8634 research outputs found
Sort by
Genotyping and haplotyping of the dopamine D4 receptor gene by capillary electrophoresis
Full text linkIn this paper we report on simultaneous genotyping of adjacent polymorphisms (referred to as haplotyping) by combining double-tube allele-specific polymerase chain reaction, restriction fragment length polymorphism and capillary gel electrophoresis analysis of the resulting fragments. Direct molecular haplotyping is of particular importance in the case of double heterozygote samples, since in these instances the haplotype structure cannot be constructed based on genotype data. Our approach provided a powerful tool for coincidental genotype analysis of the 48 base pair (bp) variable number of tandem repeats of the third exon and haplotype investigation of the -616CG and -521CT single nucleotide polymorphisms of the dopamine D4 receptor (DRD4) gene. The linear polyacrylamide sieving matrix was optimized for the size range of the double-stranded DNA fragments of interest varying from 35 to 763 bp. We demonstrated that capillary gel electrophoresis in combination with laser induced fluorescence detection offers a sensitive and accurate tool for automated haplotyping in clinical settings
A D-szerin szintet szabályozó mechanizmusok vizsgálata – lehetséges gyógyszertámadáspontok
Full text linkA Parkinson-kór protein-7, a peroxiszóma proliferátor aktivált receptor-γ és a tímusz sztrómális limfopoietin szerepe gyermekkori cöliákiában
Full text linkHigh-performance thin-layer chromatography - antibacterial assay first reveals bioactive clerodane diterpenes in giant goldenrod (Solidago gigantea Ait.)
Full text linkSeverity of depressive but not anxiety symptoms impacts glucose metabolism among patients with type 2 diabetes in primary care
Full text linkBackground: Data from primary care regarding the prevalence of symptoms of depression and anxiety, and their effect on glycemic control among people with diabetes is lacking in Hungary. The recently introduced Patient Health Record (PHR) requires family doctors to screen for depressive symptoms.
Objectives: We aimed to investigate the prevalence of depressive and anxiety symptoms among patients with type 2 diabetes in the general practice, and the relationship between these affective disorders and glycated hemoglobin (HbA1c) level.
Methods: We included 338 consecutive patients with type 2 diabetes from six primary care practices in this cross-sectional study. A self-administered questionnaire (patient history, anthropometric, socioeconomic, laboratory parameters), the Beck Depression Inventory (BDI) and the Hamilton Anxiety Scale (HAM-A) were used.
Results: The mean age of the sample was 64.0 ± 11.5 (years ± SD), 61% of participants were female. The prevalence of depressive symptoms was 21%, mainly moderate/severe symptoms (13%). Anxiety symptoms were more common (35%). We found significant univariate association between the depressive symptoms and HbA1c (p = 0.001), suicide attempt (p < 0.001), anxiety (p < 0.001), micro- and macrovascular complication (p = 0.028 and p < 0.001), education (p = 0.001) and place of residence (p = 0.002). In multivariate analysis, however, only BDI score had significant (p = 0.03191) association with glycemic control.
Conclusion: Among primary care patients with type 2 diabetes, the prevalence of depressive symptoms was less frequent than anxiety symptoms. More severe depressive symptoms were associated with worse glycemic control.
Keywords: anxiety; depression; mental health; primary care; screening; type 2 diabetes
A Collins–Read Felnőtt Kötődési Skála pszichometriai jellemzőinek vizsgálata
No full textA Collins–Read-féle Felnőtt Kötődési Skála (Adult Attachment Scale, AAS) megbízhatóságának és pszichometriai jellemzőinek vizsgálatát tűztük ki vizsgálatunk céljául. Az AAS-t nemzetközileg széleskörűen használják a felnőtt kötődés jellemzőinek vizsgálatára, azonban érvényességét magyar populáción még nem vizsgálták. Az önkitöltős kérdőív folytonos változóként vizsgálja a kötődési jellemzőket: az eredeti hármas (közelség, függőség, szorongás) és az alternatív kettes (szorongás és elkerülés) felosztás szerint. A pszichometriai mérést 508 fős populáción végeztük, melyben depressziós anamnézisű személyek (n = 264, medián életkor = 25,7 év) és azok nem depressziós testvérei (n = 244, medián életkor = 24,0 év) szerepeltek. A kérdőív belső megbízhatósága a közelség, szorongás és az elkerülés dimenziók esetében elfogadható tartományba esett (Cronbach-α > 0,7), a függőségskála kevéssé bizonyult konzisztensnek (Cronbach-α = 0,62). A kitöltést 14 hónap után ismételve, a teszt-reteszt reliabilitás a teszt minden skáláján megfelelő volt (0,73 és 0,78 között változott). A depressziós és nem depressziós csoport a kérdőív közelség és szorongás dimenzióiban szignifikánsan különbözött egymástól (p < 0,01). Feltáró és megerősítő faktoranalízissel vizsgálva a skála közelség és szorongás dimenziói különültek el egymástól, a függőségskála itemei szórtan helyezkedtek el, a háromfaktoros elgondolás nem nyert megerősítést. Az AAS közelség- és szorongásskálája alkalmazható a kötődési jellemzők vizsgálatára, azonban a kérdőív háromdimenziós struktúrája nem megerősíthető. Eredményeink rámutatnak arra is, hogy a kötődési jellemzők felnőttkorban összefüggést mutatnak a depressziós epizódokkal
A szabályozás szükségessége és az innovatív orvosi tartalom megvalósíthatósága a távvizit gyakorlatában
Full text linkA digitális technológiák erős és széleskörű hatással vannak az egészségügyi folyamatokra. Az informatikai fejlesztések piac és technológia-vezérelt eredményei életünk minden részén váratlan és gyors változásokat képesek beindítani. Így volt ez az egészségügyben is a Covid-19 pandémia során a távorvoslás hirtelen térnyerésével. Tanulmányunkban rámutatunk az egészségügyi jogban korábban eredményesen védett értékekeinket jelenleg károsító online jelenségekre. A távorvoslás hirtelen térnyerése azzal fenyeget, hogy a gyors orvosi segítség és a korszerű technológia hasznosulására vonatkozó piaci igények szabályozatlanságot majd idővel ellenőrizhetetlen folyamatokat eredményeznek (lásd Collingride dilemma). Ahogy régóta tudjuk, megfelelő szabályozás nélkül a beteg személyek alapvető érdekei, a betegadatok védelme és az orvosi titok komoly sérelmet szenvednek. Ezért az online egészségügyi tevékenységet a hagyományos értékeinket eddig biztosító jogszabályok tartalmának megfelelően kell szabályoznunk. Cikkünkben, fejlesztői és gyakorlati eredményekre támaszkodva, vázoljuk az ehhez szükséges egészségügyi és informatikai szolgáltatás innovatív szerepköreit és felelősségi tárgyköreit, melyeket a mindenkori szakhatóság képes lesz ellenőrizni és számonkérni. Rámutatunk, hogy a korábbi közleményünkben funkcionális alapegységként definiált virtuális rendelő működésében melyek a minőségi működés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai komponensek, és melyek tartoznak az egészségügyi szolgáltató orvosi tartalmához. Ismertetjük, hogy ezek összehangolt működtetéséhez milyen jogi (kötelmi) kapcsolatokat kell életre hívni a páciens, az egészségügyi szolgáltató (szakorvos) és az informatikai szolgáltatás felelőse között. Tanulmányunk megmutatja, hogy a beteg és/vagy egészségtudatos embernek milyen úton lesz esélye kinyerni a maga számára a legtöbbet az adatgazdag orvosi szolgáltatásból anélkül, hogy alapvető érdekei sérüljenek
