Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Az együttműködés fejlődése és jelentősége a Magyar Rendőrségnél
No full textAim: Studying the openness of the Hungarian police in the context of cooperation.Methodology: Qualitative research, document and content analysis.Findings: The 1989 regime change fundamentally changed the Hungarian Police. The then closed organization became much more open, and today it has achieved the character typical of democratic police forces. This change required efforts not only from the organization but also from its members. In the Author’s view, a positive development can be observed in both domestic and international cooperation. However, the changes in society today also increasingly indicate the need for further research, for taking into account the perspective of the public and the police, and not least for incorporating intercultural knowledge into (higher) police education.Value: The value of the study is to draw attention to the cooperation from the organizational nature to one-to-one interaction, to strengthening of the service character of the police and its further development through the introduction of intercultural knowledge.Cél: A magyar rendőrség nyitottságának tanulmányozása az együttműködés kontextusában.Módszertan: Kvalitatív kutatás, dokumentum- és tartalomelemzés.Megállapítások: Az 1989-es rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a Magyar Rendőrséget. Az akkori zárt szervezet sokkal nyitottabbá vált, napjainkra elérte a demokratikus rendőrségekre jellemző jelleget. Ez a változás nem csak a szervezettől, hanem annak állományától is erőfeszítéseket igényelt. Úgy gondolom, hogy az együttműködés területén egy pozitív fejlődési ívet figyelhetünk meg. Napjaink társadalmi változásai azonban egyre jelzik annak az igényét is, hogy a fejlődés nem állt meg, további kutatások, a lakosság és rendőrség szempontrendszerének figyelembevétele és nem utolsó sorban interkulturális ismeretek beépítése is szükséges a rendőri (felső)oktatásba.Érték: A tanulmány értéke, hogy felhívja a figyelmet az együttműködésre a szervezeti jellegtől az egy-egy interakcióig, a rendőrség szolgálati jellegének erősítésére és továbbfejlesztésére az interkulturális ismeretek bevezetésén keresztül
Nemzetközi Rendészeti Figyelő XI.
Get PDFAim: The presentation of foreign literature on law enforcement is a basic task of Rendészeti Figyelő. This time, however, we would like to provide students of Law Enforcement Doctoral School with direct methodological assistance in order to help them to draw from foreign language sources as effectively as possible when developing their research topics and writing their dissertations. With this commitment, the reviews of Árpád Budavári and Zsolt Lippai are given space. Both have chosen valuable foreign sources for their doctoral thesis topics.Methodology: Among the methodological innovations in the world scientific literature, this Figyelő offers fresh ideas in two areas. Gergely Hlavacska draws attention to the following: "Drug policy (drug control) ... is shifting away from traditional criminal justice solutions towards harm reduction. This is reflected in the increasing number of diversionary schemes coordinated by the police as an alternative to criminalisation." Drug policy is seen as part of a law enforcement strategy, in which the decisive factor is the choice of the political forces that have gained power in government between pro-strength and pro-aid regimes. Hlavacska\u27s review outlines a pattern in which a smart response to crime listens to the opinions of police professionals. The liquidation of illegal drug market bases is one of the most difficult areas, where really big successes are rare. The criminologists of the fight against drugs know that failures against distribution networks are not mitigated by the exposure of consumers. Police culture has plenty of experience of how justice often penalises those who are victims rather than perpetrators of drug crime. The second methodological lesson emerges in the work of Ákos Erdélyi, who points out that the militarisation of policing is not exclusively a subject of research in police or defence studies. "The process of militarisation has, by its very nature, in the vast majority of cases been examined from some police science or defence policy perspective; the authors of this study, however, are representatives of psychology..." The researchers arrived at these findings through extensive use of well-designed questionnaires.Findings: In drug strategies, the curative (medicalising) tendencies can be strengthened where police experience is matched by sufficient professional authority, which can only be put to good use by the democratic functioning of political power. The military or civilian nature of law enforcement personnel can provoke controversial reactions from the public: "The results show that the public tends to have negative attitudes towards officers wearing certain militarised attire, including in terms of approachability, confidence and morality. At the same time, public perception is that these officers are stronger, more confident and more prepared for threatening behaviour/dangerous situations." Tamás Skorka gives an example of war communication, reporting on a study that presents the inhuman world of Russian aggression against Ukraine.Value: The studies show that law enforcement authorities involved in maintaining public order and safeguarding public security require an internal and multidisciplinary assessment of their activities, which can significantly improve the professional quality of law enforcement services and enhance their social acceptance.Cél: A rendészeti tárgyú külföldi szakirodalom bemutatása a Rendészeti Figyelő alapfeladata. Ezúttal azonban a Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatói számára közvetlenül is szeretnénk módszertani segítséget nyújtani ahhoz, hogy az idegen nyelvű forrásokból a lehető legeredményesebben merítsenek kutatási témáik kidolgozásánál és a disszertáció elkészítésénél. Ezzel az elhatározással adunk teret Budavári Árpád és Lippai Zsolt értékeléseinek. Mindketten doktori dolgozatuk témaköréhez választottak értékes külföldi forrásokat.Módszertan: A tudományos világirodalom módszertani újdonságai sorában ez az összeállítás két területen is friss gondolatokkal szolgál. Hlavacska Gergely a következőkre hívja fel a figyelmet: „A […] drogpolitika (drogkontroll) a hagyományos büntetőjogi megoldásoktól az ártalomcsökkentés felé tolódik el. Ezt mutatja az is, hogy a kriminalizációt alternatívájaként egyre több, a rendőrség által koordinált elterelésre épülő rendszer jelent meg.” A drogpolitikát a bűnüldözési stratégia részének tekintjük, amelyben a meghatározó a kormányzati pozíciót szerzett politikai erők választása a szigort hirdető, avagy a segítő-támogató rendszerek között. Hlavacska recenziója egy olyan mintát vázol, ahol a bűnre adott okos válasz figyel a rendőrségi szakemberek véleményére. Az illegális drogpiac bázisainak felszámolása az egyik legnehezebb terep, ahol igazán nagy sikereket ritkán lehet aratni. A drog elleni küzdelem kriminalistái jól tudják azt is, hogy a terjesztői hálózatok elleni kudarcokat semmivel nem enyhíti a fogyasztók leleplezése. A rendőrségi kultúrának bőven vannak tapasztalatai arról, hogy az igazságszolgáltatás sokszor azokat sújtja, akik inkább áldozatai, mint elkövetői a drogbűnözésnek. A második metodikai tanulság Erdélyi Ákos munkájában tűnik fel, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendészet militarizálódása nem kizárólag a rendészet- vagy a védelemtudomány kutatási tárgya. „A militarizálódás folyamata saját jellegéből adódóan, az esetek döntő többségében valamilyen rendészettudományi vagy védelempolitikai szemszögből került vizsgálatra; jelen tanulmány szerzői viszont a pszichológiatudomány képviselői…” A kutatók ezekhez a megállapításokhoz jól megszerkesztett kérdőívek széles körű alkalmazásával jutottak.Megállapítások: A drogstratégiákban a gyógyító (medikalizáló) irányzatok ott tudnak erősödni, ahol a rendőrségi tapasztalatokat kellő szakmai tekintély övezi, amit viszont jól hasznosítani csak a politikai hatalom demokratikus működése képes. A rendészeti hatóságok állományának katonai avagy civil jellemzői a környezetből ellentmondásos reakciókat válthatnak ki: „Az eredmények azt mutatják, hogy a közvéleményre inkább negatív attitűd jellemző az egyes militarizált öltözéket viselő tisztekkel kapcsolatban, többek között a megközelíthetőség, a bizalom és az erkölcsösség tekintetében. Ugyanakkor a közvélekedés szerint ezek a tisztek erősebbek, magabiztosabbak és felkészültebbek a fenyegető viselkedésre/veszélyes helyzetekre.” A háborús kommunikáció példáját adja Skorka Tamás, aki egy olyan tanulmányról tudósít, ami az Ukrajna elleni orosz agresszió embertelen világát vetíti elénk.Érték: A tanulmányok igazolják, hogy a közrend fenntartásában és a közbiztonság oltalmazásában részt vevő rendészeti hatóságok igénylik tevékenységük intern- és multidiszciplináris vizsgálatát, ami jelentősen emelheti a rendvédelmi szolgálatok szakmai minőségét és erősítheti társadalmi elfogadottságukat
„Aki el tudja fogadni, hogy a börtönben kell meghalnia, az minek éljen még éveket?”
Get PDFAim: The main goal of the study was to raise questions concerning the long life sentence and to demonstrate how it evolves and impacts the criminal, who is cast out from society and incarcerated for decades.Methodology: The qualitative, longitudinal research’s data collection phase spanned ten years from March 2011 to December 2020, involving individuals in the sample who were interviewed 3–4 times a year, with interviews lasting on average 1.5 to 2 hours. The narrative interviews were analyzed using content analysis.Findings: The prison system has the potential to facilitate both personality development and changes in mentality, but it can also hinder them. The legal institution of long life sentence excludes the possibility of positive changes in the convict’s mindset, not taking into account that there is a chance for the inmates\u27 personality development during their long sentences. The legal institution of long life sentence, due to the exclusion of the possibility of review, could only be considered a rational institution in case of an infallible investigative and judicial system.Value: The opportunity to rethink the legal institution of long life sentence. Empirical experiences useful for the prison service. Understanding the experiences and thoughts of individuals with extremely long sentences.Cél: A tanulmány célja, hogy kérdéseket vessen fel a tényleges életfogytiglan szabadságvesztés-büntetés intézményével kapcsolatban, valamint megmutassa, hogyan változik, és milyen hatások érik a bűnös, társadalomból kitaszított és évtizedeken keresztül fogvatartott személyt.Módszertan: A kvalitatív, longitudinális kutatás adatgyűjtési szakasza 2011 márciusától 2020 decemberéig, tíz éven keresztül zajlott, a mintába vont személyekkel évi 3–4 alkalommal, átlagosan 1,5–2 órás interjúk formájában. A narratív interjúkat tartalomelemzéssel dolgozta fel a szerző.Megállapítások: A személyiségfejlődést és mentalitásváltozást a büntetés-végrehajtás képes elősegíteni, de képes ellehetetleníteni is. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés jogintézménye kizárja az elítélt mentalitásában bekövetkező pozitív irányú változás lehetőségét, miközben a hosszú ítélet alatt az elítéltek személyiségfejlődésére van esély. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés jogintézménye – a felülvizsgálat lehetőségéből való végérvényes kizárás miatt – a nyomozó hatóság és az igazságszolgáltatás rendszerének tévedhetetlensége esetén lehetne racionális intézmény.Érték: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézmény újragondolásának lehetősége. A büntetés-végrehajtás számára hasznosítható empirikus tapasztalatok. Az extrém hosszú ítéletesek tapasztalatainak és gondolatainak ismerete.
 
Szexuális bűnelkövetők a kriminálpolitika erőterében
Get PDFAim: The purpose of the paper is to provide a brief overview of the instruments aiming at the treatment of sexual offenders and the prevention of reoffending, particularly regarding the issue of their effectiveness and the concerns about their use.Methodology: The conclusions of the paper are based on a review of relevant international scientific literature.Findings: The systematic analysis of the effectiveness of interventions is of utmost relevance from the standpoint of the protection of victims and of prevention. The fact that pedophilia is an emotionally heavily charged issue filled with basic hostility, that sexual offenders are depicted as a “dangerous class” of criminals and that sexual offences usually function as a driving force for harsh punitive criminal policy especially warrant the exploration of the actual effectiveness of each instrument.Value: The authors aim to contribute to the growing body of knowledge on some criminal policy aspects of sexual offending and pedophilia.Cél: A tanulmány célja a szexuális bűnelkövetők kezelését, illetve a visszaesés megelőzését célzó eszközök rövid áttekintése, különös tekintettel azok hatékonyságának kérdésére és az alkalmazásukkal kapcsolatban felmerülő aggályokra.Módszertan: A tanulmány megállapításai a releváns nemzetközi szakirodalom áttekintésén alapulnak.Megállapítások: Az áldozatvédelem és a prevenció szempontjából kiemelkedően fontos a beavatkozási eszközök hatékonyságának, eredményességének szisztematikus elemzése. Az egyes eszközök valódi hatóerejének feltárását különösen indokolja a jelentős érzelmi telítettség, a gyerekbántalmazást körülvevő elemi indulat, valamint az a tény, hogy a szexuális elkövetők a bűnelkövetők „veszélyes osztályaként” jelennek meg, a szexuális bűncselekmények pedig jellemzően a szigorú, punitív büntetőpolitika motorjaként működnek.Érték: A szerzők szándékai szerint a tanulmány hozzájárul a szexuális bűnelkövetés, illetve a pedofília egyes kriminálpolitikai vonatkozásaival kapcsolatos ismeretek gyarapításához
„Sokat számít, ha ténylegesen vagy képletesen »egy nyelvet beszélünk«.”: Interjú Dr. Hegyaljai Mátyással, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárával
Get PDFDr. Mátyás Hegyaljai, Deputy State Secretary for EU and International Affairs of Ministry of Interior (Hungary), is the interviewee in our thematic issue commemorating the 100th anniversary of INTERPOL. Mr. Hegyaljai’s name may ring a bell not only for our Hungarian readers but also for our foreign readers, as he was the head of the Hungarian INTERPOL National Central Bureau, a member and then President of the INTERPOL European Commission and later a member of the INTERPOL Executive Committee. During the interview we discussed the global, regional and national aspects of law enforcement, the importance of regional – including European – cooperation, the impact of the digital revolution and the COVID epidemic, Hungary’s role in combating crime, and Mr Hegyaljai’s personal experiences. The Deputy State Secretary was interviewed by Prof. Dr Valér Dános, Editor-in-Chief, and Dr Csaba Szabó, Deputy Editor-in-Chief.Az Interpol fennállásának 100. évfordulójáról megemlékező tematikus számunk interjúalanya Dr. Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára. Hegyaljai úr neve azonban nemcsak hazai, hanem külföldi olvasóink számára is ismerősen csenghet, hiszen a magyar Interpol Nemzeti Iroda vezetője, az Interpol Európai Bizottság tagja, majd elnöke, később pedig az Interpol Végrehajtó Bizottság tagja volt. A riport során szó esett a bűnüldözés globális, regionális és nemzeti aspektusairól, a regionális – közöttük is az európai – együttműködések fontosságáról, a digitális forradalom és a COVID–19-járvány hatásairól, Magyarország szerepvállalásáról, illetve Hegyaljai úr személyes tapasztalatairól. Helyettes államtitkár úrral Prof. Dr. Dános Valér főszerkesztő és Dr. Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes beszélgetett
INTERPOL 100 „A rendőrség összekapcsolása egy biztonságosabb világért”
Get PDFAim: The aim of this paper is to outline the century-long, instructive history of international police cooperation.Methodology: The authors of the paper analyse and organise the pre-WWII Hungarian and contemporary English literature, as well as the data published on the INTERPOL website to mark the anniversary.Findings: The predecessor organisation was set up in 1923 with the idea that police forces in different countries should work together to detect crime and curb cross-border crime through arrest and extradition procedures, identification techniques and criminal records. Many of the objectives and tools of that time are still the basis for joint work today. As security challenges and international organized crime activities and technological responses to them evolved, INTERPOL grew into the effective international organisation that now supports and coordinates the work of law enforcement agencies in 195 countries.Value: This milestone anniversary of INTERPOL provides an opportunity to look back over the last century of international police cooperation. The study takes a fresh look at the subject. It briefly presents the contemporary Hungarian reception of the initial steps in organisational and technical development, INTERPOL’s own assessment of the past 100 years, and the analyses of certain periods published by foreign experts on the subject.Cél: A tanulmány célja felvázolni a nemzetközi rendőri együttműködés egy évszázados, tanulságokkal teli történetét.Módszertan: A cikk szerzői a második világháború előtti magyar és a mai angol nyelvű szakirodalom, valamint az Interpol honlapján az évforduló alkalmából megjelentetett adatok elemzésével és rendszerezésével dolgozzák fel a témát.Megállapítások: Az elődszervezet 1923-as létrejötte mögött az az elképzelés állt, hogy a különböző országok rendőrségeinek a letartóztatási és kiadatási eljárások, az azonosítási technikák és a bűnügyi nyilvántartások segítségével kell együttműködniük a bűncselekmények felderítése, a határokon átnyúló bűnözés megfékezése érdekében. Az akkori célok és eszközök közül számos ma is a közös munka alapját képezi. A biztonsági kihívások, a nemzetközi szervezett bűnözői tevékenységek alakulása, és az ezekre adott, a technika fejlődését is kihasználó válaszok nyomán fejlődött az Interpol azzá a hatékony nemzetközi szervezetté, amely immár 195 ország rendészeti erőinek munkáját segíti és koordinálja.Érték: Az Interpol megalakulásának e kerek évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsük a nemzetközi rendőri együttműködés elmúlt évszázadát. A tanulmány új megközelítésből vizsgálja a témát. Röviden bemutatja a szervezeti és technikai fejlődés kezdeti lépéseinek korabeli magyar fogadtatását, az Interpol saját értékelését az eltelt 100 évről, valamint az egyes korszakoknak a téma külföldi szakértői által közzétett elemzéseit
Nemzetközi Rendészeti Figyelő XII.
No full textAim: Issue XII of the Observer covers topics that could have a significant impact on both public safety strategy and the future development of criminal justice policy. There is no doubt that the strengthening of constitutional values and the need to make the functioning of state power more effective are new challenges for law enforcement. The following reviews report on research from abroad that can serve the development of policing, law enforcement and criminal justice.Methodology: In addition to the traditional jurisprudential methodology, the literature increasingly draws on political science disciplines with a global perspective. A good example is Tamás Suszter’s paper, which gives us a picture of how the situation of NGOs in some countries has been assessed in recent times. Róbert Berei also reports on ground-breaking research in his report on the organisational culture of the Metropolitan Police Service in London in 2023. BernadettBacsó’s analysis is not far behind, confronting the reader with the lessons of the so-called German police family model. Typical criminological reactions are highlighted by Barbara Mágó when she notes that ‘the majority of narratives on human trafficking focus on criminals exploiting vulnerable victims’.Findings: One of the findings of the study analysing the situation of NGOs is that, ‘It is important to note, however, that although the laws against NGOs do not appear to be a cause of wider human rights repression in the period under review, this does not mean that they do not have a deterrent effect on the functioning of NGOs.’ A new feature in the criminological analysis of trafficking is the analysis from the perspectives of consent, coercion and fraud, which ‘... provides a somewhat more nuanced view of the rigid legal definition, and empirical studies present a less hostile picture of trafficking. The approach of the study can thus be considered as a niche one.’ Róbert Bogotyán cites a US example from the field of penitentiary law when he states, ‘The late twentieth and early twenty-first centuries saw a dramatic jump in parole revocations: both new offenses and parole violations were now sufficient to contribute to the increase in American incarceration.’Value: Despite the diversity of the reviews in the fields of constitutionalism, public security, law enforcement, criminal justice and prison culture, they are united in their defence of human values. From civilian control to the reintegration of those serving their sentences, the common theme is the effective and humane service of public order and public safety.Cél: A Figyelő XII. száma olyan témaköröket érint, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak mind a közbiztonsági stratégiára, mind pedig a büntető politika jövőbeni alakulására. Nem kétséges, hogy az alkotmányos értékek megerősödéseés az államhatalom működésének hatékonyabbá tétele új feladatokat jelentenek a rendészeti igazgatás számára. Az itt következő recenziók olyan külföldi kutatásokról tudósítanak, amelyek a rendvédelem, a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás fejlődését szolgálhatják.Módszertan: A szakirodalom a hagyományos jogtudományi módszertan mellett mind gyakrabban veszi igénybe a globális szemléletmóddal művelt politológiai diszciplínákat. Jó példa erre Suszter Tamás írása, amelyből képet kapunkarról, hogy a legutóbbi időkben egyes országokban miként értékelhető a nem kormányzati szervek helyzete. Berei Róbert ugyancsak úttörő jelentőségű kutatásról ad számot, amikor ismerteti a londoni Metropolitan Police Service szervezetikultúrájáról 2023-ban tett jelentést. Nem áll ettől messze Bacsó Bernadett elemzése sem, amelyből az úgynevezett német rendőrcsalád modell tanulásaival szembesíti az olvasót. Jellemzően kriminológiai reakciókat emel ki Mágó Barbara, amikor megállapítja, hogy „az emberkereskedelemmel kapcsolatos narratívák többsége a sebezhető áldozatokat kihasználó bűnözőkre összpontosít.”Megállapítások: A nem kormányzati szervek helyzetét elemző tanulmány egyik megállapítása, miszerint: „Fontos azonban azt is leszögezni, hogy bár a vizsgált időszakban a civil szervezetek elleni törvények nem tűnnek a szélesebb körű emberi jogi elnyomás előidézőinek, ez nem jelenti azt, hogy nem gyakorolnak visszatartó hatást a civil szervezetek működésére.” Az emberkereskedelem kriminológiai elemzésében új vonás a beleegyezés, a kényszerítés és a csalás szemszögéből végzett elemzés, ami „némileg árnyaltabban láttatja a rideg jogi meghatározást, az empirikus vizsgálatok pedig kevésbé ellenséges képet mutatnak az emberkereskedelemről. A tanulmány megközelítése így akár hiánypótlónak is tekinthető.” Bogotyán Róbert a büntetés-végrehajtási jog tudományának területéről USA példát hoz, amikor megállapítja: „A huszadik század végén és a huszonegyedik század elején drámai ugrás történt a feltételes szabadlábra helyezés visszavonásaiban: mind az új bűncselekmények elkövetése, mind a feltételek megsértése már elegendőek voltak ehhez, hozzájárulva az amerikai bebörtönzések növekedéséhez.”Érték: Annak ellenére, hogy az alkotmányosság, a közbiztonság, a rendészeti kultúra, a büntető igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás területeit érintő recenziók sokszínű képet mutatnak, mondanivalójuk a humán értékek védelmében egységes. A civil kontrolltól a büntetésüket kiállók reintegrációjáig terjedő tematikában közös a közrend és a közbiztonság hatékony és emberséggel teljesített szolgálata
A magyar és a keletnémet állambiztonsági szolgálatok közötti együttműködés rendszere és formái a Carlos-ügyben
No full textAim: The present study undertakes to briefly present the impact of the appearance of Carlos „the Jackal” in Hungary, and the cooperation of the Hungarian and East German state security services in the field of counter-terrorism. The study presents in detail the history, the system of tasks and the organizational changes of the unit dealing with international affairs of the Hungarian State Security Service.Methodology: The study used materials available from the Historical Archives of the State Security Services (ÁBTL) and the Federal Archives of the State Security Service of the former German Democratic Republic (Die Bundesbeauftrage für die Unterlagen des Staatsicherheitsdienstes die ehemaligen Deutchen Demokratischen Republik, BStU), item Hungarian and foreign literature is also relevant in this case.Findings: The study presents in detail the establishment, the system of tasks and the organizational changes of the International Relations Department responsible for the matter. Based on the available and processed archival sources and literature, we can conclude that in counter-terrorism cases, such as in the case of the C-79 file as well, intensive international co-operation took place, especially between the Hungarian and East German state security services.Value: In the recent period, there was no study that showed the cooperation of the Hungarian and East German secret services in connection with the Carlos case.
Cél: Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a Sakált, illetve Magyarországi megjelenése milyen hatással volt a magyar és keletnémet állambiztonsági szolgálatok együttműködésére a terrorelhárítás területén is. A tanulmány részletesen bemutatja a magyar állambiztonsági szolgálat nemzetközi ügyekkel foglalkozó egységének történetét, feladatrendszerét és szervezeti változásait.Módszertan: A tanulmányban felhasználásra került az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL), valamint az egykori Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Szolgálatának Szövetségi Irattárában (Die Bundesbeauftrage für die Unterlagen des Staatsicherheitsdienstes die ehemaligen Deutchen Demokratischen Republik, BStU) fellelhető és kutatható állambiztonsági jelentések és operatív anyagok, továbbá az ügyben releváns magyar és külföldi szakirodalom is.Megállapítások: A tanulmányban részletesen bemutatásra került az ügyben illetékes Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának létrehozása, feladatrendszere, szervezeti változásai. A rendelkezésre álló és feldolgozott levéltári források és szakirodalmak alapján megállapítható, hogy terrorizmus elleni ügyekben, mint pl. a C-79-es akta esetében is, intenzív nemzetközi együttműködés folyt különösen a magyar és a keletnémet állambiztonsági szolgálatok között.Értékek: Az elmúlt időszakban nem készült olyan tanulmány, amely bemutatta volna a magyar és a keletnémet titkosszolgálat együttműködését a Carlos-üggyel kapcsolatban.
 
Egyezség a bűnösség beismeréséről – érvek, ellenérvek
Get PDFAim: The settlement on the admission of guilt is a relatively new legal institution in our criminal procedure law. Not even five years have passed since the entry into force of the relevant regulation, however, the representatives of the profession are still keenly interested in the question of whether the results of the legal application of the agreement justify the legislator’s expectations. The author of this study aims to reflect on some significant critical professional observations from his point of view.Methodology: The author discusses the regulatory history of the legal institution and the legislative intent behind it. It quotes the most important scientific research results. Eventually, it draws conclusions based on statistical indicators.Findings: The low statistical data of the settlement does not give a complete picture to consider this legal institution. According to the author’s point of view, it is not merely a question of quantity but also quality. It can be concluded that, in practice, settlement typically takes place in complex, complicated cases, whose financial and human resources, as well as their social focus, exceed the average.Value: The study sheds light on the issue of how the settlement is judged from a new angle, therefore shading the criticism that this legal instrument did notfulfil the expectations attached to it.Cél: Az egyezség a bűnösség beismeréséről egy viszonylag új jogintézmény a büntetőeljárási jogunkban. A vonatkozó szabályozás hatályba lépése óta még öt év sem telt el, mégis élénken foglalkoztatja a szakma képviselőit az a kérdés, hogy az egyezség jogalkalmazási eredményei igazolják-e a jogalkotói várakozásokat? A tanulmány szerzőjének célja, hogy néhány fontosabb kritikus szakmai észrevételre reflektáljon a saját nézőpontjából.Módszertan: A szerző kitér a jogintézmény szabályozási előzményére és a háttérben álló jogalkotói szándék bemutatására. Idézi a fontosabb tudományos kutatási eredményeket, s végül a statisztikai mutatók alapján von le következtetést.Megállapítások: Az egyezség alacsony statisztikai adatai nem adnak teljes képet a jogintézmény megítéléséhez. A szerző álláspontja szerint az nem csupán mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. Megállapítható, hogy az egyezségkötésre a gyakorlatban jellemzően az összetett, bonyolult ügyekben kerül sor, melyek anyagi és emberi erőforrása, valamint társadalmi fókusza az átlagot meghaladja.Érték: A tanulmány egy új oldalról világítja meg az egyezség megítélésének kérdését, így árnyalja azt a kritikát, hogy az egyezség nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat
Chatbotok a kormányzati platformok szolgálatában : Alkalmazási követelmények és átláthatósági hatások
Get PDFAim: Within government activities, we have seen a marked digitalisation process in the last few years, both at domestic and international level. In this environment, human activity is naturally replaced by software solutions, and this is true for the governmental interaction with clients through government platforms. The aim of this study is to explore the conditions for the use of chatbot communication forms in public administrations, by examining the case where a government platform is used for the administrative procedures. The study also aims to explore and systematise the impact of these solutions on the transparency of the government platform and the administrative procedures carried out through it.Methodology: Critically analyse national and European legal sources of the subject, as well as implemented and planned practical solutions, in order to formulate a set of requirements and recommendations.Findings: The set of requirements for administrative procedures identifies a number of requirements that can be interpreted in the context of the use of chatbots as a communication method. These can also be interpreted in terms of legal compliance, and are not just recommendations or good practices. The impact of a software solution on transparency is twofold: on the one hand, it can greatly increase the transparency of the platform and the process, due to its speed and interactivity, and on the other hand, it can reduce it, depending on the degree of IT sophistication.Value: The most important new knowledge of the study, which can be interpreted in scientific terms, is that it defines the administrative requirements for chatbots as software solutions based on artificial intelligence, when they are used for the administration and communication of administrative procedure via government platforms. An important new concept of the study is the establishment of the equivalence principle, which applies when the human administrator’s contact and information tasks are replaced by a software solution on the platform in their entirety, without any choice.Cél: A kormányzati tevékenységeken belül markáns digitalizációs folyamatokat láthatunk az elmúlt néhány évben hazánkban és nemzetközi szinten egyaránt. E környezetben természetszerűleg váltja fel az emberi tevékenységet a szoftveres megoldás, s ez igaz a kormányzati platformokon keresztül zajló hatósági jellegű kapcsolattartásra az ügyfelekkel. A tanulmány célja feltárni a chatbot jellegű kommunikációs formák közigazgatási alkalmazási feltételeit, azt az esetet vizsgálva, ha a kormányzati platformon hatósági eljáráshoz kapcsolódó ügyintézés is történik e kapcsolattartási forma igénybevételével. A tanulmány további célja, hogy feltárja és rendszerbe foglalja a hatásokat, melyeket e megoldások gyakorolnak a kormányzati platform és az azokon keresztül zajló hatósági eljárások átláthatóságára.Módszertan: A hazai és európai jogforrások, valamint a megvalósult és tervezett gyakorlati megoldások kritikai elemzése, követelményrendszer és javaslatok megfogalmazása érdekében.Megállapítások: A hatósági eljárásokra vonatkozó követelményrendszerből adódóan számos olyan követelmény határolható el, amely a chatbotok mint kommunikációs módszerek alkalmazása esetén is értelmezhetőek. Ezek jogi megfelelés szempontjából is értelmezhetőek, nem csupán ajánlások vagy jó gyakorlatok. A szoftveres megoldás átláthatóságra gyakorolt hatása kettős jelleget mutat: egyrészt gyorsasága, interaktivitása folytán nagyban növelheti a platform és az eljárás átláthatóságát, másrészt ronthatja azt, informatikai behatároltsága mértékétől függően.Érték: A tanulmány legfontosabb, tudományos értelemben is értelmezhető új ismerete, hogy meghatározza a chatbotokra mint mesterséges intelligenciára épülő szoftveres megoldásokra irányuló legfontosabb közigazgatási követelményeket, amikor ezeket kormányzati platformokon keresztül, hatósági ügyekkel kapcsolatos ügyintézésre, kapcsolattartásra is használják. A tanulmány fontos új gondolata az ekvivalencia-elv felállítása, amely akkor érvényesül, ha a humán ügyintéző kapcsolattartási, tájékoztatási feladatait teljes egészében, választási lehetőség nélkül helyettesítik szoftveres megoldással a platformon