8634 research outputs found
Sort by
Életvégi döntésekkel kapcsolatos attitűdök a neonatológiai intenzív ellátásban dolgozók körében – jogi szempontok a döntések hátterében
No full textBEVEZETÉS – A kiskorú betegek életvégi dilemmái a legnehezebb döntések egyikét jelentik. A technológia fejlôdésének köszönhetôen jelentôsen javult a koraszülöttek túlélési esélye. Magyarországon a jelenleg hatályos jogi szabályozásban azonban nem jelenik meg szempontként a kiskorúak életminôsége. Közleményünk célkitûzése, hogy összehasonlítsa a neonatológiai ellátásban (NIC) dolgozó szakszemélyzet véleményének húsz év alatt bekövetkezett változását a súlyosan károsodott újszülöttek intenzív kezelésének korlátozásáról.
MÓDSZERTAN – Kvantitatív, teljeskörû szociológiai felmérések a magyarországi NIC-ekben, önkitöltôs, anonim kérdôívekkel (n = 728). Az adatok értékelése kereszttábla-elemzéssel és Pearson χ2-próbával történt.
EREDMÉNYEK – A válaszadók többsége a két kutatás szerint abban egyetértett, hogy amennyiben az újszülött állapota fatális, indokolt lehet korlátozni az intenzív terápiát. Általában nôtt a kezeléskorlátozás elfogadottsága, de az aktív eutanázia továbbra sem elfogadott az ellátásban. A válaszadók többsége nem elégedett a hatályos jogrenddel, megjelenik a változtatás igénye, különösen a fatális és rossz prognózis esetében.
KÖVETKEZTETÉSEK – Annak ellenére, hogy a hatályos magyar egészségügyi törvény súlyos esetekben sem engedélyezi a kezelés korlátozását, a magyarországi NIC-en dolgozók jelentôs hányada bizonyos esetekben megengedhetônek tartaná, ráadásul a támogatók aránya az elmúlt két évtizedben még növekedett is. A válaszokat összevetve a hatályos szabályozással megállapítható, hogy szükségszerû a jogalkotók érzékenységének növelése, valamint a kapcsolódó jogi normák megváltoztatása
A körzeti ápolás mint perspektíva a Semmelweis Egyetem ápolóhallgatói körében
No full textA vizsgálat célja: Felmérni a BSc ápolóhallgatók körében a pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseket az alapellátás vonatkozásában. Továbbá megvizsgálni, hogy mely tényezők dominálnak a szakterület-választásukban.
Anyag és módszer: 2021. december és 2022. január között online kérdőív segítségével vizsgáltuk meg a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán az ápolóhallgatók jövőképét a körzeti ápolással kapcsolatosan.
Eredmények: Kérdőívünket 188 hallgató töltötte ki. A hallgatók 6,4%-a szeretne alapellátásban dolgozni a diplomája megszerzését követően. Azok, akik biztosan ezen a területen kívánnak elhelyezkedni, 67,6%-ban a családbarát körülmények, 40,5%-ban az alacsonyabb napi munkaóra, 39,2%-ban pedig az önálló munkavégzés miatt választanák ezt a szakterületet. Viszont a megfelelő bérezés és kompetenciák biztosításával a hallgatóknak már több mint 60%-a választaná ezt a szakterületet.
Következtetések: Az ápolók kompetenciarendezése és a bérezés újragondolása elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a szakterület vonzóbb legyen a leendő szakemberek számára. A képzőintézményeknek pedig mind az elméleti, mind a gyakorlati képzést a jelenkor elvárásaira fókuszálva kell megszerveznie és biztosítania
Phospholipase Cγ2 is essential for experimental models of epidermolysis bullosa acquisita
Full text linkA hozzátartozó nehézségei a demenciával élő rokonok ápolása során
No full textA vizsgálat célja: Feltárni a demens rokont otthon ápoló hozzátartozók érzéseit, problémáit. Betekintést nyújtani, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie az informális gondozónak a megváltozott élethelyzetben.
Anyag és módszer: Az online, anonim kérdőív a közösségi média felületén létrehozott nem hivatalos segítő csoportban került megosztásra, amely demens rokont ápoló informális és formális gondozókból állt. A kérdőívet 133-an töltötték ki.
Eredmények: Az otthon ápolást végző személyek főként nők, leginkább házastársa vagy gyermeke a gondozott személynek, és legtöbben egyedül ápolják a demenciával élő rokonukat. A legtöbb gondozó az ápolási díj igényléséről nem tud, az aktív korú gondozók a munkavállalás és az ápolás közötti diszkrepanciára panaszkodtak. A hozzátartozók jellemzően idősebbek, akik már nagyszülők, azonban ezt a szerepüket a gondozással nem tudják összeegyeztetni.
Következtetések: A háziorvosok és körzeti ápolók tudását frissíteni kell, a körzeti ápolók szerepét át kell gondolni. A szociális alap- és szakosított szolgáltatások bővítése elengedhetetlen. A pénzbeli juttatások igényléséről tájékoztatni kell a hozzátartozókat
The Influence of the Gut Microbiome in Paediatric Cancer Origin and Treatment
Full text linkKnowledge of the complexity of the gut microbiota is expanding, and its importance in physiological processes and disease development is widely studied. The aim of this review is to present the most relevant and recent research on the associations between gut microbiota and oncologic disease. Recently, a number of associations between the gut microbiome and neoplasms—regarding tumorigenesis, prognosis and therapeutic efficacy—have been reported. The effects of the gut microbiome on these processes are via the direct and indirect immunomodulating effects of bacteria. Studies have been done mainly in adult populations, where its effect on immunomodulating therapies was unambiguous. In paediatric populations, however, due to the low number of cases and the complex therapeutic approaches, there have been only a few studies. Among them, children with acute lymphoblastic leukaemia were mainly involved. Significant alterations in the abundance of certain bacteria were associated with altered therapeutic responses. Regarding solid tumours, studies with low case numbers have been reported; no significant discoveries have been described so far. In the future, studies with larger cohorts are needed in order to better understand the associations between bacteria and neoplasms and to improve prognosis in the paediatric oncologic population
A tudományos bizonyítékok transzlációja hypertoniairányelvbe (ESC/ESH Guidelines on Arterial Hypertension)
No full text
