Belügyi Szemle (Journal)
Not a member yet
1909 research outputs found
Sort by
Search dogs in criminal investigation
No full textA szerző áttekintést nyújt arról, hogy a bűnözés új formáinak megjelenése miért és hogyan teszi szükségessé a keresőkutyák természetes és éles szaglásán alapuló kiképzési rendszer megújítását.The author provides an overview on why and how the appearance of new forms of crime requires the renewal of the training system which is based on search dogs’ natural and keen sense of smell
Minority language protection within the Spanish police with special reference to Catalonia
No full textCél: Magyarországon kevés tanulmány foglalkozik a spanyol rendvédelem felépítésével, működésével. Jelen tanulmány egyedülálló módon kisebbségi nyelvi szempontból közelíti meg a témát, amely tanulságként szolgálhat más, például a magyar határon túli kisebbségek számára.
Módszertan: A tanulmány a dokumentumelemzés módszerére épül. Górcső alá kerül többek között Spanyolország Alkotmánya, Katalónia Autonómiastatútuma, valamint a nyelvi kérdés és a rendvédelem szempontjából jelentős rendeletek, jogszabályok. A tanulmány egy része a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának jelentésére támaszkodik. Vizsgálatra kerülnek még internetes cikkek, honlapok is.
Megállapítások: Az állami rendőri szervek gyakran diszkriminatív módon járnak el a katalán nyelvet beszélő állampolgárokkal szemben. A katalán autonóm rendőri szervezet esetében nem jellemző a nyelvi megkülönböztetés az állampolgárok felé, viszont a szervezeten belül a katalán nyelv használatára kötelezik a tiszteket annak ellenére, hogy Katalóniában mind a spanyol, mind a katalán nyelv használata megengedett.
Érték: A tanulmány értéke abban rejlik, hogy felhívja a figyelmet egy olyan jelenségre, amely megoldásra vár. A nyelvhasználattal kapcsolatos problémák nyilvánosságra hozatala lehetőséget teremt a helyzet javítására. A tanulmány révén nőhet a társadalmi tudatosság a nyelvi diszkrimináció problémájára. A tudatosság változásokat indukálhat a rendőri szervezetek működésében, illetve a nyelvhasználatra vonatkozó szabályozó mechanizmusok kialakításában. A témában kevés kutatás áll rendelkezésre, így a tanulmány új információval szolgál, és kitölthet egy olyan kutatási rést, amelyre mindeddig kevés figyelem irányult. További kutatásomban mindenképpen megvizsgálom a többi, Spanyolországban található autonóm rendvédelmi szervet, a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából.Aim: In Hungary, few studies deal with the structure and functioning of the Spanish police. The present study takes a unique approach to the topic from a minority language perspective, which can serve as a lesson for other minorities, such as those living beyond the Hungarian border.
Methodology: The methodological approach is based on documentary analysis. The study examined the Spanish Constitution, the Statute of Autonomy of Catalonia, and the regulations and laws relevant to the language issue and police force. Part of the study is based on the report of the European Charter for Regional or Minority Languages. Internet resources such as articles and websites are also examined.
Findings: State police forces (Spanish National Police and Civil Guard) often discriminate against Catalan-speaking citizens. In the case of Catalonia\u27s police force, there is no linguistic discrimination against citizens, but officers are obliged to use Catalan within the organization, despite the fact that both Spanish and Catalan are allowed in Catalonia.
Value: The value of the study lies in the fact that it draws attention to a phenomenon that needs to be addressed. By publicizing the problems related to language use, it is an opportunity to improve the situation. The study could raise social awareness of the problem of language discrimination. Awareness could trigger changes in the functioning of police organizations and in the development of mechanisms to regulate language use. There is a paucity of research on the subject, so this study will provide new information and fill a research gap that has received little attention. In my future research, I will certainly examine the other autonomous police forces in Spain from the perspective of minority language use
Nemzetközi Rendészeti Figyelő XVI.
No full textCél: A rendészeti tárgyú kutatásoknak mindenhol a világon fő törekvése a társadalom védelmezése a jogsértő magatartásoktól. A Figyelő XVI. száma igyekszik áttekinteni a devianciák teljes spektrumát, az erkölcsi botlástól egészen a töméntelen emberáldozatot is követelhető terrorizmusig.
Módszertan: Belátva, hogy a mesterséges intelligencia jelenléte megkerülhetetlen, a számbavétel azzal a felismeréssel kezdődik, hogy miközben igazolható, miszerint a digitális technika jelentősen növelheti a bűnös múlt felderítésének esélyeit, a felkínált „lélektelen” számítógépes algoritmusok fenyegetést jelentenek a büntetőjog humánumának eddig elért eredményeire. Erre figyelmeztet Németh Ágota tanulmánya: „Az MI növelheti a hibák hatását, vagy megnehezítheti azok észlelését, mint például az ártatlan emberek megfigyelését és üldözését, vagy olyan elemi elvek megsértését, mint az ártatlanság vélelme.”
Megállapítások: A büntetőjog társadalmi rendeltetésének sokszínű folyamataiban jól körvonalazódik két felfogás, a klasszikus iskola, amelyik a bűnüldözés hasznosságát a megtorló funkció fenntartásában látja, másfelől a kritikai iskola, ahol a helyreállító igazságszolgáltatási megoldások formálódnak. Vörös Aura recenziójában felsejlik a két irányzat szintézisének a képe: „Ez azt jelenti, hogy a büntetőjog céljairól szóló bármilyen reális beszámolónak pluralistának kell lennie. Ahogyan a büntetőjog megszületésének és metamorfózisainak is számos oka van, úgy a büntetőjog tényleges társadalmi rendeltetésére is sok tényező hat.” Nem állnak ettől messze a büntető jogalkalmazás hazai tapasztalatai sem, amelynek összegzését Szabó András alkotmánybíró több mint három évtizeddel ezelőtt megfogalmazott klasszikus soraiban olvashatunk: „Közismert tény, hogy a büntetőjogi retorzió nem képes lényegesen befolyásolni a bűnözés alakulását, mivel ezt alapjában véve a társadalom aktuális állapota határozza meg. Ebből azonban nem következik, hogy a büntetések hatástalansága, a célok beteljesítésére való alkalmatlansága, avagy az ítélkezési gyakorlat eltérései és ingadozásai miatt le kellene mondani a büntetésről általában. Nem a büntetés hatásossága, célbeteljesítő alkalmassága és egyöntetűsége a büntetésalkalmazás alapja, hanem az az elv, hogy bűn büntetlenül nem maradhat, illetve, hogy a bűn büntetést érdemel.”[1]
Érték: A nemzetközi szakirodalmi források szinte egyöntetűen egyensúlyt keresnek a jogvédelem hatékonysága és a büntető hatalom humanizmusának megőrzése között. Kétségtelen, hogy ezekben a törekvésekben a terrorizmus elleni küzdelem aligha kaphat helyet, különösen annak legszélsőségesebb megjelenései, amelyek mind az áldozatok számában, mind pedig az anyagi károkban a háborús konfliktusok következményeit idézik. Sümegh Attila egy orosznyelvű tanulmányt ismertet, amelyből kiemeli a szerző következő gondolatát: „Ezzel szemben azt a véleményt osztja, hogy a terrorizmus elleni küzdelem fő gondolata nem a védelmi funkcióból kell, hogy álljon, ahogy azt a jogalkotó gondolja, hanem egy támadó aktívabb válaszból.” Az ilyen válasz már a büntető jogalkalmazás hatókörén kívüli területen értelmezhető.
[1] 23/1990. (X. 31.) AB határozat a halálbüntetés alkotmányellenességéről, Szabó András alkotmánybíró párhuzamos véleménye.Aim: The primary objective of law enforcement-related research worldwide is to safeguard society from unlawful behaviour. The XVI. issue of the International Law Enforcement Observer seeks to provide an overview of the full spectrum of deviant acts, ranging from moral transgressions to terrorism, which can claim countless human lives.
Methodology: Recognising that the presence of artificial intelligence is inevitable, the assessment begins with the realisation that, while it is demonstrable that digital technology can significantly enhance the chances of uncovering a criminal past, the \u27soulless\u27 computer algorithms it offers pose a threat to the humanitarian achievements of criminal law. This concern is highlighted in Ágota Németh’s study: ‘AI can amplify the impact of errors or make them harder to detect, such as the surveillance and persecution of innocent individuals, or the violation of fundamental principles such as the presumption of innocence.’
Findings: In the diverse processes of criminal law’s societal function, two distinct perspectives emerge clearly: the classical school, which views the utility of criminal prosecution in maintaining its retributive function, and the critical school, which focuses on the development of restorative justice solutions. The synthesis of these two approaches is reflected in Aura Vörös’s review: ‘This means that any realistic account of the objectives of criminal law must be pluralistic. Just as the origins and metamorphoses of criminal law stem from multiple causes, so too is its actual societal function shaped by numerous factors.’ The domestic experiences of criminal law enforcement are not far removed from this perspective, as summarised in the classic words of Constitutional Judge András Szabó, written over three decades ago: ‘It is a well-known fact that criminal sanctions are incapable of significantly influencing crime trends, as these are fundamentally determined by the current state of society. However, this does not mean that the inefficacy of punishments, their inability to fulfil their intended purposes, or the inconsistencies and fluctuations in judicial practice should lead to the abandonment of punishment altogether. The foundation of sentencing is not the effectiveness, suitability, or consistency of punishments in achieving their goals, but rather the principle that crime must not go unpunished and that wrongdoing deserves punishment.’[1]
Value: International scholarly sources almost unanimously seek a balance between the effectiveness of legal protection and the preservation of humanitarian principles in the exercise of criminal power. Undoubtedly, efforts of this kind can hardly encompass the fight against terrorism, particularly in its most extreme manifestations, which, in terms of both the number of victims and material damage, resemble the consequences of armed conflicts. Attila Sümegh presents a Russian-language study, highlighting the author’s following statement: ‘In contrast, he shares the view that the central idea of combating terrorism should not be based on a defensive function, as legislators assume, but rather on a more proactive and offensive response.’ Such a response falls beyond the scope of criminal law enforcement.
[1] Decision 23/1990. (X. 31.) AB on the Unconstitutionality of the Death Penalty, Concurring Opinion of Constitutional Judge András Szabó
Border Corruption: A Unique Form of Law Enforcement Corruption
No full textCél: A határkorrupció a rendvédelmi szervezetek alkalmazottai által elkövetett korrupció egy sajátos formája. Ez a korrupció két nemzetállam között húzódó határszakaszhoz kapcsolódik, és elsősorban ezen területi jellemzők teszik különösen érdekessé. A határkorrupcióban részt vevő rendvédelmi szervekkel kapcsolatos belső szervezeti jellemzők, külső környezetük, valamint a tágabb társadalmi kontextus, amelyben a korrupció történik, szintén megkülönböztetik a határkorrupciót a korrupció egyéb formáitól. A tanulmány célja, hogy a vonatkozó interdiszciplináris szakirodalom szintézisén keresztül felvázolja a határkorrupció általános fogalmi keretét, ezen belül tárgyalja a jelenség egyedi jellemzőit és azokat a kulcsfontosságú tényezőket, melyek lehetővé teszik a határbiztonságért felelős szerveknél ezt a fajta korrupciót.
Módszertan: A határkorrupcióval foglalkozó kritikai szakirodalom kiválasztása és összefüggő keretbe foglalása.
Megállapítások: A határkorrupcióban a vesztegető ügyfél oldalán különböző szereplők (magánszemélyek, cégek és informális csoportok) vehetnek részt. Ezekhez a speciális szereplőkhöz eltérő típusú korrupt tranzakciók kapcsolhatók. A határkorrupció alapulhat egyéni vagy kollektív szereplők összejátszásán vagy kényszerítésen, amikor az egyik fél a másik akarata és érdeke ellenére alakít ki korrupciós helyzetet. A korrupciót elősegítő lehetőségstruktúrákat makró (össztársadalmi), regionális és szervezeti szinteken egyaránt értelmezhetjük. A rendvédelmi szervek dolgozóinak motivációját, hogy a korrupcióban részt vegyenek, haszonelvű, normatív és kapcsolati szempontok alapján magyarázhatjuk.
Érték: Bár a határfelügyeletet ellátó szervezeteknél különösen magas korrupciós kockázat figyelhető meg, a korrupciónak ez a típusa viszonylag kevéssé vizsgált a tudományos szakirodalomban. Éppen ezért a jelenség fő jellemzőinek és főbb magyarázó tényezőinek feltárása kulcsfontosságú az ellene való küzdelemben. Ez a cikk egy általános fogalmi keretet nyújt a kutatók és a gyakorlati szakemberek számára a határkorrupció jobb megértéséhez.Aim: Border corruption is a distinctive form of corruption conducted by law enforcement officers. It happens at the border, in a specific area between nation-states, making its spatial characteristics particularly interesting. The organizational features related to the law enforcement agencies involved in border corruption, as well as the organizational environment and the social context within which it occurs, also make it different from other forms of corruption. Synthesizing the relevant interdisciplinary literature, this paper aims to offer a general conceptual framework for border corruption. It discusses the unique characteristics of the phenomenon as well as the key factors enabling law enforcement corruption in border security agencies.
Methodology: Critical literature on border corruption was selected and integrated into a coherent framework.
Findings: Border corruption may involve different actors (individuals, firms, and informal groups) on the bribe-giver client side; each indicates a different type of corrupt transaction. Corruption at the border can be based on collusion, voluntary and mutually beneficial participation, or coercion, when one party is forced by the other to participate. The opportunity aspects enabling this corruption can be classified as macro, regional, and organizational level factors. The motivation of law enforcement officers to engage in border corruption can be explained by utilitarian, normative, and relational perspectives.
Value: Although border control agencies are especially prone to corruption, this type of corruption is relatively understudied in the academic literature. Revealing the key features and the phenomenon\u27s main explanatory factors is crucial to fighting against it. This article provides an essential framework for scholars and practitioners to understand border corruption better
Implementation of Offender–Victim Mediation in the Hungarian Prison System: Restorative Justice and Reparation in Practice
No full textCél: A kutatás a helyreállító igazságszolgáltatás tettes-áldozat mediációs eljárásnak bevezethetőségét vizsgálta a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben. A vizsgálat kiterjedt az eljárást lefolytató személyi állomány elméleti és gyakorlati felkészültségére, valamint a rendszerszintű szervezési és megvalósíthatósági feltételekre, továbbá a rendszerben kiváltott hatások elemzésére és értékelésére.
Módszertan: Kétfázisú empirikus kutatás került végrehajtásra. Az első szakaszban a mediációt végző pártfogó felügyelők képzésére, a kutatás második szakaszában pedig a kiképzett állomány által megszervezett és végrehajtott tettes-áldozat mediációkra került sor.
Megállapítások: A kutatás során bizonyítást nyert, hogy a büntetés-végrehajtási rendszerben a pártfogó felügyelői állomány képes a tettes-áldozat mediációs eseteket önállóan felismerni és végrehajtani. A helyreállító igazságszolgáltatásnak ez az eljárása minimális rendszeren belüli szervezési változtatásokkal bevezethető. Már a kutatás alatt is érzékelhető volt a pozitív visszacsatolás az elítéltektől, a bíróságtól és ügyészségtől.
Érték: A kutatás során a mediációs eljárást levezető pártfogó felügyelők egyharmada elméleti és gyakorlati kiképzésre került. A fenntartható rendszerszintű megvalósításhoz szükséges változtatások feltárásra kerültek. A büntetés-végrehajtásban dolgozók és a társszervek (bíróságok, ügyészségek) jelentős leterheltség alól mentesülnek az eljárás bevezetésével. A jóvátételi eljárás jelentős mértékben csökkenti a bűnismétlések számát.Aim: This research investigated the feasibility of introducing restorative justice offender-victim mediation in the Hungarian penitentiary system. The examination covered the theoretical and practical readiness of the personnel in charge of executing the procedure, as well as the organizational feasibility conditions at the system-wide level. It also analyzed and evaluated the impact on the system.
Methodology: A two-phase empirical research was applied. During the first phase, probation officers received training in conducting mediation. During the second phase of the research, offender-victim mediations were carried out by trained staff members.
Findings: The research has shown that probation officers in the prison system are capable of independently identifying and implementing offender-victim mediation cases. It is possible to integrate this restorative justice process into the existing system with minimal organizational modifications. The research has already revealed noticeable positive feedback from prisoners, the court, and the prosecution.
Value: In the course of the project, one third of the probation officers conducting the mediation process received theoretical and practical training. Observations were made regarding the changes required for the sustainable implementation of a systemic approach. The implementation of the reparation procedure will result in a substantial decrease in the occurrence of recurrent offenses
Nicotine Dependence and Smoking Habits of Hungarian Police Cadets
No full textAim: Smoking is one of the most significant health risk factors. Some studies have shown that the prevalence of smoking is higher in some professions (e.g. police personnal) than in the general population. The aim of the research presented in this study is to investigate the smoking habits and nicotine dependence of Hungarian trainee police officers (so-called police cadets).
Methodology: A cross-sectional, questionnaire-based survey was conducted among Hungarian police cadets. The study sample (N=270) consisted of 57.4% male (n=155) and 42.6% female (n=115). Average age of cadets 21.8 years (±0.26 years, CI: 95%). The Fagerström Test for Nicotine Dependence (FTND) was used to measure nicotine dependence among police cadets.
Findings: Lifetime prevalence of smoking is 77.0% among police cadets. Females were more likely than males to have tried smoking, but the difference was not significant. (81.7% vs. 73.6%; χ²(1) = 2.50, p = 0.11, φ = 0.1). Current smoking prevalence was 35.6%, and regular (daily) smoking was 14.8%. Daily smokers scored an average of 2.57 (SD = 1.87) on the FTND scale. The average score for males was 2.6 (SD = 1.82) and for females was 2.5 (SD = 2.03), there was no significant difference (t(27) = 0.10, p = 0.91). The majority of police cadets who smoke regularly (85.0%) have very low or low nicotine dependence
Law Enforcement Training in the European Union
No full textCél: Ezen értekezés azt vizsgálja, hogy milyen lehetőségeik vannak az egyes országoknak arra nézve, hogy közösen és hatékonyan tudjanak fellépni a határokon átívelő bűnözéssel szemben, különös tekintettel az oktatásban rejlő lehetőségekre.
Módszertan: A CEPOL működésére vonatkozó jogszabályok, ajánlások és a legjobb gyakorlatok mellett a tanulmány a szerző személyes tapasztalatai alapján mutatja be az európai uniós rendészeti oktatást.
Megállapítások: A CEPOL fejlődéstörténete és működése mellett rálátást kaphatunk arra is, hogy miért fontos és szükséges egy egységes európai rendészeti oktatás.
Érték: A tanulmány gyakorlati jellegű, átfogó képet kíván mutatni a CEPOL szerepéről és történetéről.Aim: This study examines the opportunities available to individual countries to act jointly and effectively against cross-border crime, with particular emphasis on the potential embedded in education.
Methodology: In addition to the legislation, recommendations, and best practices related to CEPOL’s functioning, the study presents European Union law enforcement training based on the author’s personal experience.
Findings: Beyond tracing the development and operation of CEPOL, the study provides insights into why a unified European law enforcement training system is important and necessary.
Value: The paper is practice-oriented and seeks to offer a comprehensive overview of CEPOL’s role and history
International trends in Civil Service
No full textCél: A tanulmány célja, hogy az OECD és az EUPAN friss adatai alapján bemutassa a közszolgálat nemzetközi létszám-, korösszetétel- és mobilitási trendjeit, valamint feltárja az ezekből fakadó humánerőforrás-menedzsment kihívásokat és lehetséges stratégiai válaszokat.
Módszertan: A kutatás az OECD és az EUPAN hivatalos statisztikáin, elemzésein, valamint releváns szakirodalmon alapuló összehasonlító elemzést alkalmaz. Az országok közötti különbségeket a közszolgálati foglalkoztatás aránya, a korösszetétel, a mobilitási gyakorlatok és a strukturális sajátosságok mentén vizsgálja.
Megállapítások: A fejlett országok többségében stabil a közszolgálati foglalkoztatás aránya, azonban jelentős országonkénti eltérések figyelhetők meg. A társadalmi öregedésnél gyorsabb ütemben öregszik a közszolgálati állomány, különösen a mediterrán országokban. A fiatalok aránya alacsony, ami hosszú távon utánpótlási problémákat vetít előre. A mobilitás mint hatékonyságnövelő eszköz számos országban alulhasznosított, miközben stratégiai alkalmazása elősegíthetné a munkaerő optimális elosztását, a kompetenciahiányok kezelését és az innovációt.
Érték: A tanulmány átfogó, összehasonlító képet ad a közszolgálat aktuális nemzetközi trendjeiről, és gyakorlati szempontból is hasznosítható javaslatokat fogalmaz meg a humánerőforrás-politika, különösen a stratégiai mobilitás területén. Az eredmények támogathatják a hazai közigazgatási döntéshozókat a hosszú távú munkaerő-tervezésben és a generációs megújulás elősegítésében.Aim: To present the main international trends in civil service staffing, age composition, and mobility, based on recent OECD and EUPAN data, and to highlight the related human resource management challenges and possible strategic responses.
Methodology: A comparative analysis drawing on official OECD and EUPAN statistics, reports, and relevant literature. The study examines differences between countries in terms of the proportion of public service employment, workforce age distribution, mobility practices, and structural characteristics.
Findings: Public service employment shares remain generally stable across most developed countries, although there are significant variations between OECD members. The aging of the public service workforce is faster than that of the general population, especially in Mediterranean countries, while the proportion of young employees is low, raising concerns about future replacement. Mobility is underutilized as an efficiency-enhancing tool, despite its potential to address skill shortages, distribute competencies more effectively, and support innovation.
Value: The study provides a comprehensive, comparative overview of current international trends in the civil service and formulates practical recommendations for human resource policy, particularly in the strategic use of mobility. The results may assist policymakers in long-term workforce planning and fostering generational renewal in public administration
Economic crime, economic criminal law
No full textCél: A szerző írásában igyekszik rövid összefoglalót adni a gazdasági bűnözés és az ellene történő fellépés legalapvetőbb jellemzőiről. Az apropót egy jubileumi alkalom adja, hiszen a szerző és ügyvéd kollégái – Újhelyi Bence és Fodor Balázs – 2016-ban konferencia-sorozatot indítottak a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Intézete égisze alatt e témában, és jelen kötet a 10. konferencia előadásait tartalmazza. A jubileumi ünnepségek mindig teret adnak bizonyos számvetésnek is, ezért a szerző most a gazdasági bűnözés és a gazdasági büntetőjog tekintetében gyűjtötte össze az általa legfontosabbnak vélt definíciókat és a gazdasági büntetőjog változásait.
Módszertan: A szerző nemzetközi és hazai szinten tekintette át a gazdasági bűnözésre vonatkozó meghatározásokat és a gazdasági büntetőjog fejlődésének irányát, különösképpen az európai és a hazai változásokra.
Megállapítások: A gazdasági bűncselekmények egyre növekvő fenyegetést jelentenek a gazdaságra és a pénzügyi rendszerek integritására. A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma komplex, szerte ágazó terület, amely nem feleltethető meg egy az egyben a büntető törvénykönyvekben büntetni rendelt gazdasági bűncselekmények összességének.
Érték: Az írás az 1930-as évekbeli, észak-amerikai szociológiai jellegű fogalomtól jut el az Európai Unióban ma használatos gazdasági bűncselekmény, pénzügyi bűncselekmény fogalmakig. A gazdasági büntetőjog célját tekintve pedig bemutatja az EU jelenlegi fókuszát: a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést, ami korlátozza azt is, hogy az illegális nyereségek befektetésével beszivárogjanak a gazdaságba.Aim: The aim of this paper is to provide a brief overview of the most fundamental characteristics of economic crime and the efforts to combat it. The occasion is a jubilee event, as in 2016, together with attorneys Bence Újhelyi and Balázs Fodor, we launched a conference series on this topic under the auspices of the Institute of Criminal Sciences at the Faculty of Law of Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary. This volume contains the lectures delivered at the 10th conference. Jubilee celebrations always provide an opportunity for reflection; in this case, I have compiled what I consider to be the most important definitions related to economic crime and the changes in economic criminal law.
Methodology: I reviewed the definitions of economic crime and the development trends of economic criminal law at both international and national levels, with particular emphasis on European and Hungarian developments.
Findings: Economic crimes pose an increasingly significant threat to the economy and the integrity of financial systems. The criminological concept of economic crime is complex and wide-ranging, and it cannot be equated one-to-one with the totality of economic offenses defined and punishable under The Criminal Code.
Value: This paper traces the evolution of the concept from its sociological roots in 1930s North America to the current definitions of economic and financial crime used within the European Union. In terms of the purpose of economic criminal law, it highlights the EU\u27s current focus: effectively combating organized crime, thereby also restricting the infiltration of the economy through the investment of illegal profits
Causes of delays and possible solutions to the protraction of monstrous cases of budget fraud
No full textCél: A tanulmány célja annak feltárása, hogy a költségvetési csalás miatt indított, nagy terjedelmű (úgynevezett monstre) büntetőeljárások miért húzódnak el aránytalanul hosszú ideig, és milyen tényezők akadályozzák az eljárások időszerű és hatékony lezárását.
Módszertan: A kutatás a hatályos joganyag és a kapcsolódó bírói, ügyészi és nyomozó hatósági gyakorlat normatív elemzésén alapul, amelyet a releváns szakirodalom kritikai értékelése egészít ki. A tanulmány példákon keresztül világít rá azokra a strukturális és gyakorlati problémákra, amelyek a költségvetési csalások üldözése során jelentkeznek. A tanulmány az első szerzőnek az Igazságügyi Minisztérium büntetőeljárások elhúzódását vizsgáló munkacsoportjában szerzett tapasztalataira is épül.
Megállapítások: A tanulmány megállapítja, hogy a költségvetési csalás miatt indított büntetőeljárások elhúzódását elsősorban a törvényi egység túlzott kiterjesztése okozza, amely a cselekmények kényszeregyesítéséhez és az ügyek fokozódó terjedelméhez vezet. Ez különösen a nyomozati szakaszban eredményez strukturális túlterheltséget, mivel a komplex tényállások, a nagyszámú részcselekmények és az egyre bővülő bizonyítékanyag kezelése aránytalanul sok időt és kapacitást igényel. A bírósági szakaszban ugyan az előkészítő ülés perkoncentrációs funkciója elvben alkalmas lenne az eljárások racionalizálására, a gyakorlatban azonban a terhelti együttműködést ösztönző anyagi és eljárási kereteknek a hiánya jelentős akadályt képez. Ezzel párhuzamosan a szakértői bizonyítás túlzott alkalmazása és a digitális ügyvitel technikai hiányosságai is lassítják az eljárást. Az időszerűséget gyakran olyan személyi változások (például bíró- vagy védőváltások) is veszélyeztetik, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé. Mindezek alapján a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az időszerű és hatékony igazságszolgáltatás csak komplex, összehangolt reformintézkedések révén biztosítható, amelyek kiterjednek a jogalkotásra, a jogalkalmazásra, az infrastruktúrára és az emberierőforrás-gazdálkodásra is.
Érték: A tanulmány értéke abban rejlik, hogy rendszerszinten közelíti meg a költségvetési csalások miatt indított büntetőeljárások problémáit, és konkrét reformirányokat jelöl ki a jogalkotás és jogalkalmazás számára. A javaslatok hozzájárulhatnak a perhatékonyság növeléséhez, az eljárási túlterheltség enyhítéséhez, valamint az időszerű és igazságos büntető igazságszolgáltatás megvalósításához.Aim: The aim of the study is to explore why large-scale (so-called monstrous) criminal proceedings for budgetary fraud are delayed for excessive periods of time and what factors prevent the timely and efficient closure of proceedings.
Methodology: The research is based on a normative analysis of current legislation and related judicial, prosecutorial and investigative practice, complemented by a critical evaluation of the relevant literature. The study highlights, by means of examples, the structural and practical problems encountered in the fight against budgetary fraud. The study also builds on the experience gained by the first author as a member of the Ministry of Justice’s working group investigating delays in criminal proceedings.
Findings: The study concludes that the prolongation of budgetary fraud prosecutions is mainly caused by an over-expansion of the unity of offences, leading to a forced merging of offences and an increasing volume of cases. This results in structural overload, particularly at the investigation stage, as the complexity of the facts, the large number of sub-actions and the growing volume of evidence require an excessive amount of time and capacity. In the judicial phase, while the trial concentration function of the preliminary hearing could in principle help to streamline proceedings, in practice the lack of a material and procedural framework to encourage cooperation on the case load is a major obstacle. At the same time, the excessive use of expert evidence and the technical shortcomings of digital case management slow down proceedings. The timeliness of proceedings is also often jeopardized by changes in personnel (e.g. changes of judge or defense counsel) which necessitate a repetition of the procedure. The study concludes that timely and efficient administration of justice can only be ensured through complex and coordinated reform measures, covering legislation, administration of justice, infrastructure and human resources management.
Value: The value of the study lies in its systemic approach to the problems of prosecuting budget fraud and in the concrete reform directions it suggests for legislation and enforcement. The proposals can contribute to increasing efficiency, reducing procedural overload and achieving timely and fair criminal justice