hungarian
quality estimation system.
Related publications: [6] [8].
The HuQ corpus contains 1500 English-Hungarian sentence pairs. To build the HuQ
corpus, I used 300 English sentences of mixed topics from the Hunglish corpus. I trans-
lated these 300 sentences into Hungarian with different machine translation systems:
MetaMorpho rule based machine translation system, Google Translate, Bing Transla-
tor and MOSES statistical machine translation toolkit. After the translation, to create
human judgements, I evaluated these translated segments with human annotators. All
the 1500 sentences were evaluated by 3 human annotators: a linguist, a machine trans-
lation specialist and a language technology expert. The annotators could give quality
scores from 1 to 5, based on 2 evaluation criteria: adequacy and fluency. For a bi-
nary classification task, I created 2 class labels from the human judgement scores: “ER”
(erroneous translation): x ≤ 4 and “OK” (correct translation): x > 4. For another classi-
fication task, I created 3 class labels from the human judgement scores: “BAD” (unusable
translation): 1 ≤ x ≤ 2, “MEDIUM” (need correction): 2 < x < 4 és “GOOD” (usable
translation): 4 ≤ x ≤ 5.
Using the HuQ corpus, I built an English-Hungarian quality estimation system.
I did different experiments with the English-Hungarian quality estimation system.
First, I tried the baseline features, that were optimized for English-Spanish. Then, I
tested 76 features, which are implemented by Specia at al. Thereafter, using an English-
5
2.1 English-Hungarian quality estimation
Hungarian dictionary, WordNet, word embedding and latent semantic analysis methods,
I created new semantic features. Last, I did feature selection task, which means, I could
gain higher results with less features.
Correlation ↑ MAE ↓ RMSE ↓
TG-17F (baseline) 0.4931 0.8345 1.0848
TG-103F 0.5618 0.7962 1.0252
OptTG (26 features) 0.6100 0.7459 0.9775
Table 2.1 Evaluation of the Hun-QuEst regression models
CCI ↑ MAE ↓ RMSE ↓
CLTG-17F (baseline) 57.8000% 0.3433 0.4417
CLTG-103F 60.3333% 0.3347 0.5495
OptCLTG (12 features) 61.8000% 0.3299 0.4263
Table 2.2 Evaluation of the Hun-QuEst classification models (3 class label)
CCI ↑ MAE ↓ RMSE ↓
CLBITG-17F (baseline) 65.7333% 0.3427 0.5854
CLBITG-103F 69.7333% 0.3027 0.5502
OptCLBITG (16 features) 70.1333% 0.2987 0.5465
Table 2.3 Evaluation of the Hun-QuEst binary classification models
In Table 2.1., Table 2.2. and Table 2.3., we can see the evaluation of the Hun-Quest
models.
I also tried the WordNet features for English-Spanish and English-German language
pairs. I could gain better results than the baseline feature set in both cases.
Thesis 2: Using a bilingual dictionary, the WordNet and the word em-
bedding method, I created 27 new semantic features, that
gained higher results than the baseline feature set.
Thesis 3: Using the English-Hungarian training corpus and the 27 se-
mantic features, that I created, I built an English-Hungarian
quality estimation system based on QuEst framework with in-
tegration of Hungarian linguistic tools.
Related publications: [4] [6] [7] [9] [10].
6
2.2 Combining machine translation systems with quality estimation
2.2 Combining machine translation systems with quality
estimation
In this research, I combined outputs of different machine translation systems.
Thesis 4: Using the quality estimation method, I built a composite ma-
chine translation system, that combines outputs of different
machine translation systems. The quality of the composite sys-
tem is higher than the combined machine translation systems
alone.
Related publications: [5] [6] [12].
In this research I did the experiments in a business environment. The composite
system (See Figure 2.2) combines outputs of a phrase-based statistical, a hierarchical-
based statistical and a neural machine translation. Using the quality estimation method,
the system chooses the translation that has the highest quality. The chosen translation
will be the output of the composite system.
Figure 2.2 Architecture of the composite system
7
2.3 Monolingual quality estimation system for error detection
en-hu en-hu+ en-de en-it en-ja
BLEU
mean ↑
PBSMT 0.5156 0.6288 0.7513 0.5945
HBSMT 0.6157 0.4808 0.6998 0.6044
NMT 0.6281 0.4364 - -
CoMT 0.6926 0.6978 0.6662 0.7525 0.6057
oBLEU
mean ↑
PBSMT 0.7381 0.6757 0.8202 0.5361
HBSMT 0.7679 0.6221 0.7993 0.5536
NMT 0.7252 0.6751 - -
CoMT 0.7729 0.7734 0.6855 0.8246 0.5553
oTER
mean ↓
PBSMT 0.2903 0.3574 0.1669 0.4281
HBSMT 0.2193 0.4170 0.1995 0.4075
NMT 0.2101 0.2653 - -
CoMT 0.1892 0.1871 0.2649 0.1662 0.4055
Table 2.4 Performance of the composite system
I tested my composite method in four different language pairs: English-Hungarian,
English-German, English-Italian and English-Japanese. At the system level, my com-
posite system achieved the highest result in all cases. For English-Hungarian I also did
optimization with language dependent features, which produced further improvement in
results.
In Table 2.4., we can see the performance of the composite system.
2.3 Monolingual quality estimation system for error
detection
In this research, I used the quality estimation method for a monolingual task. The
aims of this research are to analyse the human produced errors in monolingual texts
available online and using quality estimation method, to build a quality prediction and
error detection software.
Thesis 5: Using quality estimation method, I created a monolingual error
detection system, that can predict quality and detect human
produced errors in monolingual text.
Related publications: [1] [6] [11] [13].
8
2.3 Monolingual quality estimation system for error detection
The human produced errors are different from errors made by machine translation
systems. Thus, different training corpora and features are needed. Andrea Dömötör
built the corpus that I used to train my quality estimation model.
Correlation ↑ MAE ↓ RMSE ↓
LS model - 36 features 0.7712 0.7121 1.0047
OptLS model - 15 features 0.7777 0.7226 0.9625
Table 2.5 Evaluation of the regression models
CCI ↑ MAE ↓ RMSE ↓
CS model - 36 features 64.48% 0.214 0.3171
OptCS model - 28 features 65.17% 0.2137 0.3167
Table 2.6 Evaluation of the classification models
In Table 2.5. and Table 2.6, we can see the evaluation of the models.
This research shows that unlike machine translations, human errors are mostly not
grammatical errors. These errors rather caused by the writing habits of the Internet
users, for instance missing accents or punctuation marks. My monolingual quality esti-
mation system well suited for corpus linguistic tasks or as a module can provide help in
the preprocessing task of a natural language parser.
9
Chapter 3
The author’s publications
Journal publications
[1] Zijian Győző Yang and L. J. Laki, “πRate: A Task-oriented Monolingual Qual-
ity Estimation System”, International Journal of Computational Linguistics and
Applications, 2017, [Accepted paper].
[2] A. Dömötör and Zijian Győző Yang, “What’s your style? Automatic genre iden-
tification with neural network”, International Journal of Computational Linguistics
and Applications, 2018, [Accepted paper].
[3] Zijian Győző Yang, “A Gépi fordítás és a neurális gépi fordítás”, Modern Nyel-
voktatás, vol. 24, no. 2–3, pp. 129–139, 2018.
Book chapters
[4] Zijian Győző Yang, L. J. Laki, and B. Siklósi, “Quality Estimation for English-
Hungarian with Optimized Semantic Features”, in Computational Linguistics and
Intelligent Text Processing, Konya, Turkey, 2016.
[5] L. J. Laki and Zijian Győző Yang, “Combining Machine Translation Systems
with Quality Estimation”, in Computational Linguistics and Intelligent Text Pro-
cessing, Budapest, Hungary: Springer International Publishing, 2017, pp. 435–444,
isbn: 978-3-319-77116-8.
10
[6] Zijian Győző Yang, A. Dömötör, and L. J. Laki, “A Quality Estimation System
for Hungarian”, in Human Language Technology. Challenges for Computer Science
and Linguistic, Poznań, Poland: Springer International Publishing, 2018, pp. 201–
213, isbn: 978-3-319-93782-3.
International conference proceedings
[7] Zijian Győző Yang and L. J. Laki, “Quality Estimation for English-Hungarian
Machine Translation”, in 7th Language and Technology Conference: Human Lan-
guage Technologies as a Challenge for Computer Science and Linguistics, Poznań,
Poland: Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, 2015, pp. 170–174.
[8] Zijian Győző Yang, L. J. Laki, and B. Siklósi, “HuQ: An English-Hungarian
Corpus for Quality Estimation”, in Proceedings of the LREC 2016 Workshop -
Translation Evaluation: From Fragmented Tools and Data Sets to an Integrated
Ecosystem, (May 24, 2016), Portorož, Slovenia, 2016.
Hungarian conference proceedings
[9] Zijian Győző Yang and L. J. Laki, “Gépi fordítás minőségének becslése referencia
nélküli módszerrel”, in XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged,
Hungary: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport, 2015, pp. 3–13.
[10] Zijian Győző Yang and L. J. Laki, “Gépi fordítás minőségbecslésének optimal-
izálása kétnyelvű szótár és WordNet segítségével”, in XII. Magyar Számítógépes
Nyelvészeti Konferencia, Szeged, Hungary: Szegedi Tudományegyetem, Infor-
matikai Tanszékcsoport, 2016, pp. 37–46.
[11] Zijian Győző Yang and L. J. Laki, “Minőségbecslő rendszer egynyelvű ter-
mészetes nyelvi elemzőhöz”, in XIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia,
Szeged, Hungary: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport, 2017,
pp. 37–49.
11
[12] L. J. Laki and Zijian Győző Yang, “Gépi fordító rendszerek kombinálása
minőségbecslés segítségével”, in XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konfer-
encia, Szeged, Hungary: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport,
2018, pp. 281–291.
[13] A. Dömötör and Zijian Győző Yang, “Így írtok ti - Nem sztenderd szövegek hi-
batípusainak detektálása gépi tanulásos módszerrel”, in XIV. Magyar Számítógépes
Nyelvészeti Konferencia, Szeged, Hungary: Szegedi Tudományegyetem, Infor-
matikai Tanszékcsoport, 2018, pp. 305–316.
[14] Zijian Győző Yang, “A gépi fordítás kiértékelése”, in Fókuszban a fordítás
értékelése, Budapest, Hungary: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem Gazdaság - és Társadalom tudományi Kar Idegen Nyelvi Központ, 2018,
pp. 147–162.
12



eπQue

Balogh Győző János

A Magyar Görögkatolikus Egyház cigányok között végzett missziója 1937-2016 között

Dóbék Ágnes

 
 
 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Irodalomtudományi Doktori Iskola, vezető: Dr. Hargittay Emil DSc. 
Textológia és régi irodalom műhely, vezető: Dr. Hargittay Emil DSc. 
 
 
 
 
 
 
 
Doktori (PhD) értekezés tézisei 
 
 
Dóbék Ágnes 
 
Barkóczy Ferenc főpapi reprezentációja 
 
témavezető: Dr. Szelestei Nagy László DSc. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Budapest, 2019 
 
 
1. A kutatás előzményei, problémafelvetés 
 
Barkóczy Ferenc személyét, aki kora egyházi, kulturális, politikai életének egyaránt 
kulcsfigurája volt, számos kontextusban és különböző témákat érintve vizsgálta a 
szakirodalom. Összefoglaló munka azonban még nem született az egyházi és kulturális életet 
újító és támogató rendelkezéseiről, kapcsolathálójáról. Gazdag reprezentációjának részletes 
bemutatására még nem került sor.  
Barkóczy személyével a hozzá intézett alkalmi versek, beszédek és színjátékok kapcsán 
kezdtem el foglalkozni. A neki címzett művek végigkísérik életének eseményeit. A jeles 
események, amelyek során az alkalmi művek legkülönfélébb műfajaival ünnepelték, a 
következők voltak: egri püspökké való kinevezés, egyházlátogatási körutak, iskolai évnyitók, 
évzárók, patrónusa, Xavéri Szent Ferenc napja, névnapok, születésnapok, az esztergomi 
érsekké való kinevezés, végül halotti beszédek.  
A Barkóczy személyéhez kötődő gazdag forrásanyag a reprezentáció egyéb formáira is 
kiterjed. Figyelembe kell venni a tudományos reprezentáció megnyilvánulásait, az általa 
támogatott nyomdákban kiadott műveket, az oktatást érintő rendelkezéseit, valamint 
könyvtárát, amelynek fennmaradt jegyzéke és kötetei alapján tájékozódhatunk könyveiről. A 
források tartalma és jellege alapján a dolgozat első egysége történeti/poétikai, kultúrtörténeti, a 
második könyvtár- és olvasástörténeti érdekeltségű.  
 
2. A követett módszertan 
 
Barkóczy Ferenc reprezentációs irodalmát, – orációkat, köszöntő verseket, leveleket, 
színdarabokat – a Petrik-bibliográfiából és az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és Prímási 
Levéltár, valamint az egri Főegyházmegyei Levéltár azonos vonatkozású anyagából gyűjtöttem 
össze. A műveket katalógusba rendeztem, amelyben kronologikus sorrendet követtem, az 
évszámokon belül az egy-egy alkalomra írt alkotásokat helyeztem külön csoportba.  
Többségükben az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Collectanea-gyűjteményében 
találhatók meg a Barkóczynak ajánlott kisnyomtatványok és kéziratos művek. A Petrik-
bibliográfiában található adatok közül azokat ellenőriztem, amelyeket az Országos Széchényi 
Könyvtár és a budapesti Egyetemi Könyvtár gyűjteménye őriz. A fennmaradt, különböző 
könyvtárakban és levéltárakban található Barkóczy-anyag további kutatás tárgya.  
Könyvtárának jegyzéke az esztergomi Prímási Levéltárban található. Az érsek 1765-ös 
halála után készítették az összeírást az akkor Pozsonyban található könyvtárról. A jegyzék 
tételeit két csoportra lehet osztani: egy részük fennmaradt az Esztergomi Főszékesegyházi 
Könyvtárban, ma is kézbe vehető, tanulmányozható. A könyvtár katalógusában a possessor 
szerinti keresés is lehetséges. A könyvtárban fennmaradt könyvek másik részét nem tudtam 
azonosítani a könyvjegyzék tételeivel. Ennek oka a tételek sok esetben kevésbé pontos, esetleg 
hibás címleírása.  
A könyvek következő nagy csoportjába azok a művek tartoznak, amelyek nem maradtak 
fenn az esztergomi gyűjteményben, csupán a könyvjegyzékből tudunk róluk. Ezeknek ismét 
két alcsoportját különböztethetjük meg. Egy részük esetében azonosítható a cím és a szerző, az 
egyéb kiadási adatokat csak akkor tudjuk biztosan, ha első kiadásról beszélünk, tehát az az egy 
létezett Barkóczy haláláig. A másik csoport esetében nem sikerült a jegyzék címleírása alapján 
megtudni, melyik műről, melyik kiadásról van szó.  
A hagyatéki lajstromban külön csoportban sorolták fel a könyvtárban megtalálható 
kéziratokat. A kéziratok nagyobb részét nem sikerült azonosítani, szétszóródhattak, más 
gyűjteményekbe kerülhettek az évszázadok alatt.  
A könyvek lajstromát a fent leírt kutatási módszerek és előzmények szerint, a könyvtár 
jellegének megfelelően rendszereztem. A különböző nyelvű – latin, olasz, német, francia, 
lengyel, magyar – könyveket külön csoportokba rendeztem, a nyelveken belül pedig egyházi 
és világi tematika szerint két újabb csoportba helyeztem őket ABC-sorrendben. 
A dolgozat keretei nem teszik lehetővé, hogy mindegyik azonosított kötetet bemutassam 
a könyvlista elemzésekor. Így azokat a műveket emelem ki és ismertetem tematikusan, amelyek 
különösen érdekesek Barkóczy személyes érdeklődése, a kor könyvkultúrája, valamint a 
magyar főpap kora európai kultúrájára való reflektálása szempontjából.  
 
3. Az új eredmények 
 
A dolgozat bemutatja a Barkóczy személyére irányuló reprezentáció módjait, ezeket 
kronologikus sorrendben az életrajz különböző állomásaihoz kapcsolja. A szakirodalom az 
alkalmi költeményeket általában egy-egy alkalmi verseket író költő életművén keresztül 
vizsgálta, olyan hazai munka még nem született, amely egy személyhez írott alkalmi műveket 
ismertet. Munkám egyik fő eredménye az, hogy bemutatom, az alkalmi munkák szövege 
hogyan reflektál Barkóczy életére és hogyan kapcsolódik azokhoz a ceremoniális 
eseményekhez, amelyeken részt vett. 
Ezzel a 18. századi irodalom- és művelődéstörténet több, ezidáig nem vizsgált 
szegmensére derül fény. A versek és beszédek, valamint a hozzájuk kapcsolódó ceremoniális 
események vizsgálata azt is lehetővé tette, hogy kibővítsem azt a Barkóczy körül formálódó 
főleg egyházi és világi magas rangú személyekből álló kört, amelyet a szakirodalom eddig 
kizárólag egri korszakára vonatkozva, töredékesen mutatott be.  
A dolgozat második része a Barkóczy hagyatékában fennmaradt könyvjegyzék 
feldolgozását, valamint a könyvtár által közvetített kultúra és szellemi irányzatok bemutatását 
tartalmazza. A hajdani könyvtár nemcsak a Barkóczy-reprezentáció kontextusában 
értelmezhető, hanem tágabb, európai kultúrtörténeti keretbe helyezi Barkóczy személyét, akire 
legerősebben a tanulmányai alatt Rómában megismert műveltség hatott. A dolgozat ezzel 
fontos adalék a 18. századi magyarországi könyvtártörténethez, és a 18. századi olasz-magyar 
kapcsolatok történetéhez.  
A 18. századi magyar püspökeinkről nem állnak rendelkezésre megfelelő életrajzok vagy 
monográfiák. A dolgozat ennek a hiánynak egy szeletét is igyekszik pótolni. A munka tehát 
egy kultúrtörténeti horizontú, a személy reprezentációját a középpontba helyező életrajz 
mentén haladó monográfia-kísérlet egy 18. század közepén élt főpapról, Barkóczy Ferencről.  
 
4. A témában végzett publikációs tevékenység 
 
Nyomtatványok és kéziratok Barkóczy Ferenc tiszteletére = Filológia és irodalom: 
Tanulmányok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának 
Kárpát-medencei irodalmi MA- és PhD-hallgatók számára rendezett Filológia és irodalom 
című konferenciáján elhangzott előadásokból, szerk. TOMPA Zsófia, Piliscsaba, PPKE BTK, 
2013 (Pázmány Irodalmi Műhely: Opuscula Litteraria, 4), 115‒135.  
 
Barkóczy Ferencet köszöntő versek, beszédek, színjátékok az Esztergomi Főszékesegyházi 
Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében = Győzteseink szárnypróbálásai, 
szerk. J. ÚJVÁRY Zsuzsanna, Piliscsaba, PPKE BTK, 2013, 13‒38. 
 
Barkóczy Ferenc könyvtárának olasz nyelvű könyvei, Magyar Könyvszemle, 2014/3, 321–335.  
 
Barkóczy Ferenc esztergomi reprezentációja = Egyház és reprezentáció a régi 
Magyarországon, szerk. BÁTHORY Orsolya, KÓNYA Franciska, Bp., MTA–PPKE Barokk 
Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2016 (Pázmány Irodalmi Műhely: Lelkiségtörténeti 
tanulmányok 12), 103–111. 
 
Barkóczy Ferenc püspök egyházlátogatási körútja (1745) = Studia varia. Tanulmánykötet, 
szerk. BALÁZS József, BOJTOS Anita, PAÁR Tamás, TOMPA Zsófia, TURI Gergő, VADÁSZ 
Noémi, Bp., PPKE–BTK, 2016,13–22.    
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/960623/file/PDK_kötet.pdf 
 
Történeti jellegű munkák egy főpapi hagyatékban = Szóra bírni az újkort: A III. KoraújkorÁsz 
doktorandusz konferencia tanulmányai, szerk. BODNÁR-KIRÁLY Tibor, HENDE Fanni, PATAKI 
Katalin, Bp., DOSZ– ELTE BTK TDI, 2016, 97–113. 
 
Barkóczy Ferenc szerepe Muratori műveinek és szellemiségének hazai elterjedésében = Egyház 
és társadalom: válogatott tanulmányok a 2016. november 17-én az egri Eszterházy Károly 
Egyetemen rendezett Egyház és társadalom konferencia előadásaiból, szerk. MIZERA Tamás, 
NAGY Andor, Eger, Líceum Kiadó, 2017, 11–22. 
 
Levelek Rómából – Adalékok Barkóczy Ferenc és a Collegium Germanicum Hungaricum 
kapcsolatának történetéhez = Lelkiség és irodalom: Tanulmányok Szelestei N. László 
tiszteletére, szerk. BAJÁKI Rita, BÁTHORY Orsolya, BOGÁR Judit, DÉRI Eszter, KÓNYA 
Franciska, MACZÁK Ibolya, SZÁDOCZKI Vera, Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség 
Kutatócsoport, 2017 (Pázmány Irodalmi Műhely: Lelkiségtörténeti tanulmányok 17), 144–147. 
 
Antik költők öröksége 18. századi alkalmi műfajokban: Vergilius, Horatius, Ovidius = Római 
költők a 18–19. századi magyar irodalomban, szerk. Balogh Piroska, Lengyel Réka, Bp., MTA 
bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2017, 57–69. 
	
Könyvek Barkóczy Ferenc püspök egri gyűjteményéből = Fejezetek az ezer éves Egri 
Egyházmegye történetéből, szerk. HORVÁTH István, Eger, Egri Érseki Vagyonkezelő Központ, 
2018, 77–84. 
 
Az egri szeminárium tankönyvei (1754–1761) = Lelkiség és oktatás a régi Magyarországon, 
szerk. BAJÁKI Rita és BÁTHORY Orsolya, Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség 
Kutatócsoport, 2018 (Pázmány Irodalmi Műhely Lelkiségtörténeti tanulmányok 18), 47–56. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
	
	
	
 


Barkóczy Ferenc főpapi reprezentációja

Gulyás Martin

1 
 
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM 
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR 
TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA (VE-
ZETŐ: DR. ŐZE SÁNDOR , DSC) 
GAZDASÁG-,  RÉGIÓ- ÉS POLITIKATÖRTÉNETI  MŰ-
HELY (VEZETŐ: DR. MEDGYESY-SCHMIKLI NOR-
BERT, PHD)  
 
 
GULYÁS MARTIN  
 
„SZOCIALIZMUST AKARUNK, DE MAGYAR ÚTON” 
A FORRADALMI MUNKÁSTANÁCSOK A SZOCIALISTA REND-
SZER SZÉTESÉSE ÉS ÚJJÁÉPÜLÉSE IDŐSZAKÁBAN  
(1956-1957) 
 
Doktori (Phd) értekezés 
tézisei 
 
 
 
 
 
 
Budapest, 2019 
 
2 
 
A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, PROBLÉMAFELVETÉS  
 
Dacára annak, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt több 
száz tételre rúg azon szakirodalmi feldolgozások száma, melyek az 
ötvenhatos forradalommal tudományos igénnyel foglalkoznak, a mun-
kástanácsok történeti súlyukkal ellentétben pusztán csekély százalékát 
teszik ki ennek a tudásanyagnak.  
E mögött több tényező áll. Egyrészt a rendszerváltoztatás 
után kialakuló ’56-os emlékezetpolitikai kánonok témaválasztásából 
kiszorultak, másrészt az ideologikus munkásmozgalom-történet ter-
helt öröksége és a korszerű tudományos módszertannal felvértezett 
labour history intézményesülésének hiánya is elrettentette a kutatókat 
a munkásság ötvenes évekbeli történetének vizsgálatától.  
A témában a nyugati emigránsok és kilencvenes években al-
kotó történészek révén született, elemző igénnyel fellépő publikációk 
jó részét áthatja a marxista megközelítésmód, s az abból fakadó szem-
életi egyoldalúság, melynek korlátai meglátásom szerint beszűkítették 
a munkástanács-kérdésben rejlő kutatási horizontot.  
A forráshiány mellett emiatt sem vizsgálták az üzemi szintű 
történéseket – leginkább a politikai makroszintre fókuszáltak, azaz a 
Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Kádár-kormány 
asszimmetrikus politikai harca állt a középpontban -, a pártállami dik-
tatúra munkáslegitimációval összefüggő kérdéseit, vagy épp a mun-
kásság, mint társadalmi nagycsoport különféle alternatív szocializ-
mus-vízióit sem.  
3 
 
Szintúgy elvétve került a kutatói érdeklődés fókuszába az, 
hogy a „katasztrófapolitikát” hozó pártegyeduralom évei alatt milyen, 
a szocialista államberendezkedés kereteit „tágítani”, újragondolni 
igyekvő elgondolások fogalmazódtak meg a gazdaságirányításért fe-
lelős ágensek soraiban, s mindezek hogyan váltak politikai cselekvést 
ösztönző, mozgósító erejű eszmei gyúanyaggá a forradalom napjai-
ban.  
Az ötvenhatos kutatói trend mindenesetre a kétezres évek 
elejétől kezdve szakmai szempontból pozitív irányba fordult, mivel 
dominánssá vált az interdiszciplináris módszerekkel folyó, többnyire 
értéksemleges, valamint a levéltári forradalom révén egyre több kur-
rens forrásra támaszkodó alapkutatás, mely számos hasznos tanul-
mányt és értékes forráspublikációt szült.   
Munkám így ahhoz az ’56-os forradalommal kapcsolatos tör-
ténetkutatói trendhez csatlakozik, mely a forradalom bázisszintű tör-
ténésein keresztül a politikum kontextusait, azaz a különféle politikai 
doktrínák, vezetési módszerek és a társadalmi gyakorlat kölcsönviszo-
nyát elemzi, továbbá a forradalmi munkásság sokszínű értékvilágának 
feltárásához igyekszik hasznos adalékokat nyújtani. 
A historiográfiai hiátus megtapasztalása mellett személyes 
okok is közrejátszottak a doktori téma kiválasztása során. Szegedi 
egyetemistaként interjút készítettem a Délmagyarországi Cipőgyár 
munkástanácsának egyetlen női tagjával, az általa elmondott történe-
tek és felvetett kérdések pedig mélyebb kutatásra inspiráltak.  
  
 
4 
 
MÓDSZERTAN  
A forráskutatás és a dolgozat megírása során három fő szempontra he-
lyeztem a hangsúlyt: 
 
 A szovjetizált nyelv és az ötvenhatos politikai nyelvhasználat 
„furcsa házassága”. Fontos módszertani kérdés a források nyelvi de-
kódolása. Ez a probléma abból fakad, hogy a politikai diktatúra alatt 
kettős nyelvhasználat alakult ki: létrejött egy normaként elfogadott 
„hivatalos” nyelv és ezzel párhuzamosan létezett a társadalom szub-
kultúrái által életben tartott, sajátos szerves fejlődéstörténettel bíró be-
szélt, mindennapi nyelvhasználat.  
A munkástanácsok kapcsán annak a vizsgálata releváns, 
hogy e két fő nyelvi univerzum között milyen „átereszek” voltak, azaz 
milyen kifejezések mentek át egyik szférából a másikba, s hogy mi-
lyen új jelentéstartalomra tettek szert e transzfer eredményeképpen. 
Ugyanis az ötvenhatos munkástanácsi követeléslisták, prog-
rampontok megfogalmazása számos ponton e szovjetizált nyelv és 
gondolkodásmód burkolt jelenlétét igazolja, nehezítve ezzel a valós 
felkelői szándékok megértését, kontextusba helyezését. A társadalom 
a diktatúra nyelvezetét ugyan elsajátította, de az ideológiát egészében 
nem tette magáévá, pusztán egyes ideológiaelemek – főként az egyen-
lőségre és demokráciára, a nép szerepére vonatkozó politikai fogal-
mak – épültek be a gondolkodás mélyrétegeibe. 
 
 Kontextuális szövegelemzés. Az elsődleges források tanulmá-
nyozása során zsinórmértékként szolgált számomra Quentin Skinner 
5 
 
eszmetörténész néhány útmutatása a politikai nyelvhasználatot ille-
tően. A történeti források értelmezése során fel kell tárni a szöveg ke-
letkezésének komplex kontextusát. Fontos az is, hogy ez az azonosí-
tott kontextus ne az egykori történéseket meghatározó determináns-
ként jöjjön számításba, hanem Skinner kifejezéseivel élve egy „végső 
keret” legyen, mely azt segít bemutatni, hogy az akkori társadalomban 
milyen felismerhető jelentések merülhettek fel elvben közlési szán-
dékként. 
A munkástanácsok és a szocializmus fogalmi variánsai kö-
zötti kapcsolat kimutatásához fontosnak tartom azt a megjegyzését 
Skinnernek, hogy különbséget kell tenni a jelentés, a megértés és a 
fogalom kortárs használata között. Olyan történeti rekonstrukciós 
módszerre van szükség, mely elsősorban az „eszmét használó szerep-
lőkre (és használati módokra – G.M.) fókuszál”, s mérlegeli, hogy az 
adott szöveg, fogalom milyen célközönségnek szól és kiket is próbál 
meggyőzni.  
Az „eszmét használó szereplők” motiváló erejének megér-
tése elsődleges fontosságú, ennek során viszont szigorúan el kellene 
kerülni, hogy ne tulajdonítsunk olyasmit, ne vetítsünk bele semmit a 
múlt egykori cselekvőinek tetteibe, mely ellen maguk tiltakoznának, s 
mely akkor korjelenségként nem állt készen. Ezt a csapdát a belema-
gyarázás és szándéktulajdonítás problémájának nevezi.  
 
 A politikai mozgások különbözősége normál- és válsághely-
zetben. A politikai folyamatok leírásával foglalkozó ötvenhatos feltá-
rásokból általában hiányoznak a politika természetével kapcsolatos 
6 
 
megállapítások. Az ötvenhatos rendszerösszeomlás, majd a korai ká-
dárizmus természetrajzának leírása, a kádári restaurációs folyamat áb-
rázolása általában az MDP, MSZMP vezető testületeinek iratanyagára 
és a politikai peres iratokra, az állambiztonsági működés lenyomataira 
korlátozódik. 
 Ezzel szemben magam egy olyan megközelítést alkalmazok, 
mely a napjainkban felkapott deep state-teóriához kapcsolódva meg-
különbözteti a hatalom formális és informális köreit. Emellett tekin-
tettel kell lenni arra, hogy a politika működése eltér konszolidált vi-
szonyok között és válságidőszakban, mely utóbbit Schlett István a 
„politika szükségállapotának” nevez. Az ötvenhatos történeti szituáci-
óra vonatkoztatva ebből az következik, hogy más politikai erények, 
viselkedésminták és döntési formák kerülnek előtérbe az egyes hely-
zetekben, ezek lehető legpontosabb azonosítása pedig az ötvenhatos 
történeti szituációk árnyalt leírását segíthetik.  
 
KUTATÁSI EREDMÉNYEK  
Az értekezés főbb következtetései, megállapításai az alábbiak szerint 
foglalhatók össze: 
 A munkástanács nem kizárólag magyar jelenség volt, hanem 
illeszkedett a desztálinizációs hullám által megnyitott alternatív köz-
gazdasági gondolkodás és szocialista keretek között kifejlődő reform-
politizálás főáramához - ebben az értelemben pedig a Közép-Kelet-
Európára is kiterjedő szovjet zóna belső, ötvenes évekbeli történeté-
nek integráns része.  
 
7 
 
 A munkástanács, mint az ipari önigazgatás kulcsintézménye 
neutrális eszményként perspektívát, azonosulási lehetőséget és közös 
platformot jelentett mindazoknak, akik akár politikai, akár szakmai 
alapon ellenezték a szovjet tervgazdasági modell mechanikus másolá-
sát, és alternatíváját keresték a „bürokratikus koordinációt” működtető 
központosított, tervutasításos gazdaságirányítási szisztémának. 
 
 A munkástanácsok olyan bázis-demokratikus fórumok és in-
tézmények voltak, melyek politikai válsághelyzet idején rendezett kö-
rülmények között biztosítani tudták a vezetők legitim, a többség kon-
szenzusán alapuló kiválasztását. Emellett megteremtették a felelős-
ségre vonhatóság és a visszahívhatóság intézményét is, eleven kap-
csolatot tartottak fenn a vezetők és a képviseltek között.  
 
 Az ötvenhatos magyar munkástanácsok tapasztalata igazolta, 
hogy politikai és gazdasági válsághelyzet idején az iparvállalat irányí-
tásában a közvetlen munkavállalói részvétel jótékony szerepet tölt be 
és képes ellátni adminisztratív és műszaki tervezéssel kapcsolatos fel-
adatokat is. Ugyanakkor azzal kapcsolatban továbbra is sok kérdőjel 
mutatkozik, hogy békeidőben, a gazdasági konjunktúra-ciklusok vál-
takozásának kitéve mennyire lett volna sikeres a nyereséges gazdál-
kodás elérése terén, s a szociális transzferek biztosítása tekintetében.  
 
 A működési mód tekintetében többféle forma és működési 
mechanizmus is körvonalazódott: domináns volt a testületi működés, 
8 
 
de az erős személyközpontú vezetési- és döntéshozatali eljárásokra is 
volt példa. 
 
 A munkástanácsok a hétköznapi üzemvezetési gyakorlatok 
mellett, a „szocializmus magyar útjának” kidolgozása során a politika 
alapkérdéseinek napirendre vételéig is eljutottak, azaz igyekeztek de-
finiálni a legitimitás kritériumait, megalkotni a hatalommegosztás ide-
ális rendjét, a végrehajtó hatalom ellenőrizhetőségének mikéntjét. A 
forradalmi munkástanácsok a jövőre vonatkozó demokratikus politi-
kai víziójuk megfogalmazása során nem utópiák realizálásán fáradoz-
tak, hanem a modern magyar politikai eszmetörténet klasszikus fogal-
maihoz, intézményeihez és eszköztárához nyúltak, a megváltozott 
korkövetelményeknek megfelelően igyekeztek újradefiniálni azokat.  
 
 A tanácsok többségét adó, politikai előélettel és tudással nem 
rendelkező munkások nem absztrakt ideák és tételesen leírható ideo-
lógiák mentén cselekedtek. Politikai megnyilatkozásaikban leggyak-
rabban a „nép, demokrácia, szocializmus” fogalmak fordulnak elő, a 
legkülönfélébb szövegösszefüggésben és tartalommal. E politikai 
perspektívafogalmakban a társadalom tagjainak életelveit adó hagyo-
mányos erkölcsi értékeket és a népi igazságérzetből levezethető, a tár-
sadalom- és államberendezkedés jellegére vonatkozó kritériumokat 
foglalták össze, sűrítettek egybe. Emiatt nem tartom célravezetőnek a 
kutatások azon irányát, mely a szociáldemokráciával, vagy valamely 
kommunista eszmetannal igyekszik mechanikusan azonosítani a sok-
színű munkástanácsok által képviselt értékrendet.  
9 
 
 
 A politikailag képzettebb tagság gondolkodásának íve a „sza-
badság és tulajdon” problémaköre mentén formálódott. Előbbi a poli-
tikai és szakmai érdekképviselet formáinak kidolgozásában nyilvánult 
meg, utóbbi a munkásjólét megteremtésének feltételrendszerét jelen-
tette. E tekintetben a nyereségrészesedéstől a csoporttulajdon realizá-
lásán keresztül a tulajdonosi társadalmat erősítő munkásrészvényekig 
fogalmazódtak meg javaslatok.  
 
 A szovjet modell strukturális válságára adott válaszok kidol-
gozása során nem meghaladott, hanem helyes útnak tartották a képvi-
seleti demokráciát, a közjó előmozdítására irányuló állami feladatok 
ellátását pedig decentralizált struktúrában képzelték megvalósítani. 
Így kiemelt szerepet szántak a széles körű döntéshozó-végrehajtó 
funkciókkal felruházott önigazgató-önkormányzó testületeknek, to-
vább a korporatív elemekkel felruházott kétkamarás törvényhozásnak 
is. 
 
 A kibontakozásra rendelkezésre álló szűkös történelmi peri-
ódus miatt nem adható megnyugtató válasz arra, hogy a munkástaná-
csok hálózata révén az állami vállalatokat szakmánként integráló, 
iparkamarák által ellenőrzött decentralizált iparvezetési struktúra 
mennyivel tudott volna versenyképesebb, eredményesebb lenni és 
jobb életnívót biztosítani a munkáskollektíváknak az ötvenes években 
kiépült rigid és centralizált szisztémához képest.     
 
10 
 
  A munkásság és létrehozott üzemi szervezetei testesítik meg 
a magyar forradalom azon szeletét, mely a legkevésbé tekinthető szo-
cializmus-ellenesnek, eszmetörténeti szempontból programjuk és ér-
tékeik pedig a demokratikus baloldal politikai hagyományvilágának 
egyik méltatlanul elhanyagolt fejezetét jelentik.  
 
A TÉMÁBAN SZÜLETETT PUBLIKÁCIÓK 
 
 „A magyar nemzet érdekeit védő szocializmus.” Az 1956-os 
munkástanácsok alapértékei és politikai szerepvállalása. In: 
Horváth Miklós (szerk.): A diktatúra évtizedei. Tanulmá-
nyok, esszék, előadások. Budapest, 2013. 157-169. 
 
 A munkástanácsok és a Kádár-kormány hatalmi harcának 
egyes kérdései (1956–1957). In: Balázs József és mások 
(szerk.): Studia Varia. Tanulmánykötet. Budapest, 2016. 
360–372. 
 
 Fából vaskarika? 1956 és a szocializmus. In: Kommentár, 
2016/5. 10–18. 
 
 Characteristics of the operation of the revolutionary workers' 
councils of 1956: typical and atypical examples. In: Reka, 
Kiss-Zsolt, Horvath: NEB Yearbook 2016-2017. Budapest, 
2018. 195-223. 
 
11 
 
 A munkás-önigazgatás gondolata és esélyei történelmi pers-
pektívában – 1956, 1989. In: Géczi József-Laczkó Sándor-
Sipos József-Révész Béla: Szeged hosszú tavasza 1989-ben 
és ’56. Szeged, 2017. 37-43. 
 
 „A karhatalom nem más, mint az MSZMP védőhadserege.” 
A honvédtiszti karhatalom és a forradalmi üzemőrségek fő-
városi konfliktusai. In: Ötvös István–Trieber Péter (szerk.): 
A dolgozó népet szolgálták? Fegyveres testületek és pártirá-
nyításuk a szocializmusban. NEB Könyvtár. Budapest, 2018. 
83-115. 
 
 A Szeged Városi Munkástanács 1956-1957. Történet, fele-
lősségre vonás és állambiztonsági utóélet. Clio Műhelytanul-
mányok, 2019/9. p. 71. 
 


"Szocializmust akarunk, de magyar úton"

Kosztrabszky Réka

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és 
Társadalomtudományi Kar 
Irodalomtudományi Doktori Iskola 
 
 
 
Kosztrabszky Réka 
Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda korai 
regényeiben 
 
Doktori (PhD) értekezés tézisei 
 
 
 
 
 
 
 
 
Témavezető: Dr. Thimár Attila CSc 
A Doktori iskola vezetője: Dr. Hargittay Emil DSc egyetemi tanár 
2020 
 
 
  
2 
1. A kutatás előzményei, problémafelvetés 
 
Szabó Magda prózaművészete nem tartozik a legkutatottabb témák közé 
– egyelőre még meglehetősen kevés a műveivel narratológiai és poétikai 
szempontból foglalkozó, átfogó elemzés igényével készült tanulmányok 
száma. Különösen igaz ez a szerző hatvanas években megjelent 
regényeire, melyek a mai napig marginális helyet foglalnak az írói 
életművel foglalkozó szakirodalomban.  Ennek oka az, hogy a szerző 
első kettő, viszonyítási pontként kijelölt regényeihez (Freskó, 1958; Az 
őz, 1959) képest ezeket a műveket a mindenkori irodalomkritika 
kevésbé sikerültnek ítéli meg, így csak elvétve teszi/tette vizsgálódások 
tárgyává.  
Témaválasztásom indoka az a meggyőződés, hogy ezek az alkotások 
– többek között – narratív komplexitásuk okán érdemesek a bővebb 
vizsgálatra. Mivel azonban egy igen termékeny alkotói évtized műveit 
vizsgáltam, szükségszerűnek mutatkozott egy szelekciós szempont 
kidolgozása, ezért olyan írásokat állítottam az elemzések középpontjába, 
melyeket az első két mű narratív technikájának másolataként határozott 
meg a recepció, illetve amelyek egymáshoz képest eltérő formai 
sajátosságokkal bírnak. Így esett a választásom a Disznótor, A Danaida, 
a Mózes egy, huszonkettő, illetve a Katalin utca című regényekre. A 
vizsgálatba bevontam a Freskó, illetve Az őz című regényeket is, hiszen 
ezek is az életmű első szakaszába tartoznak, és narratív szempontból 
még további vizsgálatokat igényelnek. 
Azért döntöttem a narratológiai megközelítés mellett, mert úgy 
gondolom, hogy a narrációs technikák vizsgálata elengedhetetlen a 
3 
Szabó Magda műveivel foglalkozó későbbi kutatások számára, hiszen 
minden értelmezésnek a narratív szöveg az alapja, és a magyar recepció 
ebből a szempontból még hiányos. 
A dolgozat egyik célja, hogy rámutasson, a korabeli recepció 
sokkal inkább ideológiai, mintsem esztétikai szempontból ítélte meg 
ezeket a műveket, s hogy az egyes kritikusi vélemények milyen módon 
ismétlődtek és rögzültek az elmúlt évtizedekben. A másik célja pedig a 
fentebb említett regények narratív komplexitásának bizonyítása. 
 
2. Módszertan és felépítés 
 
A disszertáció két részre tagolódik. Az első egységben Szabó Magda 
korai regényeinek egy lehetséges recepciótörténetét írtam meg, mivel 
hipotézisem szerint a korabeli kritika ezen regények narratív és poétikai 
jellemzőit a marxista esztétika elvárásainak szempontjából tárgyalta, s 
meglehetősen leszűkítette az egyes alkotások értelmezési keretét, 
továbbá narrato-poétikai eljárásaikat is felületesen ítélte meg. 
Rövid áttekintést nyújtottam a választott regények megjelenésének 
irodalmi kontextusáról, s a marxista esztétika és irodalomtudomány 
irodalmi alkotások értékelését meghatározó szempontjairól. A Szabó 
Magda-recepció bemutatása során nemcsak az egyes kritikák, recenziók, 
esetenként tanulmányok egyszerű áttekintésére törekedtem, hanem 
egyúttal rámutattam azok hiányosságaira, tévedéseire vagy felszínes 
olvasataira is. 
4 
Mivel az írónő hatvanas években megjelent regényeinek fogadtatását 
nem lehet megérteni az első két mű recepciójának ismerete nélkül, ezért 
a rájuk vonatkozó kritikákat is bevontam a vizsgálatba. 
A második egységben a szerző regényszövegeit elemeztem. A 
regények narratológiai sajátosságainak vizsgálata során kiemelten 
foglalkoztam a hang, a nézőpont, és az időrend kérdésével, mely minden 
egyes regényelemzésem alapját képezi. A legfontosabb kiindulópontot 
és alapvetést Gérard Genette elmélete képezte, melyben a narratív 
szöveg három elemzési kategóriáját (idő, mód, hang) különböztette meg, 
s megfogalmazta fokalizációs elméletét. Genette elmélete mellett Mieke 
Bal új szempontjait (a fokalizáció gyakorisága, a szereplői perspektíva 
szűkítésének/tágításának a szerepe, a narratív információ észlelhetősége 
stb.) is alkalmaztam az elemzések során.   
A hang kérdésének elemzése során a belső monológ formai 
sajátosságaival, funkcióival, tipologizálásával foglalkoztam 
elsődlegesen, s e vizsgálat alapját Dorrit Cohn Áttetsző tudatok című 
könyve szolgáltatta. Az időrend, valamint a fokalizáció analízisének 
fogalmi alapját Gérard Genette Narratív diskurzusok című műve 
képezte.  
A narráció és (a Paul Ricoeur-i értelemben vett) identitás 
összefüggései ugyancsak fontos vizsgálati szempontot jelentettek az 
analízis során, tekintve, hogy a Szabó Magda-i hősök küzdenek saját 
töredékes identitásukkal. Mivel az identitás az elbeszélés és emlékezés 
kontextusában jön létre, a regényszövegek emlékezéstechnikai 
jellemzőit is számba vettem, illetve az említetteken felül az egyes 
5 
szövegeknek megfelelő poétikai módszereket (például mítoszkritikai 
vagy testpoétikai szempontokat) is igénybe vettem. 
 
3. Új eredmények 
 
A szerző hatvanas években megjelent regényei recepciójának áttekintése 
során kimutathatóvá vált egy olyan tendencia, melynek célja az írónő 
alkotásainak esztétikai és politikai engedményeket tevő lektűr-
regényekként való beállítása volt. A kritikusok szerint ugyanis Szabó 
Magda későbbi műveiben meglehetősen háttérbe szorultak a szocialista 
realizmus által megkívánt tematikai elemek (társadalmi változások, 
fejlődés, kommunista értékek stb.), továbbá nem bírnak olyan 
értékekkel, mint az első regényei, s céljuk csupán a szórakoztatás. A 
kortárs irodalomkritika ezt a viszonyulást úgy vette át, hogy közben 
eltekintett a kor irodalmi kontextusától – s attól, hogy a kritikusoknak 
inkább ideológiai, mintsem esztétikai szempontú ellenvetései voltak –, s 
a kérdéses regények újraolvasása is elmaradt. 
 Az egyes szövegelemzések azt mutatják, hogy hiba lenne Szabó 
Magda műveit lektűrként elkönyvelni, mivel narratív és poétikai 
megoldásaik változatosak és összetettek. A vizsgált elbeszélés-technikák 
igen komplex időviszonyokat hoznak létre a szövegekben, s a szereplők 
mentális világának ábrázolása (a gondolatok idézése, mentális nyelv 
átvétele, illetve az egyes monológformák használata) mindig 
összhangban áll az alakok jellemével, s használatuk narratív funkcióval 
(feszültségkeltés, gondolatok ütköztetése, információszabályozás) bír. A 
szereplői perspektívák hordozta információk összeillesztésének olvasóra 
6 
bízott feladata jelentős koncentrációt vár el a befogadótól, ami nem 
tartozik a lektűrirodalom fő ismérvei közé. 
A disszertáció eredményei azt mutatják, hogy a hatvanas években 
megjelent Szabó Magda-regényeket mindenképpen érdemes és 
szükséges más értelmezési irányból is megközelíteni, hiszen ezen 
szövegek vizsgálata elengedhetetlen az életmű sajátosságainak 
felméréséhez, és a magyar irodalomtörténetben való majdani 
elhelyezéséhez is. 
 
4. Publikációk a disszertáció témakörében 
 
 Irreális színterek – A térviszonyok és az emlékezés kapcsolata Szabó 
Magda Katalin utca című regényében, Irodalmi Szemle, 2020/2, 58–
65. 
 „Írónő vagy nőíró?” –  A hatvanas évek Szabó Magda-regényeinek 
recepciója, Tiszatáj, 2019/6, 88–103. 
 Az új, vérbeli női epikus születése – Szabó Magda első regényeinek 
recepciója = Szabó Magda száz éve – A PTE BTK centrumú Kortárs 
Világirodalmi KutatóKör, a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és 
Irodalomelméleti Tanszéke, valamint a PTE BTK Klasszikus 
Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke 
közös konferenciájának előadásai, Pécs, 2017. október 25–26., szerk. 
SOLTÉSZ Márton, V. GILBERT Edit, Budapest, Széphalom 
Könyvműhely, 2019, 30–46. 
 Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című 
regényében = Kitáruló ajtók – Tanulmányok Szabó Magda műveiről, 
7 
szerk. KÖRÖMI Gabriella, KUSPER Judit, Eger, EKE Líceum Kiadó, 
2018, 51–64. 
 A test és tekintet szerepe Szabó Magda Az őz című regényében, 
Irodalmi Szemle, 2018/7–8, 82–93. 
 Az omniszciens elbeszélő szerepe Szabó Magda A Danaida című 
regényében, Tanulmányok – Studies – Studije, 2017/2, 55–70. 
 Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Disznótor című 
regényében, Partitúra, 2017/1, 51–64. 
 Az elbeszélés-technika sajátosságai Szabó Magda Mózes egy, 
huszonkettő című regényében, Irodalomismeret, 2017/3, 60–71. 
 A mítosz szerepe Szabó Magda A Danaida című művében = Átjárások-
áthallások – az Eötvös Collegium Magyar műhely 2014. évi 
konferenciájának előadásai, szerk. HANTÓ Réka, MUNTAG Vince, 
MELHARDT Gergő, VARGA Nóra, Budapest, ELTE Eötvös József 
Collegium, 2016, 53–69. 
 Narrációs technikák és paratextusok Szabó Magda korai regényeiben, 
Létünk, 2015/2, 147–168. 


Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda korai regényeiben

Not a member yet