Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Examinig corpses
No full textA szerző áttekintést ad a magyarországi holttestvizsgálatról szóló, újonnan elfogadott szabályozásról.
2014/4-i lapszámunkból Katona Rita: A halottakkal kapcsolatos eljárások című cikkének utolsó oldala sajnálatos módon kimaradt. A cikk a 2014/7-8-as lapszámunkban teljes terjedelmében olvasható a következő linken: https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1611The author provides an overview of the newly adopted regulations on corpse examination in Hungary.
In our 2014/4 issue, the last page of Rita Katona\u27s article " Procedures for dead people " was unfortunately omitted. The article can be read in full in our 8/7/2014 issue at the following link: https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/161
Justizmord and investigative errors
No full textA szerző amerikai és magyar példákra építve térképezi fel a bűnügyi nyomozás tipikus hibáit.Building on American and Hungarian examples, the author maps typical mistakes in criminal investigations
Infections and fear in detention facilities
No full textA szerző áttekintést nyújt a fogvatartottak HCV-fertőzésével kapcsolatos legújabb kutatásról.The author provides an overview of a recent research on HCV infection among prisoners
Students’ perceptions of the competence development effects of use-of-force training among finance guard cadets: a quantitative study
No full textCél: A tanulmányban bemutatott kutatás célja az új intézkedéstaktikai képzési rendszer kompetenciafejlesztő hatásával kapcsolatos hallgatói percepciók vizsgálata volt. A vizsgálat során az intézkedéstaktikai kurzusoknak az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából leginkább meghatározó rendészeti kompetenciákra – vagyis a döntési képesség, a problémamegoldó képesség, a felelősségvállalás, a helyzetfelismerés és lényeglátás, a pszichés terhelhetőség, a kommunikációs készség és az önállóság – gyakorolt hatását mérték a szerzők.Módszertan: A szerzők 2023-ban kvantitatív kutatást végeztek az NKE RTK pénzügyőr tisztjelöltjei körében. A kutatási cél eléréséhez egy saját összeállítású, hét faktoros, huszonegy itemből álló, kompetenciafejlesztést értékelő szubjektív percepció skálát (K-SPS) alkalmaztak, amely az intézkedéstaktikai képzés kompetenciafejlesztő hatásával kapcsolatos szubjektív hallgatói percepciók mérésére szolgál. A vizsgálati minta (n = 100) 64,0%-a férfi volt. A válaszadók átlagos életkora 20,94 év (SD = 1,31, 95% CI: 20,67–21,20). A válaszadók többsége (75,0%) a kötelező tantárgyi kurzuson kívül nem vesz részt szabadidejében az intézkedéstaktikához szorosan kapcsolódó foglalkozásokon.Megállapítások: A hallgatók az intézkedéstaktikai kurzussal összefüggésben az intézkedések és kényszerítő eszközökhöz kapcsolódó felelősségvállalás (M = 4,54; SD = 0,70; 95% CI: 4,39–4,68), a döntési képesség (M = 4,51; SD = 0,64; 95% CI: 4,38–4,64) és a problémamegoldó képesség (M = 4,41; SD = 0,73; 95% CI: 4,26–4,55) kompetenciáinak területén észlelik a legnagyobb mértékű fejlődést. A képzés kompetenciafejlesztő hatásával kapcsolatos hallgatói percepciókban szignifikáns különbségek sem a nemek, sem pedig a szakirányok mentén nem mutatkoznak. A szabadidős tematikus foglalkozásokon való részvétel azonban szoros összefüggésben áll a kötelező intézkedéstaktikai kurzus nagyobb mértékű kompetenciafejlesztő hatásának percepciójával.Érték: A kutatás egyedülálló módon vizsgálja a hazai intézkedéstaktikai képzés hatékonyságát. A szerzők ismeretei szerint, ehhez hasonló vizsgálatra nem került sor Magyarországon.Aim: The aim of the study was to investigate students’ perceptions of the competence development impact of the new use-of-force training system. In this study, the authors measured the impact of use-of-force training courses on the law enforcement competencies most relevant to the use of measures and force, namely decision-making ability, problem-solving ability, responsibility, situational awareness and perception, psychological resilience, communication skills and autonomy.Methodology: In 2023, a quantitative survey was conducted among the customs officer cadets at the Faculty of Law Enforcement of University of Public Service. To achieve the research objective, the authors used a self-compiled, seven-factor, twenty-one-item competency development rating subjective perception scale (C-SPS) to measure students’ subjective perceptions of the competence development impact of use-of-force training. 64.0% of the study sample (n = 100) was male. The mean age of respondents was 20.94 years (SD = 1.31, 95% CI: 20.67–21.20). The majority of respondents (75.0%) do not take part in use-of-force type activities in their leisure time.Findings: Students percept the highest development in the areas of use-of-force related responsibility (M = 4.54; SD = 0.70; 95% CI: 4.39–4.68), decision-making ability (M = 4.51; SD = 0.64; 95% CI: 4.38–4.64) and problem solving (M = 4.41; SD = 0.73; 95% CI: 4.26–4.55). There are no significant differences in students’ perceptions of the impact of training on competence development, neither by gender nor by specialisation. However, participation in leisure thematic activities is strongly associated with perceptions of the greater competence-developing impact of the compulsory course in use-of-force.Value: The research provides an unique insight into the effectiveness of Hungarian use-of-force training. To the authors’ knowledge, no similar study has been conducted in Hungary
Criminalistics, police science, forensic sciences – reflections on the anniversary of the Hungarian Association of Police Science
No full textCél: A tanulmány a kriminalisztika különböző, gyakran szerzőnkként eltérő fogalmát, feladatait, kapcsolódási pontjait igyekszik kibontani, illetve feltárni ezek viszonyát a rendészettudománnyal és a forenzikus (törvényszéki) tudományokkal.
Módszertan: A tanulmány hazai és külföldi szakirodalmi források elemzésével azok szintézisét nyújtja.
Megállapítások: A kriminalisztika egy lehetséges és jövőbe mutató megfogalmazása szerint a jogalkalmazási célú ténymegállapítás általános módszertana, jogi keretek között, jogi célok érdekében zajló tudományos megismerés. A rendészettudománnyal mellérendelt viszonyban áll, számtalan kapcsolódási ponttal, kölcsönös egymásra hatással a történetük során. A forenzikus tudományokat a kriminalisztika foglalja szemléleti és gyakorlati keretbe, de nem azonosak egymással.
Érték: A tanulmány bemutatja a kriminalisztika és a forenzikus tudományok bonyolult viszonyrendszerét, kísérletet tesz a forenzikus tudományok meghatározására, bemutatja a Sydney-i kiáltványt és annak jelentőségét.Aim: The article aims to explain the various concepts, tasks and interfaces of criminalistics, and to explore their relationship with police and forensic science, which often vary from author to author.
Methodology: The study provides a synthesis by analysing domestic and foreign literature.
Findings: Criminalistics is a possible and forward-looking formulation of the general methodology of fact-finding for law enforcement purposes, a scientific cognition within a legal framework, for legal purposes. It has a co-extensive relationship with law enforcement, with numerous interfaces and mutual interactions throughout their history. Forensic science is framed by criminalistics, but they are not identical.
Value: The paper presents the complex relationship between forensic science and criminalistics, attempts to define forensic science, and discusses the Sydney Declaration and its significance
Is There a Relationship Between Religious Belief and Regret? Research Among Long-term Prisoners
No full textCél: Annak vizsgálata, hogy azoknak a hosszú börtönbüntetésre ítélt elkövetőknek, akik a börtönben aktív módon vesznek részt vallási gyakorlatban, mi jellemzi a vallásosságukat, és ezek a jellemzők milyen módon hatnak az elkövetett bűncselekmény és az ezért kiszabott büntetés megítélésére.Módszertan: A szerzők a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélyével három büntetés-végrehajtási intézetben, összesen 16 fogvatartottal vettek fel interjút. Valamennyien több mint 15 éves börtönbüntetést töltöttek, és a börtönlelkészek megítélése szerint aktívan vesznek részt vallási gyakorlatokon. Az interjúkérdéseket előzetesen elgondolt narratívák alapján alakították ki, majd ezeket a narratívákat elemezték. Az elemzések alapján megállapították, hogy mi jellemzi az interjúalanyok vallásosságát, és az általuk elkövetett cselekményről, valamint büntetésükről alkotott felfogásukat. Végül pedig összevetették, hogy a vallásosság különböző jellemzői milyen összefüggéseket mutatnak a cselekményről és az ítéletről alkotott felfogásokkal.Megállapítások: A hitüket mélyebben megélők jellemző módon vállalják a felelősséget, többségük még a büntetés mértékét sem vitatja. A felelősségüket elismerők esetében megjelenik a megbánás motívuma is, amely erősen vallási töltetű. Erre utal, hogy mindazoknál, akik elismerik a cselekményüket és megbánást tanúsítanak, határozottan megjelenik a megbocsátás iránti vágy motívuma. A vallásos hit minősége és a felelősségvállalás közötti pozitív és szorosabb összefüggésre utal, hogy azok a fogvatartottak, akikre a vallásossággal szembeni szkepticizmus jellemző, ők elismerik a cselekmény elkövetését, de semmilyen megbánást nem tanúsítanak. Ugyancsak erre a kapcsolatra enged következtetni, hogy akiket inkább a formális hit jellemez, azok vagy tagadták cselekményüket, vagy nem szóltak róla.Érték: A megbocsátásban megjelenő engesztelődés pozitívan képes befolyásolni a büntetési célok elérését. Szakirodalmi adatok szerint ugyanis a megbocsátás és az engesztelődés jelentősen csökkenti a bűnismétlés valószínűségét. Ez a megbocsátás szinte minden irányára igaz. A sértett megbocsátására éppen úgy, mint az elkövető másokkal szembeni megbocsátására. Ezért feltételezhető, hogy a vallásosságban megjelenő megbánás és megbocsátás motívumok a visszaesővé válás ellen hatnak.Aim: To examine what characterises the religiosity of those offenders sentenced to long prison terms who actively participate in religious practice in prison and how these characteristics affect the crime committed and the judgment of punishment.Methodology: With the National Command of the Penitentiary Organisation’s permission, authors interviewed 16 inmates in three penal institutions. All of them have been serving more than 15 years in prison and, according to the prison chaplain, are actively involved in religious practices. The interview questions were created based on preconceived narratives, and then these narratives were analysed. Based on the analyses, authors determined what characterises the religiosity of the interview subjects and their perception of the crime they committed and their punishment. Finally, authors compared the correlations between different characteristics of religiosity with perceptions of the act and the judgment.Findings: Those who live their faith more deeply take responsibility in a typical way, most of them do not even dispute the extent of the punishment. In the case of those who admit their responsibility, the motive of regret also appears, which has a solid religious charge. This is indicated by the fact that all those who admit their actions and show remorse have the motive of a desire for forgiveness. A positive and closer connection between the quality of religious faith and responsibility is indicated by the fact that those prisoners who are characterised by scepticism towards religiosity admit to committing the act but do not show remorse. It also leads to the conclusion that those more characterised by formal faith either denied their act or did not talk about it.Value: Atonement appearing in forgiveness can positively influence the achievement of punishment goals. According to literature data, forgiveness and reconciliation significantly reduce the likelihood of recidivism. This is true for almost all directions of forgiveness. For the forgiveness of the victim as well as the forgiveness of the offender towards others. Therefore, it can be assumed that the motives of repentance and forgiveness in religiosity work against becoming a recidivist
The correlation between the latency of child abuse and the functioning of the system
No full textCél: A tanulmány rámutat arra, hogyan függ össze a családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás látenciájának mértéke a gyermekvédelem és a büntető igazságszolgáltatás rendszerének működésével.
Módszertan: A tanulmányhoz felhasznált összesen három kutatás módszere mind kvalitatív, mind kvantitatív elemeket tartalmaz. A kutatások öt éven keresztül folytak. A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény tárgyában feldolgozott teljes bűnügyi ügyiratok száma meghaladja az 1300-at. A dokumentumelemzés közel negyven változó bevonásával zajlott, majd mind matematikai statisztikai módszerek (SPSS), mind tartalomelemzés segítségével jutott a szerző az eredményekhez.
Megállapítások: A hatékonyan működő gyermekvédelem és egy jól működő igazságszolgáltatási rendszer kisebb látenciát eredményez. Egy kihívásokkal, hiátusokkal küzdő gépezet azonban a látencia mértékét növeli. Az empirikus kutatáson alapuló megállapítások rámutatnak, hogy a rendszer működése, a kisebb-nagyobb hiányosságok, mulasztások, a nem gyermekközpontú fókusz pontosan hogyan és mivel segíti elő a nagyarányú látenciát és a közbizalom megingását.
Érték: A tanulmány a hatékonyabb gyermekvédelemhez kíván hozzájárulni a diszfunkcionálisan működő rendszerelemek feltárása által.Aim: The study shows how the level of latency of domestic violence and child abuse is related to the functioning of the child protection and criminal justice systems.
Methodology: The three research methods used for the study include both qualitative and quantitative elements. The research was conducted over five years. The total number of criminal case files processed for the offence of child endangerment exceeds 1300. The documentary analysis involved the inclusion of nearly 40 variables, and the results were obtained using both mathematical statistical methods (SPSS) and content analysis.
Findings: Effective child protection and a well-functioning justice system lead to less latency. However, challenging and inefficient machinery increases the level of latency. Findings based on empirical research point to exactly how and by what means the functioning of the system, its shortcomings and failings, lack of child-centeredness focus, contributes to high levels of latency and undermines public trust.
Value: The study aims to contribute to more effective child protection by identifying dysfunctional systemic elements
Artificial Intelligence in Forensic SciencesRevolution or Invasion? Part I
No full textAim: The first half of the two-part study is on the emerging role of artificial intelligence in the forensic sciences. After clarifying the basic concepts and a brief historical overview, the possibilities of using AI in various forensic fields are discussed: genetics, pattern recognition, chemistry, toxicology, anthropology, forensic medicine, and scene reconstruction.
Methodology: The study synthesises several recently published international papers.
Findings: The penetration of the application of artificial intelligence into some fields of science is undoubtedly an ongoing process. Most of the varied forensic fields also cannot avoid this development. Analysing large databases unmanageable with traditional methods, pattern recognition, and machine learning can all be important tools for forensic science. However, an important conclusion is that AI is a supporter of human expert work, not a substitute.
Value: In the field of forensic sciences, no such detailed summary article has been published in Hungarian so far.Aim: The first half of the two-part study is on the emerging role of artificial intelligence in the forensic sciences. After clarifying the basic concepts and a brief historical overview, the possibilities of using AI in various forensic fields are discussed: genetics, pattern recognition, chemistry, toxicology, anthropology, forensic medicine, and scene reconstruction.
Methodology: The study synthesises several recently published international papers.
Findings: The penetration of the application of artificial intelligence into some fields of science is undoubtedly an ongoing process. Most of the varied forensic fields also cannot avoid this development. Analysing large databases unmanageable with traditional methods, pattern recognition, and machine learning can all be important tools for forensic science. However, an important conclusion is that AI is a supporter of human expert work, not a substitute.
Value: In the field of forensic sciences, no such detailed summary article has been published in Hungarian so far
Criminalistics, police science, forensic sciences – reflections on the anniversary of the Hungarian Association of Police Science
No full textAim: The article aims to explain the various concepts, tasks and interfaces of criminalistics, and to explore their relationship with police and forensic science, which often vary from author to author.
Methodology: The study provides a synthesis by analysing domestic and foreign literature.
Findings: Criminalistics is a possible and forward-looking formulation of the general methodology of fact-finding for law enforcement purposes, a scientific cognition within a legal framework, for legal purposes. It has a co-extensive relationship with law enforcement, with numerous interfaces and mutual interactions throughout their history. Forensic science is framed by criminalistics, but they are not identical.
Value: The paper presents the complex relationship between forensic science and criminalistics, attempts to define forensic science, and discusses the Sydney Declaration and its significance.Aim: The article aims to explain the various concepts, tasks and interfaces of criminalistics, and to explore their relationship with police and forensic science, which often vary from author to author.
Methodology: The study provides a synthesis by analysing domestic and foreign literature.
Findings: Criminalistics is a possible and forward-looking formulation of the general methodology of fact-finding for law enforcement purposes, a scientific cognition within a legal framework, for legal purposes. It has a co-extensive relationship with law enforcement, with numerous interfaces and mutual interactions throughout their history. Forensic science is framed by criminalistics, but they are not identical.
Value: The paper presents the complex relationship between forensic science and criminalistics, attempts to define forensic science, and discusses the Sydney Declaration and its significance
Administrative fine issues for certain traffic offences
No full textCél: Az 1950-es évek közepén kialakult szabálysértési jog azt a jogpolitikai akaratot testesítette meg, mely szerint a közigazgatási anyagi jogi jogsértések ellen szabálysértési eljárásban kell eljárni. A jogpolitikai cél nem teljesült, a szabálysértési jog kialakulásával párhuzamosan az adott társadalmi törvényszerűségek felhajtó ereje „kitermelte” a közigazgatási jogi bírság intézményét. Ez a 21. század elejétől egyre inkább terjed – a jogalkotó nem ismert szándéka szerint –, jellemzően az objektív szankcionálás irányába fejlődik. Talán a legmarkánsabban a közlekedési szabályozásban. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a közigazgatási bírság egyes sajátosságát bemutassa a közlekedési szabályokra szűkítve. A közigazgatási szankciók közül azokat vizsgálja a szerző, amelyek a közúti közlekedési szabályok megsértése okán alkalmazandók a bírságoló hatóságok által. Igazolni próbálja, hogy a tárgyi jogban a jelenben szabályozott mentesülési okok, másrészt a helyszíni bírságolás szabályozása módosítást kíván.
Módszertan: A szerző szerint a cél akkor teljesíthető, ha a kodifikációs akarat magáévá teszi a fent megfogalmazott célokat. Ehhez a tanulmány módszertanának alapjául a vonatkozó jogi norma elemzését választotta, amelyből deduktíve érvényes állításokat tesz.
Megállapítások: A szabálysértési jogból a közigazgatási bírságolási jogba átemelt szabályszegések további kodifikációt igényelnek.
Érték: A tanulmány segítséget adhat a közigazgatási anyagi jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyabb jogi szabályozásához.Aim: The law of misdemeanours, which emerged in the mid-1950s, embodied the legal policy will that administrative substantive offences should be dealt with by means of misdemeanour proceedings. The legal policy objective was not fulfilled, and the institution of administrative fines was \u27spawned\u27 by the impetus of the social laws in question as the law of administrative offences developed. Since the beginning of the 21st century, this has been spreading - according to the legislator\u27s unknown intentions - and has typically developed in the direction of objective sanctions. Perhaps most strikingly in traffic regulation. The aim of this paper is to illustrate some of the specific features of administrative fines, limited to traffic rules. Among the administrative sanctions, the author examines those which are applied by the fining authorities for infringements of road traffic rules. The author tries to justify the need to modify the grounds for exemption in the substantive law as it stands, on the one hand, and the regulation of on-the-spot fines, on the other.
Methodology: According to the author, the objective can be achieved if the will to codify embraces the objectives set out above. To this end, the methodology of the study is based on an analysis of the relevant legal norm, from which valid deductive assertions are made.
Findings: The infringements transferred from the law of misdemeanours to the law on administrative fines require further codification.
Value: The study could help to improve the legal framework for dealing with administrative substantive offences