Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Events of the month in EU home affairs cooperation (September)
No full textA szerző a 2012. évi szeptember hónap eseményeit foglalja össze az EU belügyi együttműködése terén.The author summarises the events of September 2012 in the field of EU cooperation on home affairs
Committing crime on railway between 2016 and 2020
No full textCél: A tanulmány középpontjában a vasúton, vonatokon elkövetett bűncselekmények helyezkednek el azzal a kérdéssel, hogy hogyan hatnak rájuk a különböző épített környezeti és földrajzi tényezők, mitől függ, hogy hol, milyen gyakorisággal és milyen típusú bűncselekményt követnek el.
Módszertan: A kutatásban szereplő adatok a MÁV-START Zrt. és az Országos Rendőr-főkapitányság adatbázisaiban szerepeltek (bűncselekmény helyszíne: vasút), amelyeket a következő tényezők mentén vizsgált a szerző: bűncselekménytípusok; helyszín, település; vasútvonal, állomás; vonat; időszak; és a bűnmegelőzési eszközök hatása. A kutatás a környezeti kriminológia, a bűnözésföldrajz és a szituációs bűnmegelőzés elméletein alapszik.
Megállapítások: A vizsgált öt év alatt a vonatokon elkövetett bűncselekmények száma nőtt. A vizsgált tényezők közül a bűnelkövetőkre leginkább a vasútvonalak elhelyezkedése van hatással. Budapesten és Magyarország észak-nyugati régiójában, Győrben történik a legtöbb bűncselekmény, kiemelten az 1-es vasútvonalon. Eltérő típusú bűncselekményeket követnek el a nyugati és a keleti vasútvonalakon. A vonatok típusait tekintve a Railjet vonatokon és a személyvonatokon történik legtöbb esetben a bűnelkövetés. Mindezeket főként a februári hónapban és nyáron követik el. A vonatokon használt bűnmegelőzési eszközök, technikák egyre elterjedtebbek. A vizsgált tényezők nemcsak külön-külön hatnak a bűnelkövetőkre, hanem együttesen is.
Érték: A szerző következtetéseket vont le a vasúton elkövetett bűncselekmények és a magyarországi társadalmi, szociális és gazdasági tényezők összefüggésével kapcsolatban. Emellett hangsúlyozza a bűnmegelőzési technikák fontosságát, amelyek elősegíthetik az utasok biztonságát és a bűnelkövetések visszaszorítását a vasúti közlekedésben.Aim: Crimes committed on railways and trains are at the center of the study with the question of how different built environmental and geographical factors affect them, what it depends on where, with what frequency and what type of crime they commit.
Methodology: The data included in the research were taken from the databases of MÁV-START Zrt. and the National Police Headquarters (crime location: railway), which were examined according to the following factors: types of crime; location, settlement; railway line, railway station; train; period; and the effect of crime prevention tools. The research is based on the theories of environmental criminology, geography of crime and situational crime prevention.
Findings: During the 5 years under review the number of crimes committed on trains has increased. Of the factors examined the location of the railway lines has the greatest impact on criminals. Most crimes are committed in Budapest and in the north-western region of Hungary, Győr, especially on railway line 1. Different types of crimes are committed on the western and eastern railway lines. In terms of types of trains, most crimes are committed on Railjet trains and passenger trains. These are mainly committed in February and the summer. Crime prevention tools and techniques used on trains are becoming more and more common. The examined factors not only affect the offenders individually, but also collectively.
Value: I have drawn conclusions about the connection with crimes committed on railways and social, socio-economic factors in Hungary. I also emphasize the importance of crime prevention techniques that can help to improve passenger safety and the reduce crime in rail transport
Legal concerns about the reception of disabled prisoners in detention centres
No full textA szerző tanulmányában a fogyatékkal élő fogvatartott befogadásakor jelentkező problémakört járja körül.In his study, the author explores the problems of accommodating prisoners with disabilities
Artificial Intelligence in criminalistics: new dimensions of AI Copywriting
No full textAim: To present research opportunities in the field of generative artificial intelligence in forensic science. The study seeks to answer the question of how AI can transform the effectiveness of investigations.
Methodology: The research will build on an experimental methodology through the analysis of case studies and examples of communication with AI. He is involved in practical trials on various AI platforms like Claude.ai and ChatGPT to actually demonstrate how AI can do forensic work.
Findings: AI is not a replacement for man, but it supplements and forms a new quality in investigative work.
Value: The paper presents the collaboration between humans and AI, while highlighting the importance of creativity and critical thinking. Furthermore, it introduces a technology (AI) for forensic science that does not aim to replace humans, but to complement their work, thereby increasing the efficiency and quality of investigative work
The sociological concept of equal treatment
No full textCél: Az államtudomány a jogtudományon kívül számos más tudományterületet is tartalmaz, például a szociológia, a pszichológia, vagy a gazdaságtudományok területét, melyek olyan szempontrendszereket hoznak az egyenlő bánásmód vizsgálatába, melyek a közszolgálatot több oldalról, tehát reálisabban láttatják. A szerző kutatásában el kívánt szakadni szubjektív előfeltételezéseitől, és reagálni kívánt egyes kutatók olyan feltételezéseire, megfogalmazásaira, mely a fogalom szűkítésére, szükségtelenségére, vagy annak egyoldalú bemutatására vonatkoznak. A szerző a cikkek fogalomemlítéseit tématerületeknek megfelelően csoportosította, hogy megállapítsa, mely területeken és milyen relációkban fordulhat az elő. Célja volt annak is a megállapítása is, hogy ezek a kapcsolatok milyen hatással vannak a fogalom alkalmazhatóságára, illetve képet akart kapni arról is, melyek azok a problémák, amelyek a jelenkor kutatóit ezzel a fogalommal kapcsolatban foglalkoztatják.
Módszertan: A szerző kísérletet tett az egyenlő bánásmód fogalmának naturális definiálására, mégpedig oly módon, hogy a jelzett fogalom legfrissebb kutatásokban való előfordulását vizsgálta. Kutatásában a Google keresőmotorját használta, szándékosan nem vette figyelembe a cikkek vizsgálatában az egyetemek rangsorát, a kutatók egyetemi előmenetelét, tekintélyét vagy más preferenciákat. Nem akarta e fogalmat indokolatlanul színesíteni sem, a cikkek leválogatása a keresőmotor szerinti sorrendet követte.
Megállapítások: A kutatások általában két nagy problémával küzdhetnek: az egyik az, hogy nincs a kutatáshoz megfelelő számú adat. A másik, hogy olyan nagyszámú adat található a tématerületen, hogy annak feldolgozása hónapokat, esetleg éveket vehet igénybe, a kutató rendelkezésére álló tudás és technológia függvényében. A közszolgálatban, annak kötöttsége miatt, az egyenlő bánásmód vizsgálatában egyik irányból négypólusú, állami, munkaadói, tisztviselői kötelezettségekben, valamint a tisztviselők és a közszolgáltatásokat igénybe vevők kapcsolatában érdemes az egyenlő bánásmódot vizsgálni, illetve az vizsgálható a jogszabály megfelelőségének szempontjából is. E négy pólus elvileg bővíthető felügyeleti és végrehajtási hatóságok, érintett személyek és csoportok, civil társadalom, nem kormányzati szervek kategóriáival is.
Érték: E kutatás az aktuális trendnek megfelelően az egyenlő bánásmód kutatási területeinek meghatározását célozza oly módon, hogy áttekinti a legfrissebb kutatásokat. A szerző megállapítja, hogy az egyenlő bánásmód fogalmi előfordulása napjainkban legalább politikai, jogi, pszichológiai és technológiai szemléletre osztható, melyekkel a közszolgálat klasszikus kötelezettséget figyelembe vevő szemlélete (állami, munkaadói, tisztviselői kötelezettségek, valamint a tisztviselők és a közszolgáltatásokat igénybe vevők kapcsolata) bővítendő legalább az egyenlő bánásmód politikai, jogi, pszichológiai és technológiai szemléletével, még akkor is, ha ezek a kategóriák egymásba fonódhatnak, illetve egymás részhalmazait alkotják.Aim: Political science includes many disciplines outside of law, such as sociology, psychology, or economic sciences, which bring systems of criteria to the examination of equal treatment, allowing public service to be viewed from multiple perspectives and thus more realistically. In this research, the author aimed to move beyond subjective presuppositions and sought to respond to the assumptions and formulations of certain researchers that refer to the narrowing of the concept, its perceived lack of necessity, or its one-sided presentation. The author grouped the mentions of concepts found in the articles according to subject areas, with the goal of identifying in which fields and in what relationships the concept may appear. Another objective was to determine how these relationships affect the applicability of the concept and to gain insight into the issues that currently concern researchers in connection with it.
Methodology: The author attempted to naturally define the concept of equal treatment by examining the occurrence of the indicated concept in the latest research. In the course of the research, Google\u27s search engine was used, and the author deliberately disregarded university rankings, researchers\u27 academic advancement, authority, or other preferences when selecting the articles. The author also intentionally avoided presenting the concept in an unduly elaborate manner; the selection of articles followed the order provided by the search engine.
Findings: In general, research may face two major challenges: one is the lack of sufficient data, while the other is the presence of an overwhelming amount of data within the subject area, which may require months or even years to process, depending on the researcher’s available knowledge and technological resources. Given the binding nature of public service, the investigation of equal treatment is worth pursuing, on the one hand, within the four-pole structure of the state, employer, official obligations, and the relationship between officials and users of public services. Equal treatment can also be examined from the perspective of legal compliance. In principle, these four poles can be expanded to include supervisory and enforcement authorities, affected individuals and groups, civil society, and non-governmental organizations.
Value: This research aims to identify the current research areas of equal treatment by reviewing the latest studies in line with contemporary trends. The author finds that the conceptual occurrence of equal treatment today can be categorized into at least four distinct approaches: political, legal, psychological, and technological. Accordingly, the traditional public service framework—based on classical obligations (state, employer, official obligations, and the relationship between officials and users of public services)—should be expanded to incorporate these approaches equally. This remains valid even if these categories occasionally intertwine or form subsets of one another
Cepol Portfolio as Major Training Offer for Law Enforcement
No full textCél: A tanulmány célja, hogy feltárja, miként pozícionálja magát az Európai Unió Rendészeti Képzési Ügynöksége (CEPOL) mint nemzetközi rendészeti képzésszolgáltató Európában és azon túl. Azonosítja a szakirodalomból kirajzolódó főbb tendenciákat, és elemzi a CEPOL szerepét mint megbízható képzésszolgáltató, különös tekintettel képzési modelljére.
Módszertan: A tanulmány irodalmi elemzésen alapuló megközelítést alkalmaz, kiegészítve a CEPOL stratégiai és digitális képzési fejlesztéseinek áttekintésével, külön hangsúlyt fektetve arra, hogyan integrálja az oktatási szaktudást a képzési programjaiba.
Megállapítások: A vizsgálat feltárja a CEPOL digitális stratégiájának technológiai megoldásait, a kevert képzési modell alkalmazását, valamint a rendészeti tisztviselők digitális korszakhoz szükséges készségeinek fejlesztésére irányuló törekvéseit. A tanulmány kiemeli továbbá a CEPOL csereprogramját és online platformját mint zászlóshajó kezdeményezéseket. A CEPOL folyamatos adatgyűjtése és értékelési stratégiái elősegítik a képzési kínálat folyamatos fejlesztését és a stratégiai képzési prioritásokhoz való igazodást.
Érték: A tanulmány betekintést nyújt a CEPOL folyamatosan fejlődő képzési portfóliójába és annak európai biztonsági igényekhez való igazodásába. Rámutat az ügynökség innovációs, minőségi és bizonyítékokon alapuló képzés iránti elkötelezettségére, hozzájárulva egy hatékonyabb és egységesebb európai rendészeti közösség kialakításához.Aim: This study aims to explore how the European Union Agency for Law Enforcement Training (CEPOL) positions itself as a transnational provider of law enforcement training across Europe and beyond. It identifies key trends from the literature and examines CEPOL’s role as a trusted training provider, focusing on its training model.
Methodology: The paper adopts a literature-based analytical approach, supported by a review of CEPOL’s strategic and digital training developments, highlighting how education expertise is integrated into training programmes.
Findings: The study reveals CEPOL’s strategic use of technology through its digital strategy, its implementation of a blended training model, and its focus on equipping law enforcement officials with digital-age skills. It also identifies the CEPOL Exchange Programme and online platform as flagship initiatives. CEPOL\u27s continuous data collection and assessment strategies support ongoing improvement and alignment with strategic training priorities.
Value: The paper provides insights into CEPOL’s evolving training portfolio and its alignment with European security needs. It demonstrates the agency’s commitment to innovation, quality, and evidence-based training approaches, contributing to the development of a more effective and cohesive European law enforcement community
Current challenges and case law experiences of asset recovery based on the research of the National Institute of Criminology
No full textCél: A bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzése napjainkban a vagyont generáló bűncselekmények elleni eljárásokban már a büntetőeljárás kiemelt célját és ezáltal meghatározó részét jelenti; a vagyonvisszaszerzés önálló jogintézmény lett, megfelelő szakmai kompetenciákra épülő szervezeti háttérrel. Az Országos Kriminológiai Intézet 2017 óta több kutatást végzett a tárgykörben az ügyészség kezdeményezésére. Tanulmányunk célja kutatási eredményeink által a magyarországi eszközrendszer fejlődésének és aktuális kihívásainak bemutatása.
Módszertan: A vagyonvisszaszerzés, az annak elemeit képező jogintézmények, illetve az azokat támogató kriminalisztikai eszközök alkalmazásának vizsgálata a jogszabályváltozások és az ennek hátterét képező elméleti célmeghatározások elemzésével történt, továbbá bűnügyi iratok vizsgálatán és a jogalkalmazói tapasztalatok fókuszcsoportos megbeszélése általi adatgyűjtésen alapult.
Megállapítások: A kutatás megállapításai szerint a vagyonvisszaszerzés magyar szabályozása és a hatóságok eljárása megfelel az európai jogszabályok és a nemzetközi együttműködés követelményeinek. Az eredményességet illetően az FATF értékelése szerint az országok közel 80%-a alacsony vagy közepes hatékonysági szinten áll a vagyonvisszaszerzés terén. A vagyonvisszaszerzés intézményrendszerének fejlesztése állandó témája valamennyi szervezett bűnözéssel, pénzügyi nyomozással foglalkozó nemzetközi szervezetnek, emellett világszerte számos kutatás foglalkozik a hatékonyság növelése tényezőinek, alkalmazott eszközeinek és kívánalmainak elemzésével. A tapasztalatok szerint további erőfeszítésekre és folyamatos elemzésekre egyaránt szükség van.
Érték: Az OKRI-ban folytatott kutatások a célirányos szabályozás bevezetésének kezdetétől szakaszosan végigkísérték a jogintézmény fejlődését, általuk – a joggyakorlat tapasztalataival együtt – egészen napjainkig nyomon követhetőek a lényegesebb állomások, változások. A tanulmány az alapját képező vizsgálatok nyomán felhívja a figyelmet az aktuális nemzetközi kihívásokra és a legújabb intézkedésekre, amelyek a hazai vagyonvisszaszerzés eredményességéhez is hozzájárulhatnak.Aim: The recovery of assets acquired through criminal means has, in contemporary criminal proceedings against profit-generating offences, become a principal objective – and thus a defining element of – criminal procedure. Asset recovery has evolved into an autonomous legal institution, supported by specialized organizational structures and professional expertise. Since 2017, the National Institute of Criminology has conducted several research projects on the subject at the initiative of the prosecutor’s office. The aim of our study is to present the development and current challenges of the Hungarian asset recovery framework through our research results.
Methodology: The examination of asset recovery, the constituent legal institutions thereof, and the supporting forensic tools was carried out through an analysis of legislative developments and the underlying theoretical objectives that informed such changes. In addition, the study was grounded in the review of criminal case files and the collection of empirical data via focus group discussions with practitioners.
Findings: According to the findings of the research, the Hungarian legal framework for asset recovery, as well as the procedures followed by the authorities, are in compliance with the requirements of European legal instruments and international cooperation. In terms of effectiveness, assessments of the FATF Global Network found that almost 80% of countries – more than 200 – are at low or moderate level of effectiveness on asset recovery. The development of (institutional) frameworks for asset recovery remains a constant subject of focus for all international organizations concerned with organised crime and financial investigations. Moreover, numerous studies worldwide examine the factors, instruments, and standards that may enhance effectiveness in this domain. Experience demonstrates that both further efforts and ongoing analyses are necessary.
Value: The research conducted at the National Institute of Criminology (OKRI) has, from the introduction of targeted regulation, continuously followed the evolution of this legal institution. Through these studies, the key milestones can be traced up to the present day, while they also highlight the current international challenges which may contribute to the effectiveness of asset recovery efforts in Hungary
The pyramid-model of forensic sciences
No full textA szerző felvázolja az igazságügyi tudományok központi kérdéseinek, módszertanának és végső céljának modelljét, egy kifinomult, aprólékos és szerteágazó empirikus tudományt.The author outlines a model of the central questions, methodology, and ultimate goal of forensic sciences, a sophisticated, meticulous and diversified empirical science
The hormonal background of aggression - the role of testosterone and cortisol in the development of violent behaviour
No full textAz agresszív magatartás létrejöttében és szabályozásában meghatározó szerepet töltenek be a hormonok, különösen a tesztoszteron és a kortizol, amelyek egymással is kölcsönhatásban állnak. A tesztoszteron és a kortizol a stresszre adott hormonális válaszreakcióban is kulcsszerepet játszanak, és genetikai szinten befolyásolják az idegrendszer működését, amely következmény adott esetben akár tartósan is kihathat a szervezet későbbi életvitelére. Az úgynevezett kettős-hormon hipotézis szerint a magas tesztoszteronszint és az alacsony kortizolszint együttes fennállása az agresszivitás megnyilvánulásának hormonális alapja, jóllehet az összefüggés férfiak vizsgálata során mutatkozik megalapozottnak, nők esetében az eredmények hiányosak vagy ellentmondóak.
Cél: A tanulmány az agresszivitás hormonális hátterén belül a tesztoszteron és a kortizol szerepére hívja fel a figyelmet. Az erőszakos viselkedés biológiai okain belül a hormonális tényezők vizsgálata kiemelt figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy a hormonrendszert nemcsak a genetikai alapok, hanem a környezeti hatások is erőteljesen befolyásolják.
Módszertan: Az ismertetés a szakirodalmi adatok elemzésén és tanulmányozásán alapszik.
Megállapítások: A szerző az agresszivitás hátterében meghúzódó tesztoszteron- és kortizolszint eltérésekre és a két hormon közötti kölcsönhatásra mutat rá a tanulmányban. A két vizsgált hormon egymásra hatása az úgynevezett kettős-hormon hipotézisben mutatkozik meg, amellyel kapcsolatosan az eddigi vizsgálatok nem teljesen egyértelműek. Mindazonáltal a kísérletek alapján kimutatható egyfajta tendencia, amely arra enged következtetni, hogy a tesztoszteron és a kortizol nem független egymástól, hanem egymás hatását befolyásolni képesek.
Érték: A folyóiratcikk rávilágít az agresszivitás hátterében meghúzódó biológiai, hormonális okok fontosságára és az e témában való további kutatás szükségességére.hormonal response to stress and influence the functioning of the nervous system at the genetic level, which may have a lasting effect on the organism\u27s behaviour int he future. The so-called dual-hormone hypothesis suggests that the coexistence of high testosterone and low cholesterol is the hormonal basis for the manifestation of aggression, although the link has been shown to be well established in studies of men, and the results for women are incomplete or contradictory.
Aim: The article highlights the role of testosterone and cortisol in the hormonal background of aggression. Within the biological causes of violent behaviour, the study of hormonal factors deserves special attention, given that the hormonal system is strongly influenced not only by genetic bases but also by environmental influences.
Methodology: This study is based on an analysis and examine of the literature.
Findings: In the article, the author points to the differences in testosterone and cortisol levels underlying aggression and the interaction between the two hormones. The interaction of the two hormones under investigation is shown by the so-called dual-hormone hypothesis, for which the studies to date are not entirely clear. Nevertheless, experiments show a tendency to suggest that testosterone and cortisol are not independent of each other but can influence each other\u27s effects.
Value: The journal article highlights the importance of the biological, hormonal causes behind aggression and the need for further research on this topic. Research into biological factors is also of particular importance from a legal point of view, as the question of whether the perpetrator has a physiological background that makes him or her only partially responsible for the act of violence or, in some cases, exempt from responsibility, is of importance in assessing the violence
The quality control of border management processes in EU Member States
No full textCél: A tizenkét uniós országban végzett kutatás eredményéről készült tanulmány célja, hogy bemutassa a vizsgált országok határigazgatási tevékenységének szabályozásában hogyan és milyen mértékben jelennek meg az európai integrált határigazgatásra vonatkozó szakpolitikai ciklusban, valamint a Frontex operatív stratégiájában meghatározott minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási mechanizmusok.
Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés, valamint félig strukturált interjúk lefolytatása.
Megállapítások: A vizsgált országok esetében a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerek jelentősen hozzájárulnak a határigazgatás és a belső biztonság megerősítéséhez. Minden ország hangsúlyt fektet arra, hogy biztosítsa határigazgatási rendszereinek működőképességét és alkalmazkodóképességét a folyamatosan változó kihívásokkal szemben. Az ellenőrzések, önértékelések és belső auditok során az országok különféle, de gyakran hasonló eszközöket és módszereket alkalmaznak, amelyek összhangban állnak az európai szabványokkal.
Érték: A vizsgált területen eddig kevés ehhez hasonló hazai kutatás készült. A tanulmány első része az Európai Unió integrált határigazgatás kialakítását szabályzó normákat, ezen belül a határigazgatásra irányuló minőség-ellenőrzést, minőségbiztosítást érintő rendelkezések összefüggéseit tárja fel. A második részben az EU tagállamok közül tizenkét ország nemzeti határigazgatásának minőség-ellenőrzési mechanizmusait vizsgálták a szerzők. Az elemzéseket dokumentum- és tartalomelemzéssel, valamint a vizsgált tizenkét ország témában jártas szakértőivel készített félig strukturált interjúk lefolytatásával végezték. A kutatás eredménye és az abból levont következtetések megfelelő alapot biztosíthatnak a hazai határigazgatás minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási folyamatának hatékonyabbá tételéhez.Aim: The study based on research conducted in twelve EU countries aims to illustrate how and to what extent the quality control and assurance mechanisms, as outlined in the policy cycle for integrated border management in Europe and Frontex\u27s operational strategy, are reflected in the regulation of border management practices in the surveyed countries.
Methodology: Document and content analysis and conduct of semi-structured interviews.
Findings: In the countries examined, quality control and assurance systems play a crucial role in enhancing border management and internal security. All countries prioritize ensuring that their border management systems remain operational and adaptable to the ever-evolving challenges. During inspections, self-assessments, and internal audits, countries employ various, though often similar, tools and methods aligned with European standards.
Value: So far, there has been limited research in this field. The first part of the study examines the standards that regulate the development of integrated border management in the European Union, with a particular focus on provisions related to quality control and quality assurance in border management. In the second part, the authors investigated the quality control mechanisms of the national border administrations in twelve EU Member States. This analysis was conducted through documentary and content analysis, alongside semi-structured interviews with experts from the twelve countries. The findings of the research, and the conclusions drawn from them, may provide a strong basis for enhancing the effectiveness of the quality control and assurance processes within domestic border management