Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Elkövető és/vagy áldozat? Az emberkereskedelem áldozatai által kényszer/fenyegetés hatására elkövetett jogellenes cselekményekről
Aim: The complex phenomenon of trafficking in human beings includes not only sexual and labour exploitation but also so-called ‘other trafficking’. Most international and national research focuses on the characteristics of sexual exploitation, but it should be noted that in recent years there have also been publications on labour exploitation. Other forms of exploitation, in particular exploitation linked to unlawful acts, are discussed below. The acts committed by victims of trafficking may be not only criminal offences, but also non-criminal offences and other acts (tax, labour). What these crimes have in common is that in most cases these offenders would not have committed them voluntarily, but were coerced by their exploiters, by force and/or threats. These acts are discussed from a criminological perspective, referring to the fact that the substantive and procedural aspects of criminal law are assessed on a case-by-case basis in criminal proceedings.Methodology: The following is a partial report of the results of the research carried out at the National Institute of Criminology in 2023, summarising the first results of the review of national and international literature, professional interviews and the analysis of the documents after the presentation of a case.Findings: The offences committed by victims of trafficking, typically under duress, are similar to international characteristics: in addition to offences against property and drug-related ones, however, others should also be mentioned: illicit prostitution, begging and various other offences.Value: There has been little literature on the offences committed by victims of trafficking in human beings in the country, and this gap is being filled by drawing attention to the importance of providing further training for law enforcement officials.
Cél: Az emberkereskedelem komplex jelensége a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás mellett az úgynevezett egyéb célút is magában foglalja. A legtöbb nemzetközi és hazai kutatás a szexuális kizsákmányolás jellemzőivel foglalkozik, de szót kell ejteni arról is, hogy az utóbbi években a munkáltatással összefüggő kizsákmányolásról is születtek publikációk. Az alábbiakban az egyéb kizsákmányolás körébe tartozó cselekményekről, különösen a jogellenes cselekményekkel összefüggő kizsákmányolásról olvashatnak. Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított cselekmények nemcsak bűncselekmények, de annak nem minősülő szabálysértések, illetve egyéb cselekmények lehetnek (adó- és munkaügyi). A közös bennük az, hogy ezeket az áldozatok az esetek többségében maguktól, önként nem követték volna el, azokra a kizsákmányolóik bírták rá vagy kényszerítették, erőszakkal és/vagy fenyegetéssel. Ezen cselekményekről kriminológiai megközelítésben szól a szerző, utalva arra, hogy a büntető anyagi és eljárásjogi szempontok a büntetőeljárásban esetenként értékelendők.Módszertan: Az alábbiakban az Országos Kriminológiai Intézetben 2023-ban zajló kutatás részeredményeiről olvashatnak, amely során a hazai és a nemzetközi szakirodalom kerül feldolgozásra, illetve szakértői interjúk és az iratelemzések első eredményeit összegzi a szerző egy eset bemutatását követően.Megállapítás: Az úgynevezett egyéb célú kizsákmányolás során különösen magas a látencia, igaz ez a kényszerházasságra, a tiltott örökbefogadásra és a szervkereskedelemre. Az emberkereskedelem áldozatai által, jellemzően rábírás hatására megvalósított jogellenes cselekmények a nemzetközi jellemzőkhöz hasonlóak; a vagyon elleni és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények mellett azonban szólni kell a szabálysértésekről is: a tiltott prostitúcióról, a koldulásról és a különböző egyéb cselekményekről.Érték: Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított jogellenes cselekményekről hazánkban korábban kevés szakirodalom szólt, ezt a hiányt igyekszik pótolni a jelent tanulmány, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy ezekről a jogalkalmazók számára, képzések során további ismeretek átadására kerüljön sor
A rendészettudomány művelésének és fejlesztésének nemzetközi lehetőségei
Aim: This paper, as a kind of simplified follow-up to an earlier study on international law enforcement research cooperation published in the first issue of Belügyi Szemle in 2011, attempts to take stock of the most important institutions that can be identified today for the support of research on law enforcement, albeit only in an exemplary manner.Methodology: Based partly on personal experience, the study describes and illustrates the institutional options available for improving law enforcement. It recalls a working group meeting convened by INTERPOL in 2010 and the main findings of the study that was carried out on that occasion.Findings: In particular, INTERPOL can be a useful catalyst for the coordination of police research and the practical application of scientific results in the fields of criminal law enforcement, criminology and international cooperation in criminal matters. Other voluntary institutions (e.g. AEPC) could provide a regular forum for sharing the results of research in police academics across continental boundaries.Value: The value of the study is to draw attention to the institutions that can be major catalysts for the cultivation and development of police science.Cél: E tanulmány a szerző egy korábbi, a Belügyi Szemle 2011. évi 1. számában megjelent, a nemzetközi rendészeti tudományos együttműködés tárgyában készült tanulmányának egyfajta egyszerűsített utánkövetéseként arra vállalkozik, hogy számba vegye – igaz csak példálózó jelleggel – a rendészeti működéssel összefüggő kutatások támogatásának napjainkban megjelölhető fontosabb intézményeit.Módszertan: A tanulmány – részint személyes tapasztalatokra alapozva – bemutatja és leírja, hogy a rendészeti működés fejlesztésére milyen intézményi lehetőségek állnak rendelkezésre. Felidézi egy 2010-ben az Interpol által összehívott munkabizottsági ülést, és az annak apropóján készült tanulmány főbb megállapításait.Megállapítások: Az Interpol különösen a bűnügyi rendészet, a kriminalisztika és a nemzetközi bűnügyi együttműködések terén lehet hasznos katalizátora a rendészeti kutatások koordinálásának, illetve a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának. További önkéntesen szerveződő intézmények (például AEPC) – túlmutatva a kontinensek határain – rendszeres találkozó fórumai lehetnek a rendészeti felsőoktatási intézményekben folyó kutatások eredményeinek megosztásának.Érték: A tanulmány értéke, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen intézmények lehetnek főbb katalizátorai a rendészeti tudományok művelésének és fejlesztésének
Az Interpol hozzájárulása és jövőbeni szerepe a migránscsempészet elleni küzdelemben Európát és a tágabb térséget illetően
Illegal migration is a major ongoing crisis affecting Europe, but, also, a global one. While the causes determining people to leave their habitat are diverse (violent conflicts, social unrest, economic problems, effects of the climate change and so on), what is obvious is that the migrant smugglers ruthlessly try to take advantage on their plight for profit purposes. In this regard, INTERPOL’s assistance to the national authorities, as well as its cooperation with other international organisations and agencies operating in the field of law enforcement cooperation, in countering migrant smuggling, is hugely important. As migrant trafficking is one of the driving forces of illegal migration, in the author’s opinion, in order to better counter the complex migrant smuggling networks, it would be needed a more comprehensive, targeted and tailored approach meant to facilitate simultaneous, quicker and coordinated operations in multiple jurisdictions.Aim: To describe the contribution of trafficking in migrants to the exacerbation of illegal migration, the role of INTERPOL in assisting European Union and its relevant agencies, as well as to contemplate to new ideas leading to solutions meant to tackle more effectively this scourge.Methodology: Having a solid experience in combating migrant smuggling, both at the operational and strategic level, as well as in the field of international Police cooperation, the Author, using both an empirical and a descriptive approach, tries to highlight the main elements of the problem based on which to contribute to a debate aimed at finding ideas and solutions for improving the efficiency of the fight against this criminal phenomenon, concerning the European continent and a wider area.Findings: The migrant smuggling networks are intrinsically connected to the phenomenon of illegal migration, looking to exploit its causes and take advantage on people’s vulnerabilities. These networks, which could be very dynamic and complex, easily spreads and infiltrates across national jurisdictions, requiring a strong response on behalf of the law enforcement agencies, which cannot be effective enough without ensuring a solid, smart and flexible international cooperation process, both at strategic and practical level. In this respect, INTERPOL’s role, alongside its partners at European and global level is essential.Value: The author’s purpose is that of describing the complexity and the implications of migrant smuggling on Europe, as well as to propose a more pragmatic, tailored and coordinated approach for fighting this phenomenon.Az illegális migráció Európát érintő, de egyben globális válság. Bár az okok, amelyek miatt az emberek elhagyják lakóhelyüket, sokfélék (erőszakos konfliktusok, társadalmi nyugtalanság, gazdasági problémák, az éghajlatváltozás hatásai stb.), az nyilvánvaló, hogy a migránscsempészek könyörtelenül megpróbálják kihasználni nyomorúságos helyzetüket, hogy profitot termeljenek belőle. Ebben a tekintetben rendkívül fontos az Interpol segítségnyújtása a nemzeti hatóságoknak, valamint a bűnüldözési együttműködés területén működő más nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel való együttműködése a migránscsempészet elleni küzdelemben. Mivel a migránscsempészet az illegális migráció egyik hajtóereje, a szerző véleménye szerint az összetett migránscsempész-hálózatok elleni hatékonyabb fellépés érdekében átfogóbb, célzottabb és testre szabottabb megközelítésre lenne szükség, amely az egyidejű, gyorsabb és összehangolt műveletek megkönnyítését célozza több joghatóság területén.Cél: Bemutatni, hogy a migránsok csempészése hogyan járul hozzá az illegális migráció súlyosbodásához, illetve az Interpol szerepének ismertetése az Európai Unió és az illetékes ügynökségek támogatásában, valamint új ötleteket keresni, amelyek megoldásokat kínálnak e probléma hatékonyabb kezelésére.Módszertan: A migránscsempészet elleni küzdelem terén mind operatív, mind stratégiai szinten, valamint a nemzetközi rendőrségi együttműködés területén szerzett komoly tapasztalatok birtokában a szerző empirikus és leíró megközelítést alkalmazva igyekszik rávilágítani a probléma fő elemeire, és ennek alapján hozzájárulni ahhoz a vitához, amelynek célja, hogy ötleteket és megoldásokat találjon az e bűnügyi jelenség elleni küzdelem hatékonyságának javítására az európai kontinensen és a tágabb térségben.Megállapítások: A migránscsempész-hálózatok szervesen kapcsolódnak az illegális migráció jelenségéhez, és igyekeznek kihasználni annak okait, valamint kihasználni az emberek kiszolgáltatottságát. Ezek a hálózatok, amelyek igen dinamikusak és összetettek lehetnek, könnyen elterjednek és beszivárognak a nemzeti joghatóságokba, ami a bűnüldöző szervek részéről határozott válaszlépéseket igényel, amelyek nem lehetnek elég hatékonyak egy megbízható, gyors és rugalmas nemzetközi együttműködési folyamat biztosítása nélkül, mind stratégiai, mind gyakorlati szinten. Ebben a tekintetben az Interpol szerepe európai és globális szintű partnereivel együtt alapvető fontosságú.Érték: A szerző célja, hogy bemutassa a migránscsempészet összetettségét és következményeit Európára nézve, valamint hogy pragmatikusabb, személyre szabottabb és összehangoltabb megközelítést javasoljon a jelenség elleni küzdelemhez
A tudomány lehetséges válasza a globális fenyegetésre
Aim: The aim of the study is to present the innovations in INTERPOL’s activities and practices and the need for them.Methodology: The author analyses and systematises the literature in Hungarian and English, as well as the articles and data published on the INTERPOL website on the occasion of the anniversary.Findings: The security challenges and the fight against international organized crime require innovation in the work of law enforcement agencies, and the use and application of the results of technological progress.Value: The study examines possible responses to global challenges from a research and development-innovation perspective, in particular in relation to INTERPOL’s activities and possible practices at home.Cél: A tanulmány célja bemutatni az Interpol tevékenységében és a hazai gyakorlatban tapasztalható innovációt, annak szükségességét.Módszertan: A szerző a magyar és az angol nyelvű szakirodalom, valamint az Interpol honlapján az évforduló alkalmából megjelentetett cikkek, adatok elemzésével és rendszerezésével dolgozza fel a témát.Megállapítások: A biztonsági kihívások, a nemzetközi szervezett bűnözés ellen folytatott küzdelem megköveteli a bűnüldöző szervek munkájában az innovációt, a technológiai fejlődésből adódó eredmények hasznosítását, alkalmazását.Érték: A tanulmány a kutatás-fejlesztés-innováció oldaláról vizsgálja a globális kihívásokra adható válaszokat, különösen az Interpol tevékenységéhez és a hazai lehetséges gyakorlathoz kapcsolódóan
Az embercsempészés a magyar büntetőjogban
Aim: By providing a detailed analysis of the current legal framework for smuggling of human beings, the study may help to improve the practical application of the law.Methodology: The study presents, describes and interprets the legal definition of the crime of people smuggling.Findings: In Hungarian criminal law, the regulation of the offence of people smuggling is part of a permanent legislative process, which cannot be completed even today. The legislator, based on the principle of protection of society, has criminalised the activity of people smuggling as human behaviour dangerous to society and provides for a penalty to be imposed on persons committing this crime.Value: The value of the study is that, by presenting Hungarian criminal legislation, it can serve as an example for other states.Cél: A tanulmány az embercsempészés hatályos törvényi tényállásának részletes elemzésével segítheti a jogalkalmazás gyakorlati megvalósulását.Módszertan: A tanulmány bemutatja, leírja és értelmezi az embercsempészés bűncselekmény törvényi tényállását.Megállapítások: A magyar büntetőjogban az embercsempészés szabályozása permanens jogalkotási folyamat része, ami napjainkban sem zárható le. A jogalkotó a társadalom védelmének elve alapján az embercsempész tevékenységet mint a társadalomra veszélyes emberi magatartást bűncselekménnyé nyilvánította, és büntetni rendeli.Érték: A tanulmány értéke, hogy a magyar büntetőjogi szabályozás bemutatásával példaként szolgálhat más államok számára
„Sokat számít, ha ténylegesen vagy képletesen »egy nyelvet beszélünk«.”
Dr. Mátyás Hegyaljai, Deputy State Secretary for EU and International Affairs of Ministry of Interior (Hungary), is the interviewee in our thematic issue commemorating the 100th anniversary of INTERPOL. Mr. Hegyaljai’s name may ring a bell not only for our Hungarian readers but also for our foreign readers, as he was the head of the Hungarian INTERPOL National Central Bureau, a member and then President of the INTERPOL European Commission and later a member of the INTERPOL Executive Committee. During the interview we discussed the global, regional and national aspects of law enforcement, the importance of regional – including European – cooperation, the impact of the digital revolution and the COVID epidemic, Hungary’s role in combating crime, and Mr Hegyaljai’s personal experiences. The Deputy State Secretary was interviewed by Prof. Dr Valér Dános, Editor-in-Chief, and Dr Csaba Szabó, Deputy Editor-in-Chief.Az Interpol fennállásának 100. évfordulójáról megemlékező tematikus számunk interjúalanya Dr. Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára. Hegyaljai úr neve azonban nemcsak hazai, hanem külföldi olvasóink számára is ismerősen csenghet, hiszen a magyar Interpol Nemzeti Iroda vezetője, az Interpol Európai Bizottság tagja, majd elnöke, később pedig az Interpol Végrehajtó Bizottság tagja volt. A riport során szó esett a bűnüldözés globális, regionális és nemzeti aspektusairól, a regionális – közöttük is az európai – együttműködések fontosságáról, a digitális forradalom és a COVID–19-járvány hatásairól, Magyarország szerepvállalásáról, illetve Hegyaljai úr személyes tapasztalatairól. Helyettes államtitkár úrral Prof. Dr. Dános Valér főszerkesztő és Dr. Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes beszélgetett
A folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer elérhetősége Magyarországon
Aim: The study aims to present the continuous glucose monitoring system, the operational principles of sensor technology in common parlance, the main features of devices available with social insurance support in Hungary, and the support conditions applicable to adult patients.Methodology: The work includes the current professional guideline related to the management and care of diabetic patients, the currently valid list of medical aids available with social insurance support, the list of designated institutions for ordering, and the social insurance conditions applicable to adult patients. The main features of available systems were compared by reviewing the data on the websites of companies that produce continuous glucose monitoring systems.Findings: Sensors that work in a similar or analogous way differ in a number of ways, have similar material costs, and their accuracy is not comparable. Currently, social insurance support is only available for type 1 diabetes, with its conditions not being strict but tied to regular usage. The advancement and simplification of the technology may lead to an expansion in the user base and may provide assistance in assessing the suitability of public safety and defence personnel living with diabetes.Value: The article summarises the condition system for ordering continuous glucose monitoring system with social insurance support and the main characteristics of currently available devices. It provides insight into the operational principle of the technology and new perspectives in its development.Cél: A tanulmány bemutatja a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszer, köznapi nyelven vércukor szenzortechnika működési elvét, a Magyarországon társadalombiztosítási támogatással elérhető eszközök főbb jellemzőit és a felnőtt betegekre vonatkozó támogatási feltételeket.Módszertan: A munkában feldolgoztuk a legújabb, a cukorbetegek kezelésével és gondozásával kapcsolatos szakmai irányelvet, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök aktuálisan érvényes listáját, az ahhoz meghatározott intézmények jegyzékét, valamint a felnőtt betegekre vonatkozó társadalombiztosítási feltételeket. A folyamatos szöveti glükózmonitor rendszereket forgalmazó cégek honlapján szereplő adatok áttekintésével összehasonlítottuk az elérhető rendszerek főbb jellemzőit.Megállapítások: A hasonló elven működő szenzorok számos tulajdonságukban különböznek egymástól, alkalmazásuk hasonló anyagi teherrel jár, a pontosságuk nem vethető össze. A társadalombiztosítási támogatás jelenleg csak 1-es típusú cukorbetegségben jár, annak feltételei nem szigorúak, de rendszeres használathoz kötöttek. A technika fejlődése, egyszerűsítése lehetővé teheti az azt használó betegek körének bővülését, valamint segítséget nyújthat a cukorbetegséggel élő hon- és rendvédelmi alkalmazottak alkalmasságának elbírálásában is.Érték: A cikk összefoglalja a folyamatos szöveti glükózmonitorozás társadalombiztosítási támogatással történő rendelésének feltételrendszerét és az aktuálisan elérhető eszközök főbb tulajdonságait. Betekintést nyújt a technika működési elvébe és a fejlődés perspektíváiba
Nemzetközi Rendészeti Figyelő IX.
Aim: This time, the international overview draws the attention of the readers of Belügyi Szemle to certain studies, which - in addition to providing results in the traditional areas (police endangerment, racism, criminal organisations, violent crime, terrorism, human rights interpretation) - also offer methodological surprises.Methodology: For scientific curiosity to lead to genuinely new knowledge, a fresh approach to research is needed. For example, the rejection of police vulnerability as a rule of law has traditionally taken as its task the sociological interpretation of norm-breaking and amoral official behaviour (Dieu, 1995). Less attention has been paid to the features of the law enforcement profession or the roots of the organisational culture that are responsible for the proliferation of malpractice. A review by Ágota Németh gives an insight into the character of the latter. An original perspective emerges in a study on the “fallibility” of the police, reported by Gergely Takács. The specific characteristics of the protection of public safety and the maintenance of public order have been confirmed again: the unexpectedness of the violation, the need for immediate reaction, the autonomy of the intervener (Hug, 1997). These features give room for general empowerment rather than limitation of police power, and at the same time they are a source of error in policing. A methodological innovation is reported by Zsombor Hermann, who illustrates the successful use of network theory by providing insights into British research on criminal organisation models.Findings: Ákos Erdélyi has turned his attention to research - taking the organisational fragmentation of the fight against terrorism and the sensitive nature of intelligence data into consideration - that seeks to find the answer to how counter-terrorism authorities can strike a delicate balance between sharing intelligence information and securely protecting it. The study reviewed by Tamás Suszter explores the potential of community policing as a solution to get over the racist attitudes in the police forces of the American continent. A typology of violent offenders can be drawn from an approach based on the criminal history of convicts serving their sentences. Sándor Dragon’s review presents such a research. The tightening of criminal sanctions against terrorism can be seen in the French legislation, which also allows for the deprivation of nationality acquired through naturalisation as a supplementary punishment for those convicted of terrorist acts. “Under French law, a person whose loyalty and allegiance are in doubt can lose his or her nationality, but only a naturalised citizen can be deprived of it. An extra safeguard is the requirement of a criminal conviction. Reading this section, it is clear that the negative link between immigration and security is reflected in the tightening of anti terrorism laws.” Barbara Mágó’s article points out the constitutional situation that places the right to citizenship within the sphere of human dignity, which is inviolable and cannot be restricted by criminal law. For a deeper understanding of the problem, it is undoubtedly necessary to clarify the social science concept of terrorism, as can be found in the domestic literature (Pék, 2022).Value: The latest foreign products of law enforcement research, in addition to their thematic diversity, testify to the common values of those working in the discipline. All of these works are based on the recognition that law enforcement administration can fulfil its social function with the rigour of the rule of law only if it succeeds in achieving harmony between efficiency and legality. Law enforcement science also has a major responsibility in this endeavour.Cél: A nemzetközi kitekintés ezúttal olyan kutatásokra hívja fel a Belügyi Szemle olvasóinak figyelmét, amelyek – túl azon, hogy a hagyományosnak mondható témakörökben (rendőri veszélyvállalás, rasszizmus, bűnszervezetek, erőszakos bűnözés, terrorizmus, emberi jogok értelmezése) eredményeket hoznak – me-todikai meglepetésekkel is szolgálnak.Módszertan: Ahhoz, hogy a tudományos kíváncsiság valóban új ismeretekhez vezessen, a kutatói szemlélet frissítésére van szükség. Példának okáért a rendőri erőszak jogállami elutasítása hagyományosan a normasértő és amorális ható-sági magatartás szociológiai értelmezését tekintette feladatának (Dieu, 1995). Kevesebb figyelem vetült a rendészeti hivatás azon vonásaira, vagy a szervezeti kultúra olyan gyökereire, amelyek a hivatali jogsértések terjedéséért felelősek. Ez utóbbiak természetrajza ismerhető meg Németh Ágota recenziójából. Ere-deti szemlélet bontakozik ki a rendőrség „esendőségéről” szóló tanulmányban, amelyről Takács Gergely számol be. Ismét igazolódtak a közbiztonság védel-mének és a közrend fenntartásának sajátos vonásai: a jogsértés váratlansága, az azonnali reagálás szükségessége, a beavatkozó autonómiája (Hug, 1997). Ezek a jellemzők a rendőri hatalom korlátozása helyett a generális felhatal mazásnak adnak teret, és ugyanakkor a rendészeti tevékenység hibaforrásait is hordozzák. Módszertani újításról tudósít Hermann Zsombor, aki a hálózatel-mélet sikeres felhasználását szemlélteti, amikor a bűnszervezeti modellek brit kutatásába ad betekintést.Megállapítások: Erdélyi Ákos arra a kutatásra figyelt fel, amelyik a terroriz-mus elleni küzdelem szervezeti széttagoltságára és a hírszerzési adatok szenzi-tív jellegére tekintettel arra keresi a választ: miként találhatják meg a terroriz-mus elleni küzdelemben résztvevő hatóságok a finom egyensúlyt a hírszerzési információk megosztása és azok biztonságos védelme között. Az amerikai kontinens rendőrségei soraiban jelenlévő rasszista szemléletmód leküzdésére a közösségi rendfenntartásban rejlő megoldási lehetőségeket vizsgálja az a tanulmány, amelyiket Suszter Tamás ismertet. Az erőszakos bűnelkövetők tipológiája megrajzolható olyan megközelítésben, ami a büntetésüket töltő elítéltek bűnözői múltjára alapoz. Dragon Sándor recenziója egy ilyen kutatást méltat. A terrorizmus büntetőjogi szankcionálásának szigorodása figyelhető meg abban a francia szabályozásban, ami a terrorcselekményekért elítéltek mellékbüntetéseként a honosítással szerzett állampolgárságtól megfosztást is lehetővé teszi. „A francia jog szerint elvesztheti állampolgárságát az a személy, akinek lojalitása és hűsége vitatható, megfosztani azonban csak honosított állampolgárt lehet. Extra biztosíték a bűncselekmény miatti elítélés követelménye. A szakasz olvasása során jól érzékelhető, hogy a bevándorlás és a biztonság közötti negatív kapcsolat a terrorizmus elleni törvények szigorodásában ölt testet.” Mágó Barbara írása rámutat arra az alkotmányos helyzetre, ami az állampolgársághoz való jogosultságot az emberi méltóság körébe helyezi, az pedig sérthetetlen, büntetőjogi eszközökkel sem korlátozható. A probléma mélyebb megértéséhez kétségtelenül szükséges a terrorizmus társadalomtudományi fogalmának pontosítása, amint arra a hazai szakirodalomban is példát találunk (Pék, 2022).Érték: A rendészeti kutatások legújabb külföldi termékei – tematikai sokszínűségük mellett – a terület művelőinek azonos értékrendjéről tanúskodnak. Valamennyi munkában jelen van a felismerés: a rendészeti igazgatás társadalmi rendeltetését jogállami igényességgel akkor töltheti be, ha sikerül megvalósítani az eredményesség és a törvényesség harmóniáját. Ebben a törekvésben a rendészettudománynak is nagy a felelőssége
A szennyvíztisztító telepek komplex vagyonvédelmének vizsgálata
Aim: Wastewater is generated in the daily activities of population. In order to ensure the continuous treatment of wastewater, we maintain wastewater network system and operate wastewater treatment plants. The position and condition of wastewater treatment plants plays an important role in maintaining the safety of society, since untreated wastewater may cause significant health and environmental problems if it is released untreated into the environment. The aim of this article is to examine the complex protection situation of wastewater treatment plants.Methodology: This article is based on literature, on-site observation and analysis of images available on Google Maps.Findings: Without the complex protection of the wastewater treatment plants, the continuous provision of wastewater treatment cannot be maintained.Value: The article focuses on the situation of the fences as one element of the outdoor protection, which is part of the complex protection system of wastewater treatment plants.Cél: A szennyvíz a lakosság napi tevékenysége során keletkezik. A szennyvíz folyamatos kezelése érdekében szennyvízhálózati rendszert tartunk fenn és szennyvíztisztító telepeket üzemeltetünk. A szennyvíztisztító telepek elhelyezkedése és állapota fontos szerepet játszik a társadalom biztonságának fenntartásában, hiszen a kezeletlen szennyvíz jelentős egészségügyi és környezeti problémákat okozhat, ha tisztítatlanul kerül a környezetbe. Jelen cikk célja a szennyvíztisztító telepek komplex védelmi helyzetének vizsgálata.Módszertan: Jelen tanulmány a szakirodalom feldolgozásán, helyszíni megfigyelésen és a Google Maps-ben elérhető képek elemzésén alapul.Megállapítások: A szennyvíztisztító telepek komplex védelme nélkül a szennyvíztisztítás folyamatosságának biztosítása nem tartható fenn.Értékek: A cikk a kerítések helyzetére összpontosít, mint a kültéri védelem egyik elemére, amely a szennyvíztisztító telepek komplex védelmi rendszerének része
Uniós polgárok kiutasítása más EU-tagállamból az Európai Bíróság legújabb gyakorlatában II.
Aim: The aim of this study is to examine the direction in which the European Court of Justice can further develop its case law on expulsion decisions by Member State authorities in response to the new challenges facing European integration (including, in particular the practical difficulties arising from the completion of the Area of Freedom, Security and Justice and the divergent case law of the European Court of Justice).Methodology: Based on the most recent case law of the European Court of Justice, the study examines the areas in which it seems necessary for the Court to give interpretative decisions in the context of a prelimiray ruling procedure. The study is primarily based on actual (Member State) case law and its difficulties.Findings: The concept of a territorially united Europe is a necessary corollary to the completion of the Area of Freedom, Security and Justice. While the case law of the European Court of Justice on EU citizenship aims in many respects to strenghten this status (and, at the same time, to weaken Member States’ regulatory power) there is at least a partly opposite trend in the assessement of Member States’ expulsion policy under EU law. The study examines how the European Court of Justice can reconcile the federalising concept of EU citizenship with an expulsion policy based on sovereignity and the impact of all this on the unifying and expanding concept of EU citizenship.Value: The topic examined in the study has not been examined in the Hungarian literature before, the study is based on the latest case law of the European Court of Justice. The value of the study is that it attempts to identify the areas where the European Court of Justice may need to develop its case law in the near future to ensure the effective enforcement of EU law. The study can also provide guidance to domestic legislators and law enforcement agencies in this field.Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az európai integráció előtt álló új kihívásokra (ideértve mindenekelőtt a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége kiteljesedéséből fakadó gyakorlati nehézségeket és az Európai Bíróság széttartó esetjogát) milyen irányba fejlesztheti tovább az Európai Bíróság a tagállami hatóságok azon döntéseivel kapcsolatos esetjogát, melyben a tagállamok egy másik tagállambeli uniós polgár kiutasításáról határoznak.Módszertan: A tanulmány alapvetően az Európai Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatából kiindulva vizsgálja azokat a területeket, amelyeken a jövőben szükségesnek látszik, hogy az Európai Bíróság újabb előzetes döntéshozatali eljárások keretében adjon választ a felmerülő vitás kérdésekre. A tanulmány elsősorban a tényleges (tagállami) joggyakorlatból és annak nehézségeiből indul ki.Megállapítások: A területileg egységesülő Európa koncepciójának szükségképpeni velejárója a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térsége kiteljesedésének. Amíg az Európai Bíróság uniós polgársággal kapcsolatos esetjoga számos vonatkozásban az uniós polgári jogállás erősítését (és ezzel párhuzamosan a tagállamok szabályozási lehetőségeinek gyengítését) célozza, addig a tagállamok kiutasítási politikáinak uniós jogi megítélése esetében legalább részben ellentétes tendencia figyelhető meg. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Bíróság hogyan egyeztetheti össze az uniós polgárság föderalizálódó koncepcióját a tagállamok szuverenista alapokon álló kiutasítási politikáival,és mindennek milyen hatása lehet az uniós polgárság fokozatosan egységesülő és bővülő koncepciójára.Érték: A tanulmány által vizsgált témakört a hazai szakirodalom korábban még nem vizsgálta, a tanulmány az Európai Bíróság legfrissebb esetjogán alapszik. A tanulmány értéke, hogy megkísérli azonosítani azokat a területeket, ahol a közeljövőben szükségessé válhat az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége az uniós jog hatékony érvényesülése érdekében. A tanulmány e körben a hazai jogalkotó és jogalkalmazó szervek számára is iránymutatásul szolgálhat