Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
„A bűnügyi tudományok képviseletében” Interjú Kovács Gábor professzorral, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezetőjével
Get PDFAbstractProfessor Dr. Gábor Kovács, a recognized Hungarian scholar in the field of criminal sciences. As a researcher and head of the department, he has an insight into academic life in several roles, so we had the opportunity to hear his thoughts on the role of digital journals in the lives of university students, his teaching by example, and his own publication habits and recognition; we were also able to gain insight into the professional development of the Department of Criminal Sciences in Győr. Dr. Csaba Szabó, Deputy Editor-in-Chief and Szandra Fazekas-Pátyodi, Szemle’s staff member discussed with the professor.AbsztraktDr. Kovács Gábor professzor, a bűnügyi tudományok elismert magyarországi tudósa. Kutatóként és tanszékvezető oktatóként több szerepkörben is rálátással bír a tudományos életre, így lehetőségünk nyílt megismerni a digitális tudományos folyóiratok egyetemi hallgatók életében betöltött szerepéről, oktatói példamutatásról, illetve a saját publikációs szokásairól és eredményeiről vallott gondolatait; betekintést nyerhettünk továbbá a győri Bűnügyi Tudományok Tanszéken zajló tudományterületi szakmai építkezésbe. Professzor úrral dr. Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes és Fazekas-Pátyodi Szandra a Szemle munkatársa beszélgetett
A rendészet rendje I.
Get PDFAim: In this study the author’s aim is to contribute to the theoretical foundation of young law enforcement science with an unusual approach. The aim of this study is to develop that premise according to which the conceptual definitions of policing and the current approaches of law enforcement science are based on well-defined historical (experiential) and evolutionary preconceptions of the practitioners of the discipline.Methodology: In the study, the author, through the presentation of some authoritative conceptual definitions of police science and some aspects of this discipline, arrives at the unfolding of the premise, for which the normative and critical approach of law enforcement science provides the theoretical framework.Findings: Behind the determination of systematic thinking based on preconception lies an evolutionary demand inspired by a priori necessity spanning historical ages, which is named the Idea of order by the author. Its expressions, through increasingly complex social relations, are interwoven in a historical chain, which justifies further research.Value: This examination study could enrich law enforcement research and thinking in an unconventional way. It helps to understand what preconceptions institutionalized policing can be based on, and what kind of sustainable modeof operation can become accepted and legitime in a certain community.Cél: A tanulmányban rendhagyó megközelítéssel igyekszik a szerző a fiatal rendészettudomány elméleti megalapozásához hozzájárulni. Jelen tanulmány célja annak az előfeltevésnek a kibontása, miszerint a rendészet fogalmi meghatározásai és a rendészettudomány aktuális megközelítései hátterében a tudományterület művelőinek jól meghatározható, történelmi (tapasztalati) és evolúciós meghatározottságú rendképzetekre (rend-előképekre) épülő prekoncepciói állnak.Módszertan: A tanulmányban a rendészettudomány egyes mértékadó fogalmi meghatározásain, e tudományági kutatás egyes aspektusai bemutatásán keresztül jut el a szerző az előfeltevés kibontásához, amelyhez a rendészettudomány normatív és kritikai megközelítése teremti meg az elméleti keretet.Megállapítások: A rend-előképekre támaszkodó rendszerű gondolkodás meghatározottsága mögött egy történelmi korokon átívelő a priori szükségszerűség által inspirált evolúciós igény húzódik, amelyet a rend eszméjének nevezett el a szerző. Ennek egyre összetettebb társadalmi viszonyokon keresztül megnyilvánuló kifejeződései történeti láncolatba fonódva jelennek meg, amelyek kutatása indokolt.Érték: A jelölt vizsgálódás a rendészettudományos kutatást és gondolkodást rendhagyó módon gazdagíthatja. Segít megérteni, hogy milyen prekoncepciókra támaszkodva alakulhat ki az intézményesített rendészet, és annak milyen fenntartható működésmódja válhat elfogadottá, legitimmé egy adott közösségben
Idegenrendészet a büntető igazságszolgáltatás szolgálatában
Get PDFAim: With reference to the recently issued government decree on the different application of certain provisions relating to the enforcement of penalties against foreigners, the study examines the possibilities that can prevent criminal proceedings against foreigners in all cases where the purpose of enforcement can be secured by the use of aliens’ measures.Methodology: The study describes and analyses the government decree on the different application of certain provisions on foreigners in the enforcement of penalties and explores the possibilities to achieve that in certain cases crimes committed by foreigners can be dealt with in aliens’ proceedings.Findings: The main finding is that alien prosecutions can significantly reduce the number of prosecutions of foreign nationals. The study makes concrete suggestions on how to replace criminal proceedings against foreign nationals with aliens policing measures through proposals for legislative changes.Value: The value of the study can be demonstrated in the specific proposals made for legal amendments allowing alternatives to the conduct of criminal proceedings against foreigners, starting from a new legal institution, based on the suspension of the imprisonment of foreign convicts.Cél: A tanulmány egy, a külföldiekre vonatkozó egyes büntetés-végrehajtást érintő rendelkezések eltérő alkalmazásáról a közelmúltban kiadott kormányrendelet apropóján vizsgálja meg azokat a lehetőségeket, amelyek meggátolhatják a külföldiekkel szemben lefolytatható büntetőeljárást mindazon esetekben, amikor a büntetés célja idegenrendészeti intézkedés alkalmazásával is biztosítható.Módszertan: A tanulmány leírja és elemzi a külföldiekre vonatkozó egyes büntetés- végrehajtást érintő rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet, továbbá feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek révén elérhető, hogy bizonyos esetekben a külföldiek által elkövetett bűncselekmények idegenrendészeti eljárásban is elbírálhatók legyenek.Megállapítások: A legfőbb megállapítása, hogy idegenrendészeti eljárások révén jelentően csökkenthetők a külföldiekkel szembeni büntetőeljárások. A tanulmány jogszabálymódosító javaslatokon keresztül konkrét javaslatokat tesz arra, hogy a külföldiekkel szembeni büntetőeljárások helyett hogyan lehet idegenrendészeti intézkedéseket alkalmazni.Érték: A tanulmány értéke egy új jogintézményből, a külföldi elítéltek szabadságvesztésének félbeszakításából kiindulva, a külföldiekkel szembeni büntetőeljárás lefolytatásának alternatíváit lehetővé tevő jogszabálymódosításokra tett konkrét javaslatokban mutatható ki
Az angol és magyar rendészet és büntető igazságszolgáltatás történetének kezdetei
Get PDFAim: The aim of the study is to explore, analyse and compare the beginnings of English and Hungarian policing, the system of public administration that comprised it, and the characteristics of criminal justice from the Middle Ages to the establishment of professional police organisations.Methodology: The publication relies on the relevant literature in English and Hungarian and on a wide range of sources. Among other things, it uses data from a work on the history of the police in a small town near Liverpool, based on original sources.Findings: Historical specificities determine the development of a country’s law enforcement institutions. This is the main explanation for the many similarities between English and Hungarian organisations and institutions in pursuance of examining the medieval history of law enforcement. However, due to the different pace of industrial and civil development, and the preservation of feudal relations in Hungary, there are significant differences in the formation of English and Hungarian professional police organisations. In the United Kingdom, the various decentralised police forces were created as a grassroots initiative based on the demand of the citizens, while in Hungary the centralised state police was created from above (otherwise using the London model). This certainly played (plays) a role in the different perception of the police in the two countries, too.Value: Although there are relatively many studies on the prehistory of Western European countries’ police forces, and for some time this has also been true for the history of Hungarian policing, there is relatively scarce comparative historical research. And the specific topic under discussion here has, to the authors’ knowledge, never been examined in such detail.Cél: A tanulmány célja az angol és magyar rendfenntartás kezdeteinek és az azt magában foglaló közigazgatás rendszerének, a büntető igazságszolgáltatás jellemzőinek feltárása, elemzése, összevetése a középkortól a hivatásos rendőri szervezetek megalakulásáig.Módszertan: A publikáció a vonatkozó angol és magyar nyelvű szakirodalomra, széles körű forrásanyagra támaszkodik. Egyebek között egy Liverpool melletti kisváros rendőrségének történetét feldolgozó, eredeti forrásokra támaszkodó helytörténeti munka adatait is felhasználja.Megállapítások: A történelmi sajátosságok meghatározók egy ország rendészeti intézményeinek fejlődése szempontjából. Ez a fő magyarázata annak, hogy a rendészet középkori történetének vizsgálata során számos hasonlóságot találunk az angol és a magyar szerveződések és intézmények között. Az ipari és polgári fejlődés eltérő üteme, a feudális viszonyok magyarországi konzerválódása miatt azonban az angol és magyar hivatásos rendőri szervezetek létrejöttét illetően jelentős különbségek láthatóak. Az Egyesült Királyságban a polgárok részéről felmerült igény alapján, alulról jövő kezdeményezésként alakultak ki a különféle, decentralizált rendőri erők, míg Magyarországon a centrális állami rendőrség felülről vezérelve (egyébként a londoni modellt is felhasználva) jött létre. Ez mindenképpen szerepet játszott (játszik) a két országban a rendőrség eltérő megítélésében is.Érték: Bár a nyugat-európai államok rendőrségeinek előtörténetével viszonylag sok tanulmány foglalkozik, és egy ideje ez a magyar rendészet történetére is igaz,viszonylag kevés a történeti-összehasonlító kutatás. Az itt tárgyalt konkrét témát ilyen részletesen pedig a szerzők tudomása szerint még senki nem vizsgálta
Észak-atlanti Szerződés Szervezetének éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatkezelési feladatai
No full textAim: This article aims to study NATO’s attitude towards climate change and its policies against the negative impact climate change poses. The article also aims to show how NATO’s strategic objectives are affected by current ecological challenges.Methodology: Analysing the topicality with the help of index databases, primarily using data from ScienceDirect and Google Scholar. The authors analyse and evaluate the security challenges related to NATO’s function, primarily based on security aspects of climate change, public extracts of NATO summits, materials of related action plans and world conferences, technical reports of decision-making and other bodies, as well as other publication.Findings: The security environment is undergoing a vigorous change. Despite of the fact that the global policies, migration and acts of terrorism are on the rise, economic and social consequences based on environmental damage are even more complex, armed conflicts and crises evolve – all that require NATO to respond. However, besides classic strategic objectives, NATO has to take the damaging effects of climate change, participating in the execution of sustainable development objectives, energy security, etc. into account. Thus, encouraging the military dialectics to study theoretical and practical issues of natural and social sciences, enforcing awareness-raising. It further enforces the tendency to study the adaptability and integrability of mainstream environment trends.Value: The analysing-evaluating work of the authors covers a wider spectrum of NATO’s task system, thus including unusual or not-so-well-known and not-so-popular, yet necessary topics besides the classic ones.Cél: Jelen cikk célja, hogy a NATO éghajlatváltozással kapcsolatos állásfoglalásait, a negatív hatások ellen hozott intézkedéseket tanulmányozza. Bemutassa azt, hogy a NATO stratégiai célkitűzéseire hogyan hatnak napjaink ökológiai szempontú kihívásai.Módszertan: Téma aktualitásának vizsgálata indexáló adatbázisok segítségével, elsősorban a ScienceDirect, Google Tudós adatainak felhasználásával történik. A NATO tevékenységét érintő biztonsági kihívásokat, kiemelten az éghajlatváltozás biztonsági aspektusait, a NATO-csúcsértekezletekről készült kivonatok, vonatkozó cselekvési tervek, kapcsolódó világtalálkozók, konferencia anyagok, megállapodások, döntéshozói és egyéb szervezetek szakmai jelentései, továbbá a fellelhető publikációk alapján elemzik és értékelik a szerzők.Megállapítások: A biztonsági környezet erőteljes változáson megy keresztül. A globális intézkedések ellenére napjainkban erősödik a migráció, a terrorcselekmények száma nő, a környezeti ártalmakból adódó gazdasági, társadalmi következmények komplexebben jelentkeznek, fegyveres konfliktusok és válságok alakulnak ki, amelyek válaszreagálásra késztetik a NATO-t. A klasszikus stratégiai célok mellett azonban olyan területekkel is foglalkoznia kell a NATO-nak, mint az éghajlatváltozás károsító hatásai, a fenntartható fejlődési célok teljesítésében való részvétel, energiabiztonsági kérdések stb., amik természettudományi és társadalomtudományi elméleti és gyakorlati kérdések vizsgálatára ösztönzik a katonai dialektikát, felerősítve a szemléletformálást és a jelenkori környezeti elterjedt irányzatok adaptálhatóságának, integrálhatóságának vizsgálataira való hajlamot.Érték: A szerzők által végzett elemzői–értékelői tevékenység a NATO feladatrendszerének szélesebb spektrumára terjed ki, így a klasszikus feladatok mellett eddig szokatlan, vagy nem annyira ismert és nem annyira felkapott szükségszerű témák kerültek feldolgozásra
Migrációs erőszak az államhatáron
Get PDFAim: The aim of the study is to show whether there has been a significant change in the phenotypical pattern of irregular inward migration at Hungary\u27s Schengen external border since 2015.Methodology: Using the tools of scientific research methodology, the Author conducts domestic and international source research and media studies. By analysing and evaluating data requested from the data controller, the Author prepares a summary assessment, which can be used to interpret the migration elements under investigation, describe the processes, and hypothesis.Findings: Based on the results of the research underlying the study, it can be concluded that in the course of irregular migration activities in the Schengen external border of Hungary – in particular in Serbia – verbal aggression against physical elements and persons guarding the state border was followed by physical attacks.Value: Based on research methodological findings, the study presents the typological changes in irregular migration actions in the Serbian border area of Hungary in recent years and the emergence of verbal and physical violence by those seeking to enter illegally.Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy 2015 óta történt-e jelentős változás az illegális befelé irányuló migráció fenotípusos mintázatában Magyarország schengeni külső határán.Módszertan: A szerző a tudományos kutatás módszertanának eszközeivel hazai és nemzetközi forráskutatásokat és médiatanulmányokat végez. Az adatkezelőtől kért adatok elemzésével és értékelésével a szerző összefoglaló értékelést készít, amely alkalmas a vizsgált migrációs elemek értelmezésére, a folyamatok leírására, hipotézisek felállítására.Megállapítások: A tanulmány alapjául szolgáló kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarország schengeni külső határán - különösen Szerbiában - az irreguláris migrációs tevékenység során a fizikai elemek és az államhatárt őrző személyek elleni verbális agressziót fizikai támadások követték.Értékek: A tanulmány a kutatás módszertani eredményei alapján bemutatja az illegális migrációs cselekmények tipológiai változásait Magyarország szerbiai határvidékén az elmúlt években, valamint az illegális belépésre törekvők által elkövetett verbális és fizikai erőszak megjelenését
Digitalizáció - kompetencia és összefüggései
No full textAim: The author intends to present in his study the impact appeared – on organizations and individuals – in connection with the emergence of the digital world. He considers it important to show the interconnectedness of the triad of the environment, the organization and the individual.Methodology: In the study, the need to change the examined topic is presented through the definition of concepts related to managerial competence, using a wide range of research methodologies.Findings: Through the description of the general main competencies, it illustrates the development of digital competence, its development, as well as the changes in leadership competencies that are of paramount importance for the future of the organization.Value: The author in this study draws managers\u27 attention to the fact that the sustainability and competitive advantage of today\u27s organizations depends on their ability to adapt to the conditions dictated by the changing environment.Cél: A szerző tanulmányában a digitális világ kialakulásával kapcsolatban a szervezetekre és az egyénekre gyakorolt hatásokat kívánja bemutatni. Fontosnak tartja a környezet, a szervezet és az egyén hármasának összefüggéseit bemutatni.Módszertan: A tanulmányban a vizsgált téma változtatásának szükségességét a vezetői kompetenciával kapcsolatos fogalmak meghatározásán keresztül, a kutatási módszerek széles körének felhasználásával mutatja be a szerző.Megállapítások: Az általános fő kompetenciák leírásán keresztül szemlélteti a digitális kompetencia kialakulását, fejlődését, valamint a szervezet jövője szempontjából kiemelten fontos vezetői kompetenciák változását.Érték: A szerző ebben a tanulmányban felhívja a vezetők figyelmét arra, hogy a mai szervezetek fenntarthatósága és versenyelőnye attól függ, hogy képesek-e alkalmazkodni a változó környezet által diktált feltételekhez
A magyar rendőrhallgatók pályaválasztásának motivációja és attitűdjei a rendészeti modellek tükrében
No full textAim: The article examines the motivation and difference between police attitudes. This is worth examining what policing models exist, what police staff and professional attitudes fit into them, and what career choice attitudes are associated with them.Methods: In the research survey was used. The individuals in the sample were all accepted into higher education and undertook the basic training of full-time police officer training.Findings: The Author enlisted eight law enforcement models, which were divided into four clusters. The examined framework can be characterized by different goals and attitudes and it was found that we cannot talk about pure attitudes. The plurality of attitudes may vary from one branch of service to another, which may lead to mixed attitudes among respondents. A significant part of the students who start their law enforcement training did not see a pattern in terms of police careers, and their motivations and attitudes. A preconceived police attitude can be observed, because when candidates enter the police organization and start practical work, the organizational culture inherits the accepted police attitude and this is when their “professional blindness” becomes decisive.Value: The study highlights the attitudes of police officer students at the beginning of their university education. The Author considered it important to find out in which patterns students entering training can identify with the values and views suggested by different law enforcement models. For this, the Author enlisted the help of eight law enforcement models. The different attitude contributes to society\u27s acceptance that the functioning of law enforcement agencies is understandable and provides feelings of security.Cél: A cikk a rendőrségi magatartás motivációit, illetve a rendőri attitűdök közötti különbségeket vizsgálja. Érdemes áttekinteni, hogy milyen rendőri modellek léteznek, milyen rendőri személyzeti és szakmai attitűdök illeszkednek ezekbe, és milyen pályaválasztási attitűdök kapcsolódnak hozzájuk.Módszertan: A kutatásban felmérést alkalmaztak. A mintában szereplő személyek mindegyike felvételt nyert a felsőoktatásba, és a nappali tagozatos rendőrtiszti képzés alapképzését végezte el.Megállapítások: A szerző nyolc bűnüldözési modellt ismertetett, amelyeket négy klaszterre osztott. A vizsgált kereteket különböző célokkal és attitűdökkel lehet jellemezni, és megállapítást nyert, hogy nem beszélhetünk elkülönülő attitűdökről. Az attitűdök pluralitása szolgálati áganként eltérő lehet, ami a válaszadók körében vegyes attitűdökhöz vezethet. A rendészeti képzést megkezdő hallgatók jelentős része nem látott mintát a rendőri pálya, valamint a motivációk és attitűdök tekintetében. Megfigyelhető az előítéletekre épülő rendőri attitűd, mert amikor a jelöltek belépnek a rendőri szervezetbe és megkezdik a gyakorlati munkát, a szervezeti kultúrában átveszik az elfogadott rendőri attitűdöt, és ekkor válik meghatározóvá a "szakmai vakságuk".Érték: A tanulmány rávilágít a rendőrtiszthallgatók attitűdjeire az egyetemi tanulmányaik kezdetén. A szerző fontosnak tartotta annak kiderítését, hogy a képzésbe belépő hallgatók milyen mintákban tudnak azonosulni a különböző rendészeti modellek által sugallt értékekkel és nézetekkel. Ehhez a szerző nyolc rendészeti modell segítségét vette igénybe. A különböző attitűdök hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek társadalmilag elfogadottá váljanak, működésük érthető és biztonságérzetet nyújtó legyen
A pénzmosás elleni fellépés uniós dimenziói – a büntetőjogi szabályozás reformja Németországban
Get PDFAim: The aim of study is to outline the cornerstones of the (EU) 2018/1673 Directive on combating money laundering by criminal law and to show how a Member State, Germany, has fulfilled its legal harmonization obligation in the field of the criminal law regulation.Methodology: During the research, the relevant EU legislation was presented, and the German Criminal Code was analyzed in terms of the dogmatic analysis of the money laundering offence.Findings: Despite the regulations of the EU Directives, there are significant differences between national regulations. The Amendment of the Criminal Code in 2021 introduced a paradigm shift in the criminal law regulation of money laundering in Germany. It introduced the so-called "all crime" approach in connection with the predicate offences. It is also worth mentioning that the German Criminal Code makes specific provision for the criminalization of the predicate offence committed abroad.Value: Regarding the cross-border nature of money laundering, it may be useful for both legislators and practitioners to familiarize themselves with the legislation of other Member States. In Hungary, there has been no recent academic work on the German legislation in force.
Cél: A tanulmány célja a pénzmosás elleni büntetőjogi fellépésről szóló (EU) 2018/1673 irányelv sarokköveinek felvázolását követően bemutatni azt, hogy hogyan tett eleget egy uniós tagország, Németország, a jogharmonizációs kötelezettségének a büntetőjogi szabályozás területén.Módszertan: A kutatás során a vonatkozó uniós joganyag bemutatására, valamint a német Büntető törvénykönyv pénzmosás bűncselekményének dogmatikai elemzésére került sor.Megállapítások: Az európai uniós irányelvi szintű szabályozás ellenére a tagállami szabályozások között lényeges különbségek fedezhetőek fel. Németországban 2021. évi Btk. Novella egy paradigmaváltást hozott a pénzmosás büntetőjogi szabályozásában. Bevezetésre került ugyanis általa az alapcselekmények vonatkozásában az úgynevezett „all crime” szemlélet. Kiemelendő továbbá, hogy a német Btk. külön rendelkezik a külföldön elkövetett alapcselekmény büntetendőségének kérdéséről.Érték: A pénzmosás határon átívelő elkövetési jellegére tekintettel hasznos lehet mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó számára más tagállamok szabályozásának megismerése. Hazánkban a hatályos német szabályozást bemutató tudományos munka nem született az elmúlt időszakban.
 
A magánbiztonsági vállalkozások minősítési szempontrendszerének kialakítása Magyarországon
Get PDFAim: The aim of the study is to present the results of the research conducted in order to develop a rating system for private security companies operating in Hungary and to provide an insight into the rating systems used in international practice.Methodology: In order to understand the domestic positioning of private security and the international rating systems of private security companies, the author conducted a secondary research and analysis of relevant domestic and international literature, standards and legislation.Findings: Evaluating the experiences of qualification systems introduced in five countries in the field of private security, it can be concluded that certification of private security companies works in practice in the examined states, and databases of qualified companies are available. In general, obtaining a qualification presents a challenge for companies, and possessing it provides them with market advantages. The development and introduction of a certification system is necessary in Hungary as well.Value: Certification of private security companies in Hungary is not yet resolved. The development and introduction of a certification system can give a new impetus to the development of the profession, promote the "whitening" of the sector, the development of companies, and the elevation of the profession\u27s prestige. The final result will be an increase in the value of services provided by the sector.Cél: A tanulmány megírásának célja, hogy bemutassa a Magyarországon működő magánbiztonsági vállalkozások minősítési rendszere kialakításának érdekében végzett kutatás eredményeit, valamint betekintést nyújtson a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott minősítési rendszerekbe.Módszertan: A szerző a magánbiztonság hazai pozicionálása, illetve a magánbiztonsági vállalkozások nemzetközi minősítési rendszereinek megismerésére szekunder kutatást és elemzést végzett a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmakban, szabványokban és jogszabályokban.Megállapítások: Öt ország magánbiztonság területén bevezetett minősítési rendszerének tapasztalatait értékelve megállapítható, hogy a vizsgált államokban a magánbiztonsági vállalkozások minősítése a gyakorlatban működik, a minősített vállalkozásokról vezetett adatbázisok elérhetők. Általánosságban elmondható, hogy a minősítés megszerzése a vállalkozások számára kihívást jelent, a minősítés birtokában pedig piaci előnyökre tesznek szert. A minősítési rendszer kidolgozása és bevezetése hazánkban is szükségszerű.Érték: Hazánkban a magánbiztonsági vállalkozások minősítése még nem megoldott. A minősítési rendszer kidolgozása és bevezetése új lendületet adhat a szakma fejlődésének, elősegítheti az ágazat „kifehéredését”, a vállalkozások fejlődését, a szakma megbecsültségének emelését. A végeredmény az ágazat által nyújtott szolgáltatások értékének emelkedése lesz