Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Az Interpol kezdetei: A monacói nemzeti iroda
Aim: This article presents the 1st international judicial police congress, which was held in Monaco, from 14 to 18 April 1914, as well as its outcome, and recalls the commemoration of its centenary at the 83rd session of the INTERPOL General Assembly, held in Monaco from 3 to 7 November 2014.Methodology: Documents from Monegasque archives were used for the writing of this article. Some of them are published here.Findings: From the beginning of the 20th century, the Principality of Monaco, under the leadership of a visionary Head of State, His Serene Highness Prince Albert I, was strongly involved in the implementation of instruments aimed at establishing international cooperation between the judicial police departments of different countries and improve exchanges in criminal matters, to facilitate the search and arrest of criminals. To this end, Monaco organised in 1914 the first congress that brought together police officers and lawyers, who were tasked with developing proposals to meet these new needs and put representatives from around twenty countries in direct contact with each other. The outbreak of the First World War, however, interrupted the continuation of the process of strengthening international exchanges initiated on this occasion, which should have led to a second stage planned in 1916 and eventually did not resume until 1923.Value: 2023 is the year of the Centenary of the creation of the International Criminal Police Commission, which became the International Criminal Police Organization – INTERPOL. From a historical point of view, it is interesting to look at the beginnings of the founding of an international institution specialized in the field of fight against crime and to recall that this construction is the result of a more ancient reflection initiated at the beginning of the 20th century, which first materialised through an initiative in Monaco in 1914 (commemorated in 2014, also in Monaco). The resolutions that were adopted by the experts of the time, gathered at the invitation of the Principality, and are presented in this contribution underline the precision of the issues they had identified, as well as the relevance of the proposed solutions, some of those still being valid today.Cél: Jelen írás bemutatja az 1914. április 14–18. között Monacóban megrendezett I. Nemzetközi Igazságügyi Rendőrkongresszust és annak eredményeit, valamint az Interpol Közgyűlésének százéves évfordulóján megemlékezik a 2014. november 3–7. között Monacóban tartott 83. Közgyűlésről.Módszertan: A cikk megírásához monacói levéltári dokumentumokat használt fel a szerző. Ezek közül néhány közzétételre is kerül.Megállapítások: A 20. század elejétől kezdve a Monacói Hercegség egy előrelátó államfő, I. Albert herceg vezetésével erőteljesen részt vett a különböző országok igazságügyi rendőrségei közötti nemzetközi együttműködés kialakítását és a bűnügyi információcserék javítását célzó intézkedések végrehajtásában, hogy megkönnyítse a bűnözők felkutatását és letartóztatását. E célból Monaco 1914-ben megszervezte az első kongresszust, amely rendőröket és jogászokat látott vendégül, akiknek az volt a feladatuk, hogy javaslatokat dolgozzanak ki az új igények kielégítésére, és mintegy húsz ország képviselőit közvetlen kapcsolatba hozzák egymással. Azonban az első világháború kitörése megszakította a megkezdett nemzetközi eszmecserék megerősítésének folyamatát, amelynek egy 1916-ra tervezett második állomáshoz kellett volna vezetnie, és amely végül csak 1923-ban folytatódott.Érték: 2023-ban lesz a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete megalakulásának századik évfordulója, amelyből a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet – Interpol – lett. Történelmi szempontból érdekes megvizsgálni a bűnözés elleni küzdelemre szakosodott nemzetközi intézmény megalapításának kezdeteit, és felidézni, hogy ez a konstrukció egy régebbi, a 20. század elején kezdeményezett gondolkodás eredménye, amely először egy 1914-es monacói kezdeményezésen keresztül valósult meg (amelyről 2014-ben szintén Monacóban emlékeztek meg). Az akkori szakértők által a hercegség meghívására elfogadott és ebben a közleményben bemutatott határozatok hangsúlyozzák az általuk azonosított problémák pontosságát, valamint a javasolt megoldások relevanciáját, amelyek közül néhány ma is érvényes
A nemzetközi rendőri együttműködés rövid áttekintése
Aim: The aim of the study is to mark the centenary of the establishment of INTERPOL and underline the need for innovative approaches to international police cooperation.Methodology: The study is based on the personal recollections of practitioner.Findings: Effective tackling of global criminal challenges, in particular those emerging from technological advancements and globalisation, undoubtedly requires more networked international police cooperation not limited to national law enforcement bodies. International police cooperation and intelligence sharing structures have been continuously seeking an upgrade and agencies such as INTERPOL and Europol play a crucial role in facilitating the innovative process and adequate support to national law enforcement authorities. In this contribution, the author reflects about her experience as a member of the INTERPOL Executive Committee and as Executive Director of Europol looking at the recent transformation of international police cooperation, providing clues on the prevailing challenges and the need to identify innovative approaches to the fight against serious and organised crime through multi-disciplinary partnerships and engagements.Value: The study shows the personal insider experiences of a senior police executive at national and international level (INTERPOL and Europol).Cél: A tanulmány célja, hogy megünnepelje az Interpol megalakulásának századik évfordulóját, és hangsúlyozza a nemzetközi rendőrségi együttműködés innovatív megközelítéseinek szükségességét.Módszertan: A tanulmány a gyakorlati szakember személyes visszaemlékezésein alapul.Megállapítások: A globális bűnügyi kihívások – különösen a technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadóak – hatékony kezelése kétségtelenül hálózatosabb nemzetközi rendőrségi együttműködést tesz szükségessé, s nem korlátozódik a nemzeti bűnüldöző szervekre. A nemzetközi rendőrségi együttműködés és a hírszerzési információk megosztására szolgáló struktúrák folyamatos fejlesztésre szorulnak, és az olyan ügynökségek, mint az Interpol és az Europol kulcsfontosságú szerepet játszanak az innovációs folyamat elősegítésében és a nemzeti bűnüldöző hatóságok megfelelő támogatásában. A szerző jelen tanulmányában az Interpol Végrehajtó Bizottságának tagjaként és az Europol ügyvezető igazgatójaként szerzett tapasztalatairól reflektál a nemzetközi rendőrségi együttműködés közelmúltbeli átalakulására, támpontokat adva a fennálló kihívásokra, és a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem innovatív megközelítéseinek meghatározására irányuló, multidiszciplináris partnerségek és kötelezettségvállalások szükségességére.Érték: A tanulmány egy nemzeti és nemzetközi szinten (Interpol és Europol) dolgozó magas rangú rendőrségi vezető személyes, bennfentes tapasztalatait mutatja be
100 éves az Interpol: a szervezet helyzete és szerepe az Európai Unión belül
Despite INTERPOL’s achievements through its global connection with and between all police forces, the current question is what place the largest international police organisation will take in police cooperation within the European Union. This question is indeed relevant given the European Union’s increasing role in the regulation, policy and coordination in the field of European police cooperation. It has also become clear in recent years that the European Union has been striving for more strategic autonomy in this globalised world and more geopolitical independence. This has not only been the case in the areas of energy supply, climate and defence, but also in police cooperation. In my current positions as IINTERPOL Vice-President for Europe, but also as a person directly involved in European police cooperation (including through the chairmanship of the Europol Management Board and the chairmanship of COSI 1 during the Belgian Presidency of the Council of the European Union in the first half of 2024), I think it would be interesting to reflect on that in this article.Aim: Opinion on the future role of INTERPOL in the European Union.Methodology: The various regulations and actions regarding police cooperation within the European Union are examined from the perspective of how INTERPOL relates to them.Findings: Despite the various initiatives developed within the European Union to establish internal European police cooperation both through the European agency Europol and its various European information systems, it is clear that INTERPOL remains a vital enabler of European police cooperation. Value: In the light of the willingness from the European Union to more strategic autonomy, also regarding police and security, and given the ongoing negotiations between EU and INTERPOL, it is clear that consideration must be given to the role that INTERPOL can still play within the EU.Annak ellenére, hogy az Interpol a globális kapcsolata révén milyen eredményeket ért el a rendőri szervekkel, a jelenlegi kérdés az, hogy a legnagyobb nemzetközi rendőri szervezet milyen helyet foglal el az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködésben. Ez a kérdés valóban aktuális, mert az európai rendőrségi együttműködés területén az Európai Unió egyre növekvő szerepet tölt be a szabályozásban, a politikában és a koordinációban. Az elmúlt években az is világossá vált, hogy az Európai Unió a globalizált világban nagyobb stratégiai önállóságra és nagyobb geopolitikai függetlenségre törekszik. Ez nemcsak az energiaellátás, a klímaváltozás és a védelem területén mutatkozott meg, hanem a rendőrségi együttműködésben is. Jelenlegi pozícióimban – mint az Interpol európai alelnöke, s mint az európai rendőrségi együttműködésben közvetlenül érintett személy (többek között az Europol igazgatótanácsának elnökeként, és majd 2024 első felében a COSI 1 elnöki tisztségén keresztül az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége alatt) – úgy gondolom, hogy érdemes erről elgondolkodni.Cél: Vélemény az Interpol jövőbeli szerepéről az Európai Unióban.Módszertan: Az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködésre vonatkozó különböző rendeleteket és intézkedéseket abból a szempontból vizsgálja a szerző, hogy az Interpol hogyan viszonyul hozzájuk. Megállapítások: Annak ellenére, hogy az Európai Unión belül különböző kezdeményezések születtek a belső európai rendőrségi együttműködés kialakítására az Europol európai ügynökségen és annak különböző európai információs rendszerein keresztül, egyértelmű, hogy az Interpol továbbra is az európai rendőrségi együttműködés létfontosságú eszköze marad.Érték: Tekintettel az Európai Unió nagyobb stratégiai autonómiára való hajlandóságára a rendőrség és a biztonság területén is, valamint az EU és az Interpol között folyamatban lévő tárgyalások fényében egyértelmű, hogy mérlegelni kell azt a szerepet, amelyet az Interpol az Európai Unión belül még betölthet
Kockázati tényezők a digitális térben: A gyerekek internet- és közösségi média használata és az online áldozattá válás
Aim: The aim of the study is to provide a comprehensive analysis of children’s Internet usage and their activities in relation to the risk factors and some of the effects of victimisation in the digital world, besides looking at a few of the relevant functional characteristics of social media. By identifying pertinent criminological factors that contribute to harmful behaviours targeting children in the cyber domain, this research contributes understanding of the preventive measures or potential risks associated with online victimisation and the development of digital technologies in safeguarding children online.Methodology: The research mainly reviews and analyses relevant data from academic literature, policy documents, legal sources and statistics in a criminological theoretical context.Findings: The study highlights that children dedicate a substantial amount of time to the digital space, and alongside its advantages, the risk of becoming victims also escalates. Drawing attention to children’s emotional vulnerability and the effects of online abuse is particularly crucial in terms of prevention and intervention. Constant enhancement of regulations and measures, diligent monitoring of international best practices, comprehending and effectively addressing emerging technologies and trends, as well as promoting collaboration among stakeholders, can facilitate a more effective safeguarding of children in cyberspace.Value: The study facilitates a better comprehension of children’s internet usage habits and the risks inherent in them, as well as the processes and circumstances leading to online victimisation, thereby promoting the development of law enforcement and regulatory practices that prioritise effective victim protection and the consideration of children’s rights. Additionally, it aids in the establishment of child protection protocols and collaborations that take into account the aforementioned aspects.Cél: A tanulmány célja, hogy átfogóan vizsgálja a gyermekek tevékenységeit, az áldozattá válás kockázati tényezőit és egyes hatásait a digitális világban, az internethasználati szokásaikat és a közösségi média releváns működési sajátosságait. Kriminológiai szempontból releváns befolyásoló tényezőket azonosít, amelyek megkönnyítik a gyermekek elleni bűnelkövetést a digitális térben, és segíti megérteni, hogy milyen megelőző vagy kockázatnövelő szerepe lehet a fejlődő digitális technológiáknak a gyermekek online térben való védelmében.Módszertan: A kutatás – kriminológiai elméleti keretekben – főként áttekinti és elemzi a releváns tudományos szakirodalom, szakpolitikai dokumentumok, jogi források és statisztikai adatok részleteit.Megállapítások: A tanulmány rámutat, hogy a gyermekek jelentős mennyiségű időt töltenek a digitális térben, és ennek előnyei mellett növekszik az áldozattá válás kockázata is. A gyermekek érzelmi sebezhetőségére és az online bántalmazás hatásaira való figyelemfelhívás kiemelten fontos a megelőzés és kezelés során. A szabályozás és az intézkedések folyamatos javítása, a nemzetközi jó gyakorlatok figyelemmel kísérése, a fejlődő technológiák és trendek megismerése és megfelelő kezelése, illetve a szereplők közötti együttműködés elősegíthetik a gyermekek hatékonyabb védelmét az online világban.Érték: A tanulmány hozzájárul a gyermekek internethasználati szokásai és a velük járó kockázatok jobb megértéséhez, valamint az online áldozattá válásuk folyamatainak és körülményeinek feltárásához. Emellett elősegíti a hatékony rendészeti és szabályozási gyakorlatok, a gyermekvédelmi protokollok és együttműködések kialakítását, kiemelten figyelembe véve az áldozatvédelmi és gyermekjogi szempontokat
Boncz Ferenc életútja és munkássága
Aim: The study presents the life and work of Ferenc Boncz, the actuality having been marked by the erection of a statue in his honour in his birthplace.Methodology: The present study is based on the contemporary news reports, articles, professional writings and the publications of Ferenc Boncz, and was primarily prepared using the methodological tools of legal history research.Findings: Ferenc Boncz studied theology, fought in the 1848–49 War of Independence, and later graduated as a lawyer. From 1877 he was head of the Royal Administration of Public Foundations, with the rank of ministerial advisor. He was primarily concerned with public funds and church policy, and was a recognised ecclesiastical lawyer of his time, publishing numerous books and studies. In recognition of his services, he was awarded the Knight’s Cross of the Order of Lipót on his retirement.Value: The activity and work of Ferenc Boncz in the service of his country and the public is considered outstanding, and its presentation serves as an example even today.Cél: A tanulmány bemutatja Boncz Ferenc életútját és munkásságát, amelynek aktualitását az képezi, hogy tiszteletére szobrot emeltek szülőhelyén.Módszertan: Jelen tanulmány a témakörrel kapcsolatos korabeli híradások, beszámolók, szakmai írások és Boncz Ferenc publikációinak feldolgozása és elemzése alapján, elsődlegesen a jogtörténeti kutatások módszertani eszközeivel készült.Megállapítások: Boncz Ferenc teológiát tanult, harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, majd jogászi diplomát szerzett. 1877-től a közalapítványi királyi ügyigazgatóság vezetője volt miniszteri tanácsosi ranggal. Elsősorban a közalapokkal és egyházpolitikai kérdésekkel foglalkozott, emellett korának elismert egyházjogászának számított, számos könyve és tanulmánya jelent meg. Érdemei elismeréséül nyugdíjazásakor a Lipót-rend lovagkeresztjében részesítették.Érték: Boncz Ferencnek a haza és a köz szolgálata terén kifejtett tevékenysége és munkássága kiemelkedőnek minősül, amelynek bemutatása például szolgál napjainkban is
Az okiratfordítás és a hitelesítés problematikája a tisztességes eljárásban, különös tekintettel az aggályos okiratokra és az elektronikus iratokra
Aim: The study aims to provide guidance on how to avoid that forged evidence sneaks in Hungarian-language proceedings with foreign-language documents, even in the absence of relevant and detailed legislative provisions.Methodology: The fundamental problem is to consider which is serving better the certainty of judgment: translating a document of concern for the purpose of evidence in court, while indicating the fact that it is of concern, or refusing a request for a certified translation. The author has analysed the following sources: general principles and ethical guidelines for translators; rules of procedural law and legal literature on documentary evidence; case-law of the Curia of Hungary on the issue of certainty of judgment; instruments in force governing the activities of the Hungarian Office for Translation and Attestation Ltd. (OFFI or State Translation Agency) as well as previously repealed instruments on documents of concern; OFFI’s internal rules and regulations in force on handling documents of concern and translation certification.Findings: By virtue of the general legal principle of law, certified translations enjoy public confidence. As regards the certification of documents of concern, legislation on technical (aka specialised) translation and certified translation is incomplete. Only certified translations on paper or electronic documents with an unquestionable authenticity in the translation process, can be used for documentary evidence. Inappropriate use of terminology, ambiguous wording not specific to the source language, or translation of documents that are of concern for any other reason may lead to an unlawful or incorrect linguistic transmission of the content. As a language intermediary certification body, OFFI is responsible for the certification of document translations and its internal rules provide guidance on how to handle doubtful situations in a transparent manner.Value: Nowadays, social mobility goes hand in hand with an increase in the cross-border circulation of documents. At the same time, the increasing number of documents awaiting translation and appearing to be of concern may require to re-design the legislation applicable to those documents. In the appendix of the paper, the author departing from the OFFI’s existing system of concepts, provides a definition to a possible regulatory solution, while leaving it to the legislator to decide whether a document of concern should be translated, and then its certified translation should bear the translator’s remark on the concern about its content, or its certified translation should be refused anyway.Cél: A jelen tanulmány célja, hogy részletes jogszabályi rendelkezések hiányában is iránymutatásul szolgáljon ahhoz, hogyan lehet az idegen nyelvű okiratok kapcsán elkerülni a hamis bizonyítékok bekerülését a magyar nyelvű eljárásokba.Módszertan: Az alapprobléma az, hogy vajon az aggályos iratnak a perbeli bizonyítás céljából – annak aggályossági jelzésével – történő lefordítása szolgálja-e jobban az ítéleti bizonyosság érdekét, vagy a hiteles fordítás elkészítésére vonatkozó megrendelői igény visszautasítása. A szerző a problematika elemzéséhez az alábbi források vizsgálatát végezte el: általános jogelvek és fordítói etikai irányelvek; az okirati bizonyításról szóló perjogi szabályok és jogi szakirodalom; a Kúria joggyakorlatelemző vizsgálata az ítéleti bizonyosságról; az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI vagy állami fordítóiroda) tevékenységét szabályozó hatályos és az aggályos iratokra vonatkozó korábbi, hatályon kívül helyezett jogforrások; az OFFI hatályos belső szabályzatai az aggályos iratok kezelésének rendjéről és a fordításhitelesítésről.Megállapítások: Az általános jogelvek alapján a hiteles fordítások közbizalmat élveznek. A szakfordításra és a hiteles fordításra vonatkozó jogszabályok az aggályos iratok hitelesítése tekintetében hiányosak. Csak olyan papíralapú vagy elektronikus iratok hiteles fordítása készíthető el az okirati bizonyítás céljából, melyek valódisága a fordítási munkafolyamatban sem kérdőjelezhető meg. A szövegbe nem illő terminushasználat, a forrásnyelvre nem jellemző kétséges szövegmegoldások, vagy más okból aggályos iratok lefordítása jogellenes vagy hibás tartalom nyelvi közvetítését jelentheti. Az állami fordítóiroda – nyelvi közvetítői hiteleshelyként – felelős az okiratfordítások hitelesítéséért, ezért saját belső szabályzatai nyújtanak iránymutatást a kétségre okot adó helyzetek átlátható ügyviteli kezelésére.Érték: Napjainkban a társadalmi mobilitás együtt jár a határokon átnyúló okiratforgalom élénkülésével. A lefordításra váró és aggályosnak tűnő iratok számának gyarapodása ugyanakkor az aggályos iratokra vonatkozó jogi szabályozás újragondolását igényelheti. A szerző a tanulmány végére illesztett függelékben az OFFI meglévő fogalomgyakorlatából kiindulva definíciós segítséget nyújt egy lehetséges szabályozási megoldáshoz, miközben a jogalkotóra bízza annak eldöntését, hogy az aggályos iratot le kell-e fordítani és a hiteles fordítást az okirat tartalmára utaló aggályosságra utaló fordítói jelzéssel kell ellátni, vagy meg kell tiltani a hiteles fordítás elkészítését
A sportrendészet és a turizmusbiztonság szerepe a nyári olimpiai játékokon
Aim: The study examines the Summer Olympics from the point of view of sports policing and the Olympic events on television, and hundreds of thousands of people are simultaneously present at the venues. Ensuring the safety of tourists and athletes on-site is the host country’s responsibility. In many cases, the target of terrorists is the tourism sector, which in some countries, accounts for a significant share of annual revenue. The study seeks to answer the question of whether it is possible to host a safe Olympic event and whether there is a link between the money spent on Olympic security and safety.Methodology: This study uses crime statistics and economic data to analyze and comment on each Olympic venue. The data comes from international databases, police, and embassy sources.Findings: In many cases, the target of terrorists is the tourism sector, which in some countries, accounts for a significant share of annual revenue. An attack could therefore have significant economic and social consequences.Value: This research is novel in that it examined the safety of the Olympics from the perspective of tourism safety. The study used crime statistics and economic data to analyze and comment on each Olympic venue.Cél: A tanulmány a sportrendészet és a turizmusbiztonság szemszögéből vizsgálja a nyári olimpiai játékokat. Az olimpia történéseit több milliárd ember követi, a helyszínen pedig egyidejűleg több százezer ember van jelen. A nyári olimpia négyévente a világ legnagyobb eseménye, amely komoly kihívás elé állítja a turisztikai és a rendészeti szakembereket egyaránt. A helyszínen lévő turisták és sportolók biztonságának szavatolása azonban a rendező ország felelőssége, amely a legnehezebb feladatok egyike, különösen a valószínűsíthetetlen kriminális magatartások elhárítása. A tanulmány arra keresi a választ, hogy lehetséges-e biztonságos olimpiát rendezni, illetve van-e összefüggés az olimpiára fordított biztonsági kiadások és a tényleges biztonság között.Módszertan: A tanulmány kriminálstatisztikai és gazdasági adatok segítségével elemzi az egyes olimpiai helyszíneket, s fogalmaz meg észrevételeket. Az adatok nemzetközi adatbázisokból, rendőrségi és nagykövetségi forrásokból származnak. Megállapítások: A terroristák célpontja sok esetben a turisztikai szektor, amely egyes országoknál az éves bevétel jelentős részét adja, vagyis egy, a turisztikai szektor ellen intézett komplex támadás jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel is járhat. Érték: A szerzők álláspontja szerint a kutatás újszerű abban a tekintetben, hogy az olimpiák biztonságát a turizmusbiztonság szemszögéből vizsgálta. A tanulmány kriminálstatisztikai és gazdasági adatok segítségével elemezte az egyes olimpiai helyszíneket, és fogalmazott meg észrevételeket
Kerékpáros jellemzők vizsgálata a turisztikai és nagyvárosi forgalomban
Nowadays cycling is an increasingly popular mode of transportation. Many international policy objectives emphasize the movement of cyclists and increasing their safety. One of the key tools to relieve injuries is to wear a cycling helmet. Although surveys have been conducted in Hungary in the past to determine the proportion of cycling helmets, these surveys have focused more on local, small samples.Aim: Survey of cycling characteristics (mainly the use of cycling helmets) at several locations, identification of typical behaviour patterns.Methodology: Recording of various data of 500-500 cyclists in 4 tourist and 4 metropolitan locations nationwide. Evaluate the data from multiple perspectives.Findings: Aggregate data show that regardless of whether people ride bicycles in tourist or metropolitan locations, the rate of cycling helmet wear is low. The rate of correct helmet use was 38.3% for tourist sites (n = 756) and 11.6% for large cities (n = 232). Overall, 24.9% (n = 988) of the measured cyclists wore their helmets correctly. Based on the results, the location, gender and age of cyclists influenced helmet use. Higher helmet wearing rates are measured for men and children.Value: The findings of the survey highlight that the use of cycling helmets by cyclists is influenced by several factors. By using the data, it is possible to alleviate the outcome of cycling accidents and injuries to cyclists.A kerékpározás napjainkban egyre népszerűbb közlekedési mód. Ezt felismerve számos nemzetközi politikai célkitűzés előtérbe helyezte a kerékpárosok közlekedését és biztonságuk növelését. A sérülések enyhítésének egyik kiemelt eszközea kerékpáros fejvédő sisak viselése. Habár Magyarországon korábban istörténtek felmérések a kerékpáros sisakviselés arányának megállapítására, ezek inkább lokális, kis mintákra fókuszáltak.Cél: Több helyszínen, nagy mintán végzett kerékpáros jellemzők, elsősorban kerékpáros sisakhasználat felmérése, jellemző viselkedésminták megállapítása.Módszertan: Országosan négy turisztikai és négy nagyvárosi helyszínen, 500–500 kerékpáros különböző adatának rögzítése, valamint az adatok több szempont szerinti értékelése.Megállapítások: Az összesített adatokból megállapítható, hogy függetlenül attól, hogy turisztikai vagy nagyvárosi helyszíneken kerékpároznak az emberek a kerékpáros sisakviselés aránya alacsony. A helyes sisakhasználat aránya a turisztikai helyszíneknél 38,3% (n=756), nagyvárosok esetében 11,6% (n=232) volt. Összességében a mért kerékpározók 24,9%-a (n=988) viselte helyesen sisakját. Az eredmények alapján a kerékpározás helyszíne, a kerékpárosok neme és életkora befolyásolta a sisakhasználatot. Férfiak, illetve gyermekek esetében magasabb sisakviselési arány mérhető.Érték: A felmérés megállapításai rávilágítanak arra, hogy a kerékpározók kerékpáros sisakhasználatát több tényező is befolyásolja. Az adatok felhasználásával lehetőség van a kerékpáros balesetek kimenetelének, a kerékpározók sérüléseinek enyhítésére
Uniós polgárok kiutasítása más EU-tagállamból az Európai Bíróság legújabb gyakorlatában I.
AbstractAim: The aim of the study is to examine in a complex way the criteria by which the European Court of Justice controls the compliance of Member States’ decisions with EU law when expelling another EU citizen from their territories.Methodology: The study undertakes the analysis of the latest case law of the European Court of Justice and its reception by legal lireature.Findings: The main finding of the study is that the European Court of Justice in its recent case law on expulsions uses the concept of social integration in such a way that it takes into account not only the rights of EU citizens under EU law, but also the fulfillment of obligations arising from the staus of EU citizenship. In this context, it is important both whether the EU citizen respects the social values enshrined in the criminal law norms of the host Member State (moreover, in its recent case law the CJEU assesses possible violations of European values in addition to breach criminal law), and whether the EU citizens meets the economic requirements of the Citizenship Directive (the so called good market citizen concept.)Value: The topic examined in the study has not been previously studied in the Hungarian legal literature. In addition, as an EU citizen, Hungarian citizens residing in another EU Member State may be affected by the examination of expulsion decisions for compliance with EU law.AbsztraktCél: A tanulmány célja annak a kérdésnek a komplex vizsgálata, hogy az Európai Bíróság milyen szempontok figyelembevételével ítéli meg a tagállami hatóságok azon döntéseinek uniós joggal való összhangját, melyben egy másik tagállambeli uniós polgár kiutasítására kerül sor.Módszertan: A tanulmány alapvetően az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának rendszerező elemzésére, a legújabb ítéletek és azok szakirodalmi fogadtatása bemutatására vállalkozik.Megállapítások: A tanulmány fő megállapítása, hogy az Európai Bíróság a kiutasítások megítélésével kapcsolatos legújabb gyakorlatában a társadalmi integráció koncepcióját oly módon érvényesíti, hogy az nem csupán az uniós polgárok uniós jogból fakadó (és adott esetben a szabad mozgás jogára visszavezethető) jogait, hanem az uniós polgári jogállással együtt járó kötelezettségek teljesítését is figyelembe veszi. E körben egyaránt jelentősége van annak, hogy az uniós polgár büntetőjogi felelősségét megállapították-e (sőt, az Európai Bíróság újabb gyakorlatában már a tagállami büntetőjogon túl az uniós értékek esetleges megsértését is értékeli), valamint annak is, hogy az uniós polgár teljesíti-e a szabad mozgás irányelvből fakadó gazdasági követelményeket (az úgynevezett jó piaci polgár koncepcióját).Érték: A tanulmány által vizsgált témakört a hazai szakirodalom korábban még nem vizsgálta. Ezen túlmenően, uniós polgárként a más EU-tagállamban életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgárokat is érintheti a kiutasítások uniós joggal való összhangjának vizsgálata. A tanulmány a hazai jogalkalmazó számára hasznosítható következtetéseket is megfogalmaz
A bűnügyi elemzés nemzetközi keretei
AbstractAim: Renewing the Hungarian crime analysis methodology is necessary to set up a new framework for it. However, this is inconceivable without knowing the methodology used by the most important international actors in criminal analysis.Methodology: The study presents and compares the methodologies of crime analysis of Europol, UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime), IACA (International Association of Crime Analysts) and U.K. law enforcement.Findings: The development of the integrated methodology of criminal analysis in Hungary dates back to 1997. However, only in the last few years have attempts been made to renew this methodology in line with the requirements of the modern age. As the previous framework is no longer suitable for the reception of new analytical methods, like risk analysis, network analysis, hor-spot analysis or even the reinterpreted crime pattern analysis, the first step in the renewal effort is to develop a new, flexible framework. Creating the new framework is expedient to examine the methodology used by countries and international organizations leading in the processing and analysis of criminal data and theoretical support of analysis.Value: As each of the examined methodologies is adapted to the current tasks of the given organization or law enforcement body, they cannot be utilized in their entirety, but in some elements and their structure, they serve as a basis for the development of the national framework of criminal analysis.AbsztraktCél: A bűnügyi elemzés magyar módszertanának megújításához szükség van egy új típusú keretrendszer felállítására. Ez azonban elképzelhetetlen a bűnügyi elemzéssel foglalkozó legfontosabb nemzetközi szereplők által használt módszertan megismerése nélkül.Módszertan: A tanulmány az Europol, a UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime), az IACA (International Assotiation of Crime Analysts) és az Egyesült Királyság bűnüldöző szerveinek bűnügyi elemzői módszertanát mutatja be és hasonlítja össze.Megállapítások: A bűnügyi elemzés egységes módszertanának kidolgozása Magyarországon 1997-re nyúlik vissza, azonban csak az utóbbi pár évben történtek kísérletek a módszertan – a modern kor követelményeinek megfelelő – megújítására. Mivel a korábbi keret már nem alkalmas az olyan új elemzői módszerek befogadására, mint a kockázatelemzés, hálózatelemzés, forró pontok elemzése, vagy épp az újra gondolt bűncselekményi mintaelemzés, a megújítási törekvések első lépése egy új, rugalmas keretrendszer kidolgozása. Ennek megalkotásához célszerű megvizsgálni, hogy a bűnügyi adatok feldolgozásában és elemzésében, illetve az elemzés elméleti támogatásában érdekelt és élen járó országok, valamint nemzetközi szervezetek milyen módszertant használnak.Érték: Mivel a vizsgált módszertanok mindegyike az adott szervezet vagy rendvédelmi szerv aktuális feladataihoz igazodik, teljes egészében nem hasznosíthatók, viszont egyes elemeiben, felépítésükben alapul szolgálnak a bűnügyi elemzés nemzeti kereteinek kialakításához