PPKE Repository of Dissertations (Pázmány Péter Catholic Univ.)

Lakatos Máté

Hungarian

Hinni és tenni

Pályi Brigitta

Az operett népszerűségének útja Budapesten társadalomtörténeti kontextusban, 1894-1918

Varga Lujza

Magyar képviselet a Népszövetségben az 1920-as években

Rosner Zsolt

1 
 
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Hittudományi Kar 
 
 
 
 
Vallásosság a máriagyűdi kegyhelyen 
Emberi igények és lelkipásztori válaszok 
a népi vallásosság, a Mária-tisztelet 
és a sensus fidei tükrében 
Tézisfüzet a doktori disszertációhoz 
 
Készítette: Rosner Zsolt 
Témavezető:    dr. Fejérdy András 
  dr. Kovács Zoltán 
 
 
 
 
 
 
 
Budapest, 2021
1 
 
A kutatási téma 
A máriagyűdi kegyhely legendák ködébe vesző múltja és 
a vallásgyakorló és nem vallásgyakorló tömegek vallásos 
megnyilvánulásaitól tarkálló jelene összetett képet rajzol a 
lelkipásztorkodó papság elé. Jelen dolgozat célja, hogy a 
kegyhely történeti forrásainak vizsgálatán keresztül elkülönítse a 
kegyhely önértelmezésének egyes fejlődési szakaszaiban 
megfogalmazott lelkipásztori válaszokat, amelyekkel a 
kegyhelyhez fordulók emberi szükségleteit, lelki igényeit az 
egyes korszakokban a lelkipásztorkodó papság gondozta. Ez segít 
hozzá, hogy megértve az egyes szokások szerepét és értelmezve 
a jelenben a kegyhelyen gyakorolt vallásosságot, a Mária-tisztelet 
biblikus-teológiai alapjaira építő, és a zarándoklásnak a 
kegyhelyen gyakorolt formakincséből merítő lelkipásztori terv 
szülessen, amely a zarándoklás hagyományainak gondozásával 
az élő egyház hitgyakorlatába igyekszik bekapcsolni a 
kegyhelyen megfordulók minél nagyobb hányadát, elősegítve 
ezzel, hogy a kegyhely látogatói az egyház hívő hitérzékének 
(sensus fidei) fényében értelmezzék életük minél több eseményét, 
befogadva Krisztus megváltó tettét a mindennapjaikba. 
2 
 
Forrás-bemutatás 
A máriagyűdi kegyhely történetét a kegyhelyet gondozó 
ferences atyák írták meg. Műveikben hiteles történeti tényeket és 
bizonyos vélekedéseket meghatározott célkitűzések mentén 
dolgoztak össze. Így született meg a kegyhely eredetlegendája a 
vélelmezett Mária-jelenésekkel és a kegyszoborhoz köthető 
csodás történésekkel, és így készültek a kegyhelyen történt 
csodás gyógyulásokról és megmenekülésekről szóló 
feljegyzések. 
Ezeket az iratokat a történeti háttér ismeretében 
vizsgáltam, és szétválasztottam a történeti tényeket és a szerzők 
lelkipásztori szándékától befolyásolt vélekedéseket. Számukra 
ezek a tényként kezelt vélekedések bizonyították, hogy 
Máriagyűdön a régmúlt időktől kezdve Szűz Mária 
közbenjárására kegyelmeket lehetett nyerni. A kegyhely régisége 
a hitelesség ismérve volt ugyanis a barokk időkben. A trianoni 
békediktátum után pedig az ezeréves Magyarország kegyelmi 
központját vélték felfedezni a máriagyűdi kegyhelyben a ferences 
krónikások. Dolgozatom szempontjából ezek a lelkipásztori 
célok kiemelt jelentőségűek, mert válaszoltak a korukban 
megfogalmazott emberi igényekre. A kegyhely egyéb forrásainak 
bemutatása elénk tárja, hogy az egyes források milyen céllal 
3 
 
szólnak a kegyhelyről, és a kegyhely vallásossága szempontjából 
milyen forrásértékkel bírnak. Az írott forrásokból kiviláglik, 
hogy a lelkipásztorkodó papság a személyes törődésre és a 
közösségben megélt hitélmény gondozására egyaránt hangsúlyt 
fektetett. 
A teológiai fejezet 
Az elmúlt évszázad mélyreható társadalmi változásokat 
hozott. A dolgozat teológiai és részben vallásszociológiai 
fejezetében a szekularizáció, az individualizmus, a globalizáció 
és a posztmodern rajzolta panoráma előtt felvázolt népi 
vallásosság, Mária-tisztelet és sensus fidei fogalmait tárgyalom. 
A megváltozott társadalmi környezetet leíró kifejezések és a népi 
vallásosság avagy a mindennapok vallásossága segítenek 
megragadni a kegyhelyen a jelenben tapasztalható vallásos 
magatartást. A Mária-tisztelet és a sensus fidei gazdag hittartalma 
pedig abban segít, hogy a beazonosított vallási attitűdök Szűz 
Mária példájára a hívő közösség eleven erőterében Krisztushoz 
kapcsolódhassanak.  
4 
 
A kegyhely története, jelenségei és a lelkipásztori terv 
A történeti forrásbemutatást és teológiai alapvetést 
követően a kegyhely történetének vázlatos ismertetése adja meg 
a hiteles történeti adatokon alapuló, valós kereteket, amelyek 
között a lelkipásztori munka zajlott az elmúlt bő háromszáz 
évben. Ezután kerül sor a kegyhelyen tapasztalt vallási jelenségek 
és a bennük megmutatkozó emberi igények tematikus rendben 
történő kifejtésére. Ebben és az erre épülő lelkipásztori tervben a 
zarándoklás folyamatának egyes állomásait követem végig, 
ahogy ezt a különböző tudományterületekről kiinduló 
zarándoklás-kutatás rendszerint teszi. Az egybecsengő 
kronológiai rendezettség oka abban keresendő, hogy a 
zarándoklás a fizikai és lelki úton levés dinamikáját köti össze, 
ezért az időben egymásra épülő szakaszok a megcélzott 
spirituális-szellemi fejlődés szakaszait is jelentik. A jelenségeket 
abból szempontból is vizsgálom, hogy milyen emberi igényeket, 
motivációkat jelenítenek meg. Ez a helyes lelkipásztori gondozás 
szempontjából lényeges. A lelkipásztori terv úgy készült, hogy 
egy köztes változatban a bemutatott kulcsfogalmak tükrében 
értékeltem a kegyhelyen megfigyelt jelenségeket és 
motivációkat, és ebből a teológiai reflexióból alkottam meg aztán 
5 
 
az összefüggő szöveget lelkipásztori megoldási javaslatok 
beágyazásával. 
A kegyhely lelkigondozása kiterjed természetszerűleg a 
helyi plébániaközösségre, súlypontját azonban a zarándokok 
kísérése jelenti. Ez a folyamat a zarándoklat meghirdetésétől, a 
motivációk tisztázásától, a zarándokút végig kísérésén, valamint 
a különböző indíttatású egyének és csoportok fogadásán át a 
kegyhelyen töltött idő lelki programjáig, sőt a hazaérkezésig és 
az újbóli látogatásig tart. 
A dolgozat főbb eredményei 
A történeti források feldolgozása egyrészt egy hiteles 
tényeken alapuló kegyhelytörténet megalkotásához vezetett. 
Másrészt a kegyhelytörténetből kiesett állítások értékes anyagot 
szolgáltattak a teológiai vizsgálathoz, mely megmutatta azt az 
értelmezési horizontot, ahol a kortársak kérdéseket tettek föl, és 
válaszra vártak. A kegyhelyhez fordulás jelenségeiben és 
indítékaiban sikerült az összes emberi igényt azonosítani, ami 
alátámasztja, hogy a zarándoklás komplex élmény. 
A dolgozat legnagyobb hozadéka, hogy a népi vallásosság 
jelenségeinek átfogó vizsgálata rávilágított, hogy a kegyhelyen 
régen és ma is széles társadalmi rétegek gyakorolják 
vallásosságukat. Ez a vallásosság korrelációban van az egyház 
6 
 
hitgyakorlatával, de teljességgel sosem volt azonosítható vele. Az 
egyes korokban változó intenzitással törekedett a 
lelkipásztorkodó papság teológiailag helyesen megfogalmazott 
hittartalommal megtölteni ezeket a vallásgyakorlatokat. 
Szekularizálódó, globalizálódó és individualizálódó 
társadalmunk a posztmodern elbizonytalanodásával többféle 
forrásból merítő, kevéssé karakterisztikus formában fejezi ki 
vallásos viszonyulását a világhoz. Azonban ezek a 
megnyilvánulások éppúgy lelkipásztori figyelmet igényelnek, 
ahogy az újkorban a szentelmények és az áldások. 


Vallásosság a máriagyűdi kegyhelyen. Emberi igények és lelkipásztori válaszok a népi vallásosság, a Mária-tisztelet és a sensus fidei tükrében

Pánczél János

Nem forradalom, hanem szabadságharc

Riba András

Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987 - 1990

Szilágyi Laura Menta

Kolophóni Nikandros Alexipharmakája

Dudola Dániel

Két, idegi jelátvitelben is szerepet játszó fehérjeszerkezeti elem bioinformatikai elemzése

Roboz Erika

English

Motifs of Smiting in the Syro-Palestinian Iconography

Czigle János Tamás

Az Európai Unió bíróságának munkahelyi vallásszabadsággal kapcsolatos joggyakorlata

Not a member yet