Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Changes in the crime prevention and detection tasks of the civilian national security services with the amendment of Act national security services in 2022
No full textCél: A tanulmány bemutatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési faladatrendszerét, és az e területen megjelent, de a nemzetbiztonsági szolgálatok állományával szemben nem alkalmazható megbízhatósági vizsgálatot.
Módszertan: A témával összefüggő szabályozás, tankönyvek és tanulmányok, statisztikai adatok, valamint egy 1948-ban végzett megbízhatósági vizsgálat alapján következtetések levonása.
Megállapítások: A megbízhatósági vizsgálat nem illeszkedik bele a klasszikus elhárító tevékenység fogalmába, de leginkább oda sorolható. Azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársaival szemben nincs helye megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának, nem csökken a belső bűnmegelőzés, bűnfelderítés hatékonysága. A kifogástalan életvitel ellenőrzésnek a hatályos jogi környezetben csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állománya tekintetében van jelentősége.
Érték: A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok belső biztonsági és bűnmegelőzési tevékenységét, a megbízhatósági vizsgálatot és ezeknél a szervezeteknél a kifogástalan életvitel ellenőrzés szükségességét nem vizsgálta tanulmány, az eddig megjelent írások a Nemzeti Védelmi Szolgálat és kiemelten a rendőri korrupció szemszögéből vizsgálták, közelítették a témát. E tekintetben próbál újat nyújtani a tanulmány.Aim: To present the internal crime prevention and detection data system of civilian national security services, and to present a reliability test published in the field of national security, but not applicable to the personnel of national security services.
Methodology: Drawing conclusions based on related regulations, textbooks and studies, statistical data, and a reliability study conducted in 1948.
Findings: Reliability testing does not fit into the concept of classical counterintelligence activity, but it can be classified there.
The fact that there is no place for conducting reliability investigations against the staff of national security services does not reduce the efficiency of internal crime prevention and detection. Based on the current legal environment, impeccable lifestyle control is only relevant for the staff of the National Tax and Customs Administration.
Value: No study has examined the internal security and crime prevention activities of civilian national security services and the need for impeccable lifestyle control at these organizations, while studies published on reliability tests have reviewed the legal institution from the perspective of the National Protection Service and especially police corruption. In this respect, the study seeks to provide something new
The Prevalence of Armed Kidnapping in Hungary
No full textCél: A tanulmány célja, hogy áttekintse és megértse, hogyan alakult a fegyveresen elkövetett emberrablás bűncselekménye az elmúlt harminc évben Magyarországon, empirikus kutatás keretében bemutatva.
Módszertan: A vizsgálat során különböző statisztikai módszerek alkalmazására került sor, amelyek a Belügyminisztériumtól, az Országos Bírósági Hivataltól és Magyarország Ügyészségétől kért statisztikai adatokon alapultak. Emellett a jogszabályi háttér, illetve a releváns joggyakorlat is összevetésre került az empirikus kutatás eredményeivel.
Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy bár a fegyveresen elkövetett emberrablás ritka bűncselekmény Magyarországon, ugyanakkor az elkövetők szociodemográfiai jellemzői és bűncselekményeik között számos hasonlóság figyelhető meg. Ezeket a bűncselekményeket leggyakrabban Budapesten követték el, két elkövető együttes részvételével, és befejezett bűncselekményként valósultak meg. Az elkövetők többsége magyar állampolgár, felnőtt, férfi, egyedülálló és gyermektelen személy, akik büntetlen előéletűek voltak.
Érték: Az eredmények hozzájárulhatnak a fegyveresen elkövetett emberrablások előfordulásának csökkentéséhez, valamint az ilyen bűncselekmények elkövetése esetén segíthetik a nyomozó hatóságokat az esetek pontosabb megértésében és feldolgozásában. Emellett támogatást nyújthatnak a bíróságok számára e bűncselekmények elbírálásakor, elősegítve egy következetes és egységes bírói gyakorlat kialakítását.Aim: The aim of the article is to review and understand how the crime of armed kidnapping was present in the latest 30 years in Hungary, including various types of statistics and their comparison.
Methodology: Different types of statistical methods were used during the examination which were based on data requested from the Ministry of Interior, from the National Office of the Judiciary and from the Prosecution Service of Hungary. Furthermore, the legal background was reviewed and compared to the results of the statistical research.
Findings: Results show that even though armed kidnapping is a rare crime in Hungary, there are several similarities between the perpetrators in socioeconomic statuses and their crimes. Armed kidnapping was mostly committed in Budapest by two perpetrators at the same time who finished the crimes. These perpetrators were mostly Hungarian citizens, adults, males and singles without any children with a clean criminal record.
Value: The results may help to reduce occurrences of armed kidnapping and, in cases of armed kidnapping being committed, help the investigative authorities to understand and register these cases better – furthermore to provide help to the courts when deciding upon these cases to create a coherent and consistent judicial practice
Exploring strengths and areas for development in decision-making in central public administration through the examples of some organizations
No full textCél: A kutatás célja az Egészséges Szervezet modell (Lövey & Nadkarni, 2003) segítségével a központi közigazgatás néhány szervezetének példája alapján annak feltárása, hogy a közigazgatási szervekben milyen erősségek és fejlesztendő területek vannak a különféle dimenziókban, milyen tényezők, folyamatok, jellemzők találhatóak a közigazgatásban. Jelen cikkben az Egészséges Szervezet modell húsz egészség-betegség dimenziója közül eggyel foglalkozik a szerző, a döntéshozatallal. Ennek működését mutatja be néhány központi közigazgatási szervezet példáján keresztül.
Módszertan: Több központi közigazgatási szervben félig strukturált interjúk készültek különböző vezetői szinten lévő vezetőkkel (osztályvezetői szinttől helyettes államtitkári szintig) az Egészséges Szervezet modell alapján.
Megállapítások: A döntéshozatal tekintetében vannak olyan szervezetek vagy egységek, ahol ez a terület példaértékűen működik, és vannak olyan szervezetek és egységek, ahol több nehézséggel szembesülnek a döntéshozatal területén, de láthatóak pozitív változások, nehézségek megoldására irányuló törekvések is. A megkérdezett vezetők hatáskörükön belül többféle módszerrel teszik hatékonnyá a döntéshozatalt, és a felmerülő nehézségekre lehetséges megoldásokat, jó gyakorlatokat javasolnak.
Érték: A vezetői interjúk alapján fény derült arra, hogy a döntések megszületése szempontjából melyek lehetnek a központi közigazgatásban a példaértékűen működő mechanizmusok, módszerek, és melyek a kevésbé hatékonyan működőek. Azokban a szervezetekben, ahol a máshol erősségnek számító tényezők, mechanizmusok fejlesztendőnek tűnnek, ott fejlődésre lenne lehetőség a más szervezetekben alkalmazott jó gyakorlatok, jó példák alkalmazásával, ha hajlandók és képesek azokat kipróbálni, magukra adaptálni.Aim: The aim of the research is to use the Healthy Organization Model to explore, what strengths and areas for development there are in the public administration, what factors, processes, and characteristics are there in the public administration in which the public administration works very well and effectively based on the interview results of some organizations of the central public administration. In this paper, I will focus on one of the 20 health-disease dimensions of the Healthy Organization Model, which is decision-making., I will illustrate its functioning through the examples of a few organizations in the central public administration.
Methodology: Conducting semi-structured interviews with leaders at various levels in several central public administration organisations using an interview guide based on the Healthy Organization Model.
Findings: There are organizations and units where this area functions exemplary; there are organizations and units where they face more difficulties in the area of decision-making, but positive changes and efforts to solve difficulties are visible. The leaders use several methods to make decision-making effective within their jurisdiction, and they suggest possible solutions to the difficulties in decision-making process.
Value: Based on the leader interviews, it was revealed which mechanism of decision making in the central public administration are functioning exemplary, and which mechanism are functioning not so efficient. In those organizations where certain mechanism need to be developed, there may be possible to develop them with the good practices applied in other organizations
The role of event data recorders (EDRs) in proving traffic offences
No full textAz eseményadat-rögzítők (EDR) egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a közlekedési balesetek és közúti bűncselekmények rekonstruálásában. Az EDR-ek által rögzített adatok – például sebesség, fékezés, gyorsulás és kormányzás – pontos információkat nyújtanak a jármű mozgásáról a balesetet megelőző és követő másodpercekben. A tanulmány bemutatja az EDR-ek jogi és technikai aspektusait, valamint azok szerepét a közlekedési balesetek elemzésében és a felelősség megállapításában.
Az EDR-adatok alkalmazása nemcsak a baleseti rekonstrukciót segíti elő, hanem alapvető bizonyítékként is szolgálhat a bírósági eljárások során. Az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban különböző jogi szabályozások biztosítják az EDR-ek által rögzített adatok felhasználhatóságát, azonban az adatvédelem és a hozzáférhetőség kérdései továbbra is kihívást jelentenek.
A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg az EDR-technológia továbbfejlesztésére, beleértve az adatrögzítés időtartamának növelését, az adatok integrálását más forgalomirányítási rendszerekkel, valamint a szabványosított formátumok bevezetését a kriminalisztikai és közlekedésbiztonsági vizsgálatok hatékonyságának növelése érdekében.
Cél: A tanulmány célja az EDR szerepének vizsgálata, különösen a közlekedési bűncselekmények bizonyítása során. Az EDR-ek által rögzített adatok megbízható információforrást jelentenek a balesetek előtti és utáni események rekonstruálásához, ezáltal hozzájárulnak a felelősség pontos megállapításához. A kutatás kiemelten foglalkozik azzal, hogy az EDR-adatok milyen mértékben segíthetik a jogalkalmazó szerveket a közlekedési jogsértések felderítésében és a büntetőeljárások során. A tanulmány elemzi az EDR-technológia technikai paramétereit, különös tekintettel a rögzített adatok típusaira, megbízhatóságára és jogi felhasználhatóságára. Ezenkívül összehasonlítja az Amerikai Egyesült Államok és a kontinentális országok jogi szabályozásait, amelyek eltérő módon kezelik az EDR-adatok bizonyítékként való alkalmazását. A kutatás célja továbbá a jelenlegi szabályozási és technikai korlátok feltárása, valamint javaslatok megfogalmazása az EDR-adatok hatékonyabb integrálására a közlekedésbiztonsági és kriminalisztikai vizsgálatokba.
Módszertan: Az elemzés során a szerzők dokumentumelemzést alkalmaztak, amely magában foglalta a releváns jogszabályok, nemzetközi és hazai szabályozások, valamint bírósági ítéletek vizsgálatát az EDR-adatok bizonyítékként történő felhasználásával kapcsolatban. A kutatás másik fontos eleme a komparatív jogi elemzés, amely összehasonlította az EDR-ek jogi és technikai szabályozását az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Az adatok felhasználhatóságát és hitelességét bírósági gyakorlatok és korábbi esetek elemzésével is vizsgálták. A kutatás során esettanulmányokat is elemeztek, amelyek konkrét közlekedési balesetek rekonstrukciójára és az EDR-adatok bizonyító erejére fókuszáltak. Az elemzés részét képezte a kriminalisztikai szakértők által végzett adatértelmezési eljárások vizsgálata, amely a technológia megbízhatóságát és alkalmazhatóságát értékelte. A módszertan kiegészült egy kritikai elemzéssel, amely az EDR-technológia jelenlegi kihívásait és fejlesztési lehetőségeit tárgyalta, beleértve a jogi és adatvédelmi kérdéseket is. A kutatás végső célja az volt, hogy javaslatokat fogalmazzon meg az EDR-ek kriminalisztikai és közlekedésbiztonsági felhasználásának optimalizálására.
Megállapítások: A kutatás kimutatta, hogy az EDR-ek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a közlekedési bűncselekmények bizonyításában, mivel pontos és objektív adatokat szolgáltatnak a balesetek körülményeiről. Az EDR-ek által rögzített adatok – például a jármű sebessége, a fékezés időzítése és a kormányzás iránya – hozzájárulnak a közlekedési események rekonstruálásához, ezáltal segítik a hatóságokat a felelősség megállapításában.
A tanulmány rámutatott arra, hogy az EDR-adatok bizonyítékként való elfogadása jogilag eltérő a különböző országokban. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek az adatok gyakran elfogadottak bírósági eljárásokban, míg az Európai Unióban az adatvédelem és a személyiségi jogok védelme korlátozhatja a felhasználásukat. Ezenkívül megállapításra került, hogy az EDR-ek jelenlegi rögzítési időtartama nem minden esetben elegendő a teljes vezetői cselekvéssor dokumentálására, különösen összetettebb balesetek esetén. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a rögzítési idő meghosszabbítása és az adatok részletesebb elemzése javíthatná az EDR-ek kriminalisztikai alkalmazását. További problémát jelent az adatok hitelessége és sértetlensége, amelyeket a bíróságoknak és a szakértőknek alaposan ellenőrizniük kell. A kutatás javasolja az EDR-adatok szabványosítását, hogy azok egységes módon legyenek felhasználhatók a közlekedési balesetek vizsgálatában.
Végezetül, a tanulmány kiemeli, hogy a technológiai fejlődés és a jogi szabályozások összehangolása szükséges ahhoz, hogy az EDR-ek hatékonyabban támogassák a közlekedésbiztonságot és a büntetőeljárást.
Érték: A kutatás nemcsak technikai szempontból vizsgálja az EDR-ek működését, hanem a jogi és adatvédelmi kihívásokat is tárgyalja, amelyek a bírósági eljárásokban való felhasználásukat befolyásolják. A tanulmány értéke abban rejlik, hogy összehasonlítja az amerikai és az uniós jogi szabályozást, ezáltal betekintést nyújt a nemzetközi joggyakorlatba. A kutatás hozzájárul a közlekedésbiztonsági szakértők, jogászok és döntéshozók munkájához azáltal, hogy az EDR-ek pontos adatainak felhasználhatóságát vizsgálja bűnügyi eljárások során. Különösen fontos az EDR baleseti rekonstrukcióban játszott szerepének elemzése, amely segítséget nyújt a hatóságoknak és szakértőknek a közlekedési balesetek objektív vizsgálatában. A kutatás kiemeli, hogy az EDR-ek által gyűjtött információk növelhetik a baleseti felelősség megállapításának megbízhatóságát. A tanulmány gyakorlati értékét tovább növeli a szabályozási és technológiai fejlesztésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása, amelyek hozzájárulhatnak az EDR-ek hatékonyabb felhasználásához a közlekedésben. Az itt bemutatott eredmények alapján a jövőben lehetőség nyílhat a baleseti adatok egységes szabványosítására és szélesebb körű jogi elfogadására, ezzel növelve a közlekedésbiztonságot és a büntetőeljárások hatékonyságát.Event data recorders (EDRs) are becoming increasingly important in the reconstruction of traffic accidents and road crime. The data recorded by EDRs, such as speed, braking, acceleration and steering, provide accurate information on vehicle movements in the seconds before and after an accident. The paper describes the legal and technical aspects of EDRs and their role in analysing road accidents and establishing liability. The use of EDR data not only facilitates accident reconstruction, but can also serve as essential evidence in court proceedings. In the United States and the European Union, different legal regimes ensure the usability of the data recorded by EDRs, but privacy and accessibility issues remain a challenge.
The study makes recommendations for further development of EDR technology, including increasing the duration of data recording, integrating data with other traffic management systems, and introducing standardised formats to increase the efficiency of forensic and traffic safety investigations.
Aim: The aim of the study is to examine the role of EDR, in particular in the evidence of traffic offences. The data recorded by EDRs are a reliable source of information for reconstructing events before and after accidents, thus contributing to the accurate attribution of responsibility. The research will focus on the extent to which EDR data can assist law enforcement agencies in detecting and prosecuting traffic offences. The study analyses the technical parameters of EDR technology, in particular the types of data recorded, their reliability and their legal usability. It also compares the legal regimes in the United States and continental countries that deal differently with the use of EDR data as evidence. The research also aims to identify current regulatory and technical limitations and to make recommendations for better integration of EDR data into road safety and criminal investigations.
Methodology: The authors used a documentary analysis, which included an examination of relevant legislation, international and domestic regulations and court rulings on the use of EDR data as evidence. Another important element of the research was comparative legal analysis, which compared the legal and technical regulation of EDRs in the United States of America and the European Union. The usability and credibility of the data were also examined by analysing judicial practices and previous cases. The research also analysed case studies focusing on the reconstruction of specific traffic accidents and the evidential value of EDR data. The analysis included an examination of data interpretation procedures carried out by forensic experts to assess the reliability and applicability of the technology. The methodology was complemented by a critical analysis of the current challenges and opportunities for development of EDR technology, including legal and privacy issues. The ultimate aim of the research was to formulate recommendations for optimising the use of EDRs in forensic and road safety applications.
Findings: The research has shown that EDRs play a key role in the evidence of traffic offences by providing accurate and objective data on the circumstances of accidents. The data recorded by EDRs, such as vehicle speed, braking timing and steering direction, contribute to the reconstruction of traffic incidents, thus helping authorities to establish responsibility. The study pointed out that the legal acceptance of EDR data as evidence varies from country to country. In the United States of America, these data are often accepted in court proceedings, while in the European Union, data protection and privacy rights may limit their use.
In addition, it has been found that the current recording period of EDRs is not always sufficient to document the full sequence of driver actions, especially in more complex accidents. The study stresses that an extension of the recording period and a more detailed analysis of the data could improve the forensic use of EDRs. A further problem is the authenticity and integrity of the data, which should be carefully checked by courts and experts. The research suggests standardisation of EDR data so that they can be used in a consistent way in traffic accident investigations. Finally, the study highlights the need to harmonise technological advances and legal regulations to make EDRs more effective in supporting road safety and criminal prosecution.
Value: The research not only examines the technical aspects of EDRs, but also addresses the legal and privacy challenges that affect their use in court proceedings. The value of the study lies in its comparison of US and EU legislation, thus providing insights into international jurisprudence. The research contributes to the work of road safety experts, lawyers and policy makers by examining the usability of accurate EDR data in criminal proceedings. Of particular importance is the analysis of the role of EDR in accident reconstruction, which will help authorities and experts to objectively investigate traffic accidents. The research underlines that the information gathered by EDRs can increase the reliability of accident liability assessments.
The practical value of the study is further enhanced by the recommendations for regulatory and technological improvements that could contribute to a more effective use of EDRs in transport. The results presented here could lead to the possibility of a uniform standardisation and wider legal acceptance of accident data in the future, thus improving road safety and the efficiency of prosecutions
The system of EU situational pictures showing the current state of the Schengen area
No full textCél: A tanulmány célja a schengeni térség kormányzásának megerősítésére irányuló uniós ambíciókkal összhangban létrejött új, közös helyzetképek és kockázatelemzések rendszerének áttekintése, valamint ezen helyzetképekhez kapcsolódó különböző indikátorok feltárása és bemutatása.
Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés segítségével a szerző megvizsgálta az elméleti és jogi hátteret, szabályozási körülményeket. Ezen felül szinergiapontokat tárt fel az uniós tanácsi bel- és igazságügyi fórumok működése, valamint a helyzetképek tartalma között.
Megállapítások: Megállapítást nyert, hogy a Bizottság 2022-es schengeni jelentése elősegítette az uniós tanácsi, bel- és igazságügyi szakpolitikai párbeszédet és a schengeni vívmányok nyomon követését. Az ezt követően bevezetett Schengen Barométer és a 2023 márciusában bemutatott Barométer Plusz eszközök hatékonyan azonosítják a sebezhetőségeket és kockázatokat, valamint segítik az uniós válaszok koordinálását. Továbbá, 2024-től a Schengen Eredménytábla háromszintű szerkezete részletesen bemutatja a schengeni térség működésének különböző dimenzióit, beleértve a külső és belső határok állapotát, valamint a belső biztonságot is.
Érték: Korábban nem készült átfogó kutatás, amely komplex módon foglalkozott volna a schengeni térség helyzetképeivel. A tanulmány elsőként bemutatja ezen helyzetképek létezését és működését, lehetővé téve a korábban nem feltárt aspektusok részletes elemzését.Aim: The aim of the study is to review the new system of common situational pictures and risk analyses, in line with the ambitions of the EU to strengthen the governance of the Schengen area, and to explore and introduce the different indicators related to these situational pictures.
Methodology: Through document and content analysis, the author examined the theoretical and legal background and regulatory context. The author also identified synergies between the functioning of the JHA forums of the Council of the EU and the content of the situation pictures.
Findings: The Commission’s Schengen 2022 report was found to have facilitated the EU Council’s dialogue on justice and home affairs policy and the monitoring of the Schengen acquis. The subsequent Schengen Barometer and the Barometer Plus tools, launched in March 2023, will effectively identify vulnerabilities and risks and help coordinate the EU response. In addition, from 2024, the three-tier structure of the Schengen Scoreboard will provide details on the different dimensions of the functioning of the Schengen area, including the state of external and internal borders, as well as internal security.
Value: No comprehensive research has previously been carried out that has dealt with the situational pictures of the Schengen area in a complex way. This study is the first to present the existence and functioning of these situation maps, allowing a detailed analysis of aspects not previously explored
The system of EU situational pictures showing the current state of the Schengen area
No full textAim: The aim of the study is to review the new system of common situational pictures and risk analyses, in line with the ambitions of the EU to strengthen the governance of the Schengen area, and to explore and introduce the different indicators related to these situational pictures.
Methodology: Through document and content analysis, the author examined the theoretical and legal background and regulatory context. The author also identified synergies between the functioning of the JHA forums of the Council of the EU and the content of the situation pictures.
Findings: The Commission’s Schengen 2022 report was found to have facilitated the EU Council’s dialogue on justice and home affairs policy and the monitoring of the Schengen acquis. The subsequent Schengen Barometer and the Barometer Plus tools, launched in March 2023, will effectively identify vulnerabilities and risks and help coordinate the EU response. In addition, from 2024, the three-tier structure of the Schengen Scoreboard will provide details on the different dimensions of the functioning of the Schengen area, including the state of external and internal borders, as well as internal security.
Value: No comprehensive research has previously been carried out that has dealt with the situational pictures of the Schengen area in a complex way. This study is the first to present the existence and functioning of these situation maps, allowing a detailed analysis of aspects not previously explored.Aim: The aim of the study is to review the new system of common situational pictures and risk analyses, in line with the ambitions of the EU to strengthen the governance of the Schengen area, and to explore and introduce the different indicators related to these situational pictures.
Methodology: Through document and content analysis, the author examined the theoretical and legal background and regulatory context. The author also identified synergies between the functioning of the JHA forums of the Council of the EU and the content of the situation pictures.
Findings: The Commission’s Schengen 2022 report was found to have facilitated the EU Council’s dialogue on justice and home affairs policy and the monitoring of the Schengen acquis. The subsequent Schengen Barometer and the Barometer Plus tools, launched in March 2023, will effectively identify vulnerabilities and risks and help coordinate the EU response. In addition, from 2024, the three-tier structure of the Schengen Scoreboard will provide details on the different dimensions of the functioning of the Schengen area, including the state of external and internal borders, as well as internal security.
Value: No comprehensive research has previously been carried out that has dealt with the situational pictures of the Schengen area in a complex way. This study is the first to present the existence and functioning of these situation maps, allowing a detailed analysis of aspects not previously explored
The role of sport in crime prevention
No full textCél: A sport és a bűnmegelőzés kapcsolatának bemutatása, alkalmazási lehetőségeinek ismertetése a bűnelkövető fiatalkorúak vonatkozásában. A szerzők tanulmányukban részletesen ismertetik az Aszódi Javítóintézetbe beutalt fiatalkorúak körében végzett kutatást, valamint bemutatják a sport pozitív hatásait, ismertetik a témához kapcsolódó sportjogi vonatkozásokat.
Módszertan: A cikk szerzői a sportpedagógia és a bűnmegelőzés kapcsolatán keresztül a két szakterület egymásra gyakorolt hatásait vizsgálják. Bemutatásra kerül az Aszódi Javítóintézetben alkalmazott pedagógiai munka és annak továbbfejlesztési lehetőségei a sportpedagógia eszközeinek tudatos alkalmazásával.
Megállapítások: A publikációban megfogalmazódik egy olyan együttműködési modell a (sport)pedagógus és a bűnmegelőzési szakember között, amely a közös cél elérését tartja szem előtt.
Érték: Ez a tudományos vizsgálat és annak bemutatása hiánypótlónak tekinthető a sportpedagógia és a bűnmegelőzés kapcsolatrendszerében a már kriminalizálódott fiatalkorúakra vonatkozó eddig feltárt módszereket és eszközöket tekintve. A publikációban röviden bemutatásra kerülnek a kutatás várható eredményei, amelyek az elvárásokat tekintve előre vetítik a rendszeres sportolás pozitív hatását az érintett populáció magatartásváltozásra. A sportjogi vonatkozásokat is figyelembe véve hasonló tanulmány még nem készült.Aim: To present the relationship between sport and crime prevention and its potential application to juvenile delinquents. In their study, the authors describe in detail the research conducted among juveniles admitted to the Juvenile Institute in Aszód, introduce the positive effects of sport, and describe the legal aspects of sport.
Methodology: The authors of the article explore the interplay between the two disciplines through the relationship between sport pedagogy and crime prevention. The pedagogical work applied at the Juvenile Institute in Aszód and its further development possibilities through the conscious application of the tools of sport pedagogy are presented.
Findings: The publication formulates a model of cooperation between the (sports) educator and the crime prevention professional, with the aim of achieving a common goal.
Value: This scientific study, and its presentation, can be seen as a gap in the relationship between sport pedagogy and crime prevention in terms of the methods and tools that have been explored so far for juveniles who have already been criminalised. The forthcoming publication will briefly present the expected results of the research, which are expected to predict a positive effect of regular sporting activities on behaviour change in the population concerned. No such study has yet been carried out, taking into account also the legal aspects of sport
Interview with Mr. Zsolt Várkonyi, Director of the Prison Museum
No full textA Budapesti Börtönmúzeum – a Büntetés-végrehajtási Szervezet Szakmatörténeti Gyűjteménye és Dokumentumtára – 2025. április 17-i megnyitása mérföldkő a hazai büntetés-végrehajtás történetében. A múzeum egyszerre emlékezik és szemléltet, hozzájárul a szervezeti kultúra erősítéséhez, a hivatás társadalmi megismertetéséhez és a múlt értékeinek átörökítéséhez. Kiemelt feladata a tudományos kutatások és a szakmai utánpótlás támogatása, valamint a közvetlen kapcsolat ápolása a látogatói közösséggel. Várkonyi Zsolt úrral, a Börtönmúzeum vezetőjével Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes beszélgetett.The opening of the Budapest Prison Museum—the Historical Collection and Document Archive of the Hungarian Prison Service—on 17 April 2025 marks a milestone in the history of Hungarian corrections. The museum serves both as a space of remembrance and as a place of presentation, contributing to the strengthening of institutional culture, the public recognition of the profession, and the preservation of historical values. Its key missions include supporting scientific research and professional development, as well as fostering direct engagement with the visitor community. Mr. Zsolt Várkonyi, Director of the Prison Museum, was interviewed by Dr.Csaba Szabó, Deputy Editor-in-Chief
Excerpts and memories from the periods of border security in Hungary
No full textAim: The purpose of this study is to enhance understanding of the evolution of the Hungarian Border Guard, by providing an overview of the various historical events and forces that shaped the organization throughout different periods.
Methodology: By drawing on a broad literature covering various periods in the history of border surveillance in Hungary, this study provides a detailed examination of the history of the Hungarian Border Guard.
Findings: It is imperative to work to preserve the memory and traditions of the Border Guard, as this is the only path to maintaining its spirit into the future.
Value: This study provides the reader with an understanding of the history, spirit, and messages of the Hungarian Border Guard. A great deal of recent work has been conducted to preserve these memories. Several significant monuments have been created, including the Apátistvánfalva Border Guard Memorial Site, established in the former Apátistvánfalva border guard post, and the Border Guard Memorial Room at the Border Guard Department of the National University of Public Service, Faculty of Law Enforcement. The dedication of those working to protect these traditions is exemplary; the significance of their work is unquestionable. The protection of the values of the Border Guard and the preservation of its traditions is arguably a matter of public interest
Artificial Intelligence Innovations in Law Enforcement Training: CEPOL Strategy 23-27
No full textAim: The paper examines the role of artificial intelligence (AI) in law enforcement training and highlights the benefits and challenges associated with its use. AI in training can provide law enforcement officials with real-time, customised feedback on their performance, which can help them improve their skills and knowledge. However, the use of AI in law enforcement training also raises several challenges, such as ethical concerns related to the use of personal data and potential biases in AI algorithms. Therefore, it is crucial to effectively prepare law enforcement personnel to utilise AI to its full potential while minimising potential harm.
Methodology: The paper also explores the new digital strategy of the European Union Agency for Law Enforcement Training (CEPOL) and how it incorporates AI technology into its training programmes to equip law enforcement authorities with the most up-to-date knowledge and skills. Additionally, the paper underscores the importance of research and science in identifying and developing new AI advancements and best practices.
Findings: Finally, this article presents the identified gaps in digital skills and the use of new technologies in law enforcement training.
Value: CEPOL periodically collects data to define strategic training priorities for law enforcement officials, emphasising digital skills and the use of new technologies. The need to increase the knowledge of law enforcement representatives on the rules of responsibility for artificial intelligence in the field of internal security remains a constant priority accompanying the development of technologies used in the work of law enforcement authorities