Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
„Állampolgárság 30”, avagy a magyar állampolgárságról szóló törvény elmúlt három évtizede
No full textAim: Act LV of 1993 on Hungarian Citizenship celebrates the 30th anniversary of its entry into force. The purpose of this study is to pay tribute to the past three decades of the law and to describe the path leading to the adoption of the current law and the main changes that have taken place since then. The author also attempts to examine changes in citizenship law in the present days.Methodology: In presenting the path leading to the adoption of the current Citizenship Act, the author also drew on the work of the preparatory legislative process, and in describing the legislation and the changes that have taken place in the meantime, he has not only drawn on the available literature but also recorded his own professional experience, and after examining international citizenship jurisprudence, he has formulated innovative ideas.Findings: The new and modern legislation, reflecting the reality of a democratic, constitutional state and the rule of law, has fundamentally changed most of the legal procedures for citizenship. Its main values were the abolition of the deprivation of citizenship, the completion of the necessary moral reparation through the institution of acquiring citizenship by declaration, and the rational reorganisation of the naturalisation system based on international models. The most significant and comprehensive changes were made following the decision to adopt the so-called simplified naturalisation procedure, which in 2011 made the conditions for naturalisation significantly more favourable for descendents of former Hungarian nationals. The legislation, which has been amended several times with minor changes and is thirty years old this year, has therefore weathered the storms of time. Nevertheless, it is necessary to bear in mind that, in the context of migration and related social processes in the world, especially in Europe, with regard to certain persons with a migration background who may pose a risk to national security. The role and system of citizenship law is changing across the continent, or rather moving in a sanctioning direction.Value: The study praises the timelessness of the basic principles of Act LV of 1993 on Hungarian Citizenship, while at the same time presenting the main changes in the law over the past thirty years. It also aims to draw attention to international trends in which the challenges posed by migration can be addressed at the level of citizenship law.Cél: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a hatályba lépésének 30. évfordulóját ünnepli. E tanulmány célja egyfelől tisztelgés a jogszabály elmúlt három évtizede előtt, másrészt a jelenleg hatályos törvény elfogadásához vezető út és az azóta bekövetkezett főbb változások bemutatása. A szerző emellett megkísérli a jelenkor állampolgársági jogi változásainak vizsgálatát is.Módszertan: A szerző a hatályos állampolgársági törvény elfogadásához vezető út bemutatása során a jogszabályelőkészítő munkára is támaszkodott, a jogszabály és az időközbeni változások ismertetése során, a rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozása mellett, saját szakmai tapasztalatait is rögzítette, a nemzetközi állampolgársági joggyakorlat vizsgálatát követően pedig újító szándékú gondolatokat fogalmazott meg.Megállapítások: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a rendszerváltoztatás időszakát követő jogalkotási folyamat egyik szülötte. A demokratikus, jogállami berendezkedés valóságát tükröző új és korszerű jogszabály az addigi állampolgársági jogi eljárások többségét alapjaiban változtatta meg. Legfőbb értékei az állampolgárságtól való megfosztás jogcímének megszüntetése, a nyilatkozattal való állampolgárság-szerzés intézménye által a szükséges erkölcsi jóvátétel kiteljesítése, valamint a honosítási rendszer racionális, nemzetközi mintákra épülő újraszabályozása voltak. Legnagyobb, átfogó módosítására az úgynevezett egyszerűsített honosítás elfogadásáról szóló döntést követően került sor, 2011-től a magyar állampolgárságú felmenővel rendelkező személy esetében a honosítás feltételei lényegesen kedvezőbbek. A kisebb mértékben sokszor módosított, idén harminc éves jogszabály összességében tehát kiállta az idő viharait. Mindemellett azonban szem előtt szükséges tartani azt a tényt, hogy a világban – különösen Európában – zajló migrációs és ehhez kapcsolódó társadalmi folyamatok, egyes migrációs háttérrel rendelkező, nemzetbiztonsági kockázatot hordozó személyek vonatkozásában az állampolgársági jog szerepe és rendszere kontinensszerte átalakulóban van, pontosabban egyfajta szankciós irányba mozdul.Érték: A tanulmány méltatja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapelveinek időtállóságát, egyszersmind bemutatja az elmúlt harminc év főbb jogszabályváltozásait. Továbbá fel kívánja hívni a figyelmet azokra a nemzetközi trendekre, melyekben a migráció jelentette kihívásokra az állampolgársági jog szintjén is válasz adható
Challenges of Digital Transformation in Criminal Procedure
No full textCél: A rohamos ütemű technológiai fejlődés és annak következményei a jog világát, így a büntető igazságszolgáltatást is új kihívások elé állítják. A büntetőeljárásban a digitalizáció megkerülhetetlen a modern, hatékony igazságszolgáltatás iránti társadalmi igény szempontjából, ugyanakkor arra is megoldást kell találnunk, hogy az információs technológiák térnyerésére adott válasz miként egyeztethető össze a tisztességes eljárást biztosító garanciális szabályokkal. Jelen tanulmányban a digitális technológiák és a büntetőeljárás egyes alapelveinek összefüggéseire kíván rávilágítani a szerző, különös tekintettel a bizonyításra, ahol az olyan követelmények, mint a közvetlenség elve az utóbbi években némileg talán háttérbe szorultak az eljárás időszerűségének javára.Módszertan: A digitalizáció a jog számára is új kihívásokat teremt. A jogtudomány egyes sarkalatos kérdéseknek jogágtól függetlenül különös figyelmet szentel; a teljesség igénye nélkül ilyenek különösen az úgynevezett Big Data formában történő tömeges adatelemzés, a közösségi platformokon zajló kommunikáció, az adatbiztonság és magánszféra védelme, a kriptovaluták, s végül,de nem utolsó sorban a mesterséges intelligencia kérdésköre. A szerző tanulmányában a témát feldolgozó jogirodalmi munkák megállapításaira építve törekszik levonni következtetéseit, figyelemmel az elmúlt évtizedekben megalkotott, és a jövőben várhatóan lefektetésre kerülő releváns jogi aktusokra, jogalkalmazói gyakorlatra. Megállapítások: A digitalizáció beférkőzése az élet szinte minden területére egyre inkább áthatja globális társadalmunk kollektív tudatát. A digitális forradalom átírta a kommunikációról, az információáramlásról vagy az adatvédelemről alkotott elképzeléseinket, de alapvető változást hozott többek között a munka, az oktatás vagy a kereskedelem terén is. A technológiai vívmányok számtalanfelhasználási lehetőséget rejtenek magukban a büntetőeljárás során eljáró szervek számára, rendkívüli mértékben elősegítve az időszerűség iránti igény kielégítését. Mindez ugyanakkor – különösen talán a nyomozás és az annak eredményein alapuló bizonyítás terén – felerősítheti azt a tendenciát, hogy a hatékonyság oltárán háttérbe szorulnak az olyan garanciális jelentőségű alaptételek,mint a közvetlenség elve.Érték: Az elektronikus ügyvitel, az egyre sokoldalúbb digitális eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak a büntetőeljárás hatékonyságához, egyúttal az újfajta bűnözési formák felderítése, bizonyítása sajátos kihívások elé állítják az eljáró hatóságokat, de a téma kapcsán a jelen tanulmányban írtakat meghaladóan is számos további kérdés merül fel, melyeket a jogtudomány is kiemelt figyelemmel kísér (például prediktív rendészet).Aim: Recent technological developments and their potential consequences pose novel challenges to criminal justice. Digital transformation is a necessary consideration for a modern and effective justice system; however, the rise of information technologies must also be reconciled with procedural safeguards that ensure the right to a fair trial. The aim of this study is to shed light on certain aspects of how digital technologies might affect our interpretation of some of the basic principles of criminal procedure, with an emphasis on the taking of evidence, where such fundamental requirements as the principle of immediacy have perhaps recently been somewhat neglected in favour of conducting the procedure within a reasonable timeframe.Methodology: Our legal framework and justice system must adapt to the advent of the digital age. Certain phenomena, such as Big Data analysis, social media, data and privacy protection, cryptocurrencies, as well as artificial intelligence have recently attracted special attention from legal scholars from all fields of law. The findings of this study are based on the review of the relevant literature in the field of digital technologies and law, as well as legislation and case law from the last few decades and potential future developments.Findings: The expansion of digital technologies into nearly all aspects of our lives is ever-present in our global collective awareness. The digital revolution challenges our previous concepts about communication, access to information and data protection, and has also already changed the way we think about work, education, or commerce. Technology has a massive potential for criminal justiceas well, including the right to a fair trial within a reasonable time. However, it may also contribute further to recent tendencies in the taking of evidence where procedural safeguards such as the principle of immediacy are sacrificed in favour of efficiency.Value: Digital technologies open a vast array of possibilities for criminal justice, however, also allow for new forms of criminality to emerge. Digitalisation and criminal procedure have numerous implications beyond the scope of this study (e.g. predictive policing) that merit further research
Special aspects of guardingand protecting sports facilities
No full textAim: The arrangement and organisation of sports events is a coordinated activity involving several organisations. The purpose of the research is to examine and reveal the special guarding and protection requirements of sports facilities and sports event venues.
Methodology: After collecting and processing the reference literature, the Authors applied a qualitative method and focused on the methods and means of providing sports facilities, and looked for specifics from their own point of view. During the research, they used both empirical and logical methods. In order for the earned knowledge to contribute to the solution of practical problems, they chose the activity of practice-oriented research.
Findings: Starting from the 1960s, and mainly from the 1980s, the arrangement and organisation of sports events is not just a professional sports issue. The capital injected by economic actors was aimed at organising family, cultural and entertainment events. As a result, unlike before, the sports facilities initially became multi-functional, and then the modern facilities became multi-functional venues. Due to its multi-functionality, special requirements for the security and protection of the venues and the facilities created in their surroundings, with different sports and economic purposes, have developed.
Value: The basis of the security technology of sports facilities and the commercial, economic, entertainment, cultural and service units located in them is the security of objects, as well as personal and property security. Guarding and protecting the proper operation of the facilities is an organised and coordinated activity in the same way as in the case of sports events held in the facilities, but the method of implementation is not the same.Aim: The arrangement and organisation of sports events is a coordinated activity involving several organisations. The purpose of the research is to examine and reveal the special guarding and protection requirements of sports facilities and sports event venues.
Methodology: After collecting and processing the reference literature, the Authors applied a qualitative method and focused on the methods and means of providing sports facilities, and looked for specifics from their own point of view. During the research, they used both empirical and logical methods. In order for the earned knowledge to contribute to the solution of practical problems, they chose the activity of practice-oriented research.
Findings: Starting from the 1960s, and mainly from the 1980s, the arrangement and organisation of sports events is not just a professional sports issue. The capital injected by economic actors was aimed at organising family, cultural and entertainment events. As a result, unlike before, the sports facilities initially became multi-functional, and then the modern facilities became multi-functional venues. Due to its multi-functionality, special requirements for the security and protection of the venues and the facilities created in their surroundings, with different sports and economic purposes, have developed.
Value: The basis of the security technology of sports facilities and the commercial, economic, entertainment, cultural and service units located in them is the security of objects, as well as personal and property security. Guarding and protecting the proper operation of the facilities is an organised and coordinated activity in the same way as in the case of sports events held in the facilities, but the method of implementation is not the same
International and domestic crime statistics indicators of sexual crimes
No full textCél: Jelen tanulmányban a szerző a szexuális bűncselekmények bűnügyi statisztikai mutatóit tekinti át. A szexuális bűncselekmények több klasszifikációs szempontrendszer szerint is csoportosíthatók – például a sértettek életkora vagy a végrehajtás módja alapján, és annak fényében is, hogy végrehajtásuk erőszakos úton történik-e. Ez utóbbi alapján megkülönböztethetünk erőszakos és erőszakmentes tényállásokat – előbbire jó példa a szexuális erőszak bűntett, míg utóbbira pedig a gyermekpornográfia. A statisztikai adatok elemzése abba enged betekintést, hogy a szexuális bűncselekmények prevalenciája hogyan, milyen mértékben alakul, és ezek a gyakorisági mutatók hogyan, milyen megelőzési kampányokkal csökkenthetők.
Módszertan: A tanulmányban statisztikai bemutatást olvashatunk, melynek forrásai nemzetközi és hazai bűnügyi statisztikai adatbázisok.
Megállapítások: Noha Magyaroroszágon a közép-kelet-európai régiót tekintve átlagosnak tekinthető a szexuális bűncselekmények miatt indított eljárások száma, még így is magas esetszámokkal találkozunk. Ahhoz, hogy ezek az esetszámok csökkenhessenek, olyan programokra van szükség, amelyek eredményesen veszik fel a harcot a nemierőszak-mítoszok hatásaival, az áldozathibáztatástól való félelemmel és a megbélyegzéssel szemben.
Érték: Jelen tanulmány egy olyan áttekintő írás, amely a szexuális bűncselekmények komplex, statisztikai szempontú bemutatását célozza meg, amely további összehasonlító elemzések alapjául szolgálhat.Aim: In this study, the Author reviews the criminal statistics indicators of sexual crimes. Sexual crimes can be grouped according to several classification systems – for example, the age of the victims, or the method of execution, or in light of whether they are committed with violence. Based on the latter, distinguished between violent and non-violent situations – a good example of the former is the crime of sexual violence, while the latter is child pornography. The analysis of the statistical data provides insight into how and to what extent the prevalence of sexual crime develops, as well as how and with what prevention campaigns these frequency indicators can be reduced.
Methodology: In the study, the Author makes a statistical presentation, the sources of which are international and domestic crime statistics databases.
Findings: Although the number of proceedings initiated for sexual crimes in Hungary can be considered average for the Central and Eastern European region, the numbers of cases detected are still at high levels. In order for these cases to decrease, programs are needed that effectively combat the effects of sexual violence myths, the fear of victim blaming, and stigmatisation.
Value: This study is an overview that aims to present a complex statistical point of sexual crimes, which can serve as a basis for further comparative analyses
The management system of the German police forces
No full textCél: A publikáció célja bemutatni a német rendőrségek irányítási rendszerét, az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, az ország rendőrségeinek szervezeti felépítését, s adatokat szolgáltatni a létszám és működés vonatkozásában.
Módszertan: A kidolgozás a hivatalos rendőrségi közleményeken, a működési okmányokon, rendőrségi törvényeken és az egyes szervezeti elemek honlapjain elérhető adatokon alapszik.
Megállapítások: Németország eltérő államigazgatási rendszere a magyarországitól eltérőbb jellegű megközelítést igényel a rendőrségi feladatok biztosításában. Ezt a publikációban bemutatott módszerek, szervezeti megoldások eredményesen biztosítják. Az ottani eljárások feltehetően részben hazánkban is hasznosíthatóak.
Érték: Az olvasó megismerhet egy, a magyarországihoz képest viszonylag bonyolult felépítési és működési-irányítási rendszert, amely igazodik Németország szövetségi köztársasági jellegéhez.Aim: The aim of the publication is to present the management system of the German police forces, the related documents, the organisational structure of the police forces in the country, and to provide data on staffing and operations.
Methodology: The elaboration is based on official police bulletins, operational documents, police laws and data available on the websites of the different organisational units.
Findings: Germany’s state administration system, different from that of Hungary, requires a different approach, too, regarding the performance of police duties. This is effectively ensured by the methods and organisational solutions presented in this publication. The procedures used in Germany can presumably also be partly applied in Hungary.
Value: The reader will be introduced to a system of organisation and operational management, relatively complex compared to that in Hungary, which is adapted to the federal republican character of Germany
„The crime-free village”: Interview with Tamás Bechtold, Mayor of Vál and Zsolt Kovács, Head of Gárdony Police Station
No full textVál község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban található. A legutóbbi KSH felmérés (2023) szerint 2558 fő lakosa van. Különleges település gazdag történelemmel és hagyományokkal, kiváló fekvéssel. Ami miatt kiemelt figyelmet érdemel, az az elmúlt időszakban megfigyelhető közbiztonsági változás, ami a településen végbement. Az utóbbi három év alapján joggal nevezhetnénk úgy, hogy a „bűntelen falu”. A látványos javulás 2016-ban kezdődött, amikor az ismertté vált bűncselekmények száma töredékére esett vissza. A településért más-más területen felelős Bechtold Tamás polgármester, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és Kovács Zsolt kapitányságvezető valami különlegeset hoztak létre.
Július havi interjúnk során polgármester urat és rendőrkapitány urat az együttműködés kezdetéről, a közös eredményekről és a jövő feladatairól kérdezte Dános Valér főszerkesztő és Fazekas-Pátyodi Szandra felelős szerkesztő.Vál is a village in Fejér county, in the Martonvásár district. According to the latest Central Bureau for Statistics survey (2023), it has 2558 inhabitants. It is a special settlement with a rich history and traditions and an excellent location. What deserves special attention is the recent change in public security in the settlement. In the last three years, it could be rightly called a ‘crime-free village’. The spectacular improvement started in 2016, when the number of known crimes dropped to a fraction of the previous level. Mayor Tamás Bechtold, Member of Parliament Zoltán Tessely and Head of the Police Station Zsolt Kovács, who are responsible for different areas of the village, have created something special, and we asked them about it in this month’s interview.
In our July monthly interview, Valér Dános, Editor-in-Chief, and Szandra Fazekas-Pátyodi, Editor-in-Chief, had the opportunity to ask Mayor Bechtold and Captain Kovács about the beginning of the cooperation, the joint achievements and the future tasks
The need for social involvement in prison policies
No full textA nemzetközi és magyar jogszabályok áttekintésével a szerző áttekintést nyújt a reszocializációval és reintegrációval kapcsolatos etikai és szakpolitikai kérdésekről.By providing an overview of international and Hungarian legislation, the author provides an overview of ethical and policy questions pertaining to resocialization and reintegration
Communications and information systems’ security features
No full textA szerző áttekintést nyújt a kommunikációs és információs rendszerek szoftverbiztonságával kapcsolatos kihívásokról.The author provides an overview of the challenges communications and information systems software security faces
Desertions from the Border Guard Services in 1951
No full textA szerző levéltári kutatásokra alapozva történelmi, politikai és nyomozati áttekintést nyújt a Magyar Határőrségtől 1951-ben történt dezertálások sorozatáról.Based on archival research, the author provides an historical, political and investigative overview of a series of desertions from the Hungarian Border Guard Services in 1951
Code of conduct ethical rules for law enforcement professionals
No full textA szerző áttekintést nyújt a Magyar Rendészeti Szakmai Etikai Kódexről és Etikai Szabályzatról.The author provides an overview of the Hungarian Code of Conduct and Rules of Ethics for Law Enforcement Professionals