BME MDA - a Műegyetem Digitális Archivuma
Not a member yet
47877 research outputs found
Sort by
Repedések kialakulása kötött talajokban: árvízvédelmi töltések száradási és vízháztartási kérdései
Kitérő repülőtér használata a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kapacitásának bővítésére
A 9. évfolyamos tanulók éghajlatváltozással kapcsolatos földrajzi képzetei
Pedagógusként gyakran megtapasztaljuk, hogy a földrajz tanítási órákon az újonnan előkerülő fogalmakról, folyamatokról, jelenségekről az egyes tanulóknak egymástól eltérő elképzeléseik vannak. Hiszen megfigyeléseik, tapasztalataik és más információforrások révén már az iskolai oktatást megelőzően létrehoznak maguknak egy jól szervezett fogalmi struktúrát, ami sokszor nem felel meg a tudományos tételeknek. Ezeket a spontán elméletalkotással létrehozott elméleteket a körülöttük lévő világról, földrajzi fogalmakról, jelenségekről nevezzük képzeteknek (Korom 1997). Úgy véljük, hogy az oktatás hatékonyabbá tételéhez a földrajztanárnak meg kell ismernie, hogy a tanulói konkrétan milyen és mennyire részletes ismeretekkel, képzetekkel rendelkeznek az egyes témakörökben, mert így tudja a tanítási folyamat helyes súlypontjait megtalálni. A problémafelvetésünk az éghajlatváltozás témaköréhez kapcsolódik, hiszen mindannyian tisztában vagyunk ennek aktualitásával, fontosságával. Alapvetően azt kívántuk megismerni, hogy a 9. évfolyamos tanulók milyen és mennyiben hibás képzetekkel rendelkeznek az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó veszélyhelyzetekről. Célkitűzésünk volt, hogy felmérjük az előbb említett képzeteiket, illetve kidolgozzunk ehhez szükséges fejlesztési módszereket. Megalkottunk egy tudásszintmérő feladatlapot − amelyet összesen 156 fő töltött ki − és egy hozzá kapcsolódó értékelési rendszert. Az eredményeket összegezve egy általános képet kapunk arról, hogy a vizsgált osztályok éghajlatváltozáshoz kötődő képzetei a megértés mely szintjére jutottak el. Láthattuk például, hogy a tanulók üvegházhatás fogalmáról alkotott képzete nem tiszta, többen összekeverték az üvegházhatás szerepét az ózonrétegével, és az üvegházhatást gyakran inkább a termések érleléséhez kötötték. Általánosan igaz volt, hogy a tanulók jobban teljesítettek az olyan fogalmakhoz, jelenségekhez és folyamatokhoz kapcsolódó feladatokban, amelyeket maguk is megtapasztalhatnak a mindennapokban. Míg a mélyebb, konkrét földrajzi vagy interdiszciplináris tudásra épülő feladatoknál válaszaik és megoldásaik a megértés alacsonyabb szintjéről tanúskodtak, sok esetben tehát a folyamatokról, az ok-okozati összefüggésekről hibás vagy részben hibás képzeteik alakultak ki. Kutatásunk eredményeképp megállapíthatjuk, hogy mindenképp szükséges a célzott fejlesztés, hiszen több fogalom, jelenség és folyamat esetén is kimutatható, hogy azok hibásan épültek be a tanulók kapcsolati-fogalmi rendszerébe
A hazai vasúti személyszállítás megbízhatóságának vizsgálata, fejlesztési javaslatok kidolgozása
A diákok megváltozott tanulási stílusának, tanulási szokásainak vizsgálata a szakképzésben
Investigation of quantum-bit realization for quantum memory
Nowadays, there is a growing emphasis on the advances in computing based on quantum mechanics, which is accelerating not only the process of building quantum computers and quantum simulators, but also the parallel process of quantum metrology and communication. To communicate on future quantum internet, we need an essential element, the storage of the quantum information in a physical qubit. Nuclear Magnetic Resonance arises as an excellent tool to demonstrate and study the concept of quantum information storage. We first manipulate nuclei with half spin of water molecules to generate quantum bits. To do this, we used appropriately selected NMR pulses and then used quantum tomography to generate the density matrix to obtain the quantum state. We have found that the inhomogeneity of the magnetic field greatly affects the high-fidelity storage time of the quantum state. We have used various error correction algorithms to eliminate this