100 research outputs found
Sort by
Empátia és kölcsönösség: értékteremtés empatikus marketing megközelítésben a felsőoktatásban
Get PDFA közös értékteremtés során az érintett felek empátiájának szerepével
csak néhány tanulmány foglalkozik (Pedersen, 2021).
Tanulmányunkban a szakirodalom alapján összekapcsoljuk a
közös értékteremtés és az empátia fogalmát, a két területet
együtt vizsgáljuk a felsőoktatás példáján keresztül. Mind a
közös értékteremtéshez, mind az empatikus megközelítéshez
szükség van az érintett felekről - különösképpen a vevőkről -
információ gyűjtésére és felhasználására. Napjainkban a technológia
lehetővé teszi nagymennyiségű adat kvantitatív elemzését,
ugyanakkor empatikus nézőpontból a kvalitatív jellegű
információk legalább annyira, ha nem nagyobb mértékben
fontosak. Írásunkban szembe állítjuk a kétféle adatgyűjtést,
a belőlük felhasználható információ szerepét az empatikus
megközelítésű közös értékteremtésben
A perifériás verőérbetegek életminőségét vizsgáló (PADQoL) kérdőív validálása magyar nyelvre és betegség-specifikus életminőség mérése perifériás verőérbetegséggel élő páciensek körében
No full textPeripheral arterial disease (PAD) represents a significant burden for both those affected and their environment as well as for society. The thesis provides insight into the epidemiology of PAD with special focus on prevalence, mortality and years of life lost (YLL) from an international and national perspective with special emphasis on the Hungarian situation. The authors’ aim was to provide a novel disease-specific questionnaire for the assessment and evaluation of quality of life among Hungarian patients living with the disease, therefore, subsequent chapters of the thesis discuss the linguistic validation and cross-cultural adaptation process of PADQoL disease-specific health-related quality of life (HRQoL) questionnaire as performed according to an international protocol including the translation process, challenging items and results of the pilot testing. Authors investigated health-related quality of life among 129 PAD patients via a cross-sectional study using the previously validated Hungarian PADQoL which revealed the impact of PAD on multiple aspects of physical, and psycho-social well-being. Advanced-stage PAD was associated with worse quality of life, highlighting the considerable PAD-related disease burden
EXPLORATION OF THE FLOW EXPERIENCE AMONG STUDENTS PREPARING FOR A CAREER IN CLASSICAL MUSIC, SUCCESSFUL CAREER-ESTABLISHED MUSIC EDUCATORS, AND MUSICIANS IN THE FIELD OF CLASSICAL MUSIC
Get PDFARE THEY DEMOTIVATED OR DO WE MOTIVATE THE WRONG WAY? The examination of learning motivation among 9th and 11th grade vocational training school students
Get PDFA társadalmi fejlődés központi kérdése, hogy a felnövekvő generáció megismerje az előző
nemzedékek által felhalmozott tudást, tapasztalatot, mert ez adja az alapját a további
fejlődésnek. A 20. század második felétől az eddiginél még nagyobb tudományos és technikai
fejlődésnek vagyunk szemtanúi. Amennyiben az oktatás csupán a régi tudás átadására
törekszik, és nem készíti fel a fiatalokat a gyors változásokhoz való alkalmazkodásra, nem tudja
betölteni társadalmi funkcióját. A szakképző iskolákba egyre kevesebb és gyengébb képességű
diák kerül be. A motiválatlan tanuló nem válik jó szakemberré. A munkaerőpiac azonnal
alkalmazható, naprakész tudást vár el azoktól, akik a munka világába lépnek. Ma már a
megszerzett tudás nem egy életre szól, és csak az tudja biztosítani munkaerőpiaci stabilitását,
aki kész és képes a megújulásra, aki hajlandó alkalmazkodni az elvárásokhoz, továbbképezi
magát, vagy átképzésen vesz részt, lépést tart a technológiai fejlődéssel. A felnövekvő
generáció már nem tanítható meg mindarra a tudásra, amire élete végéig szüksége lehet, ezért
az iskolák feladata, hogy a diákok olyan kompetenciákra tegyenek szert tanulmányaik során,
amelyek a mindenkori technikai újdonságok, illetve az újonnan megjelenő szakmák elsajátítását
lehetővé teszik (Sütő, 2019).
Régóta foglalkoztatja a pedagógusokat az a kérdés, hogyan lehet a tanulók érdeklődését
felkelteni, a tanulás iránti elkötelezettségüket fokozni. Mi ösztönzi az egyes diákokat a minél
jobb tanulmányi eredmény elérésére, szemben másokkal, akik csupán a tanulás elkerülésére
törekszenek. A szakképző iskolában oktatók gyakran szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a
velük szemben, az iskolapadban ülő diákok egy része nem akar a tanórai feladatokban részt
venni, nem akar tanulni. Az iskolai eredményesség szempontjából kardinális kérdés, milyen
faktorok hatnak a tanulási motivációra, hogyan növelhető az oktatás hatékonysága. A tanulók
nem jellemezhetők a motiváció meglétével vagy teljes hiányával. Minőségi különbségek
vannak abban, hogyan válnak a tanulók motiválttá, és ezek a különbségek jelentősen
befolyásolják a teljesítményüket.
A kutatók és a pedagógusok már régóta igyekeznek megoldást találni a fenti problémákra,
azonban az eredmények még váratnak magukra. A változások csak a kutatók, pedagógusok,
diákok alkotta triász közös összefogásával valósíthatók meg. Ehhez szükségesek, hogy a
kutatási eredmények mentén haladva a mindennapi oktatásban is megvalósuljanak azok a
tevékenységek, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára.
A fentiek jelentették a kiindulási pontot, hogy elkezdjük a tanulási motivációt kutatni, a
formáit, forrásait, a befolyásoló tényezőket. A szakirodalom tanulmányozása mellett a
szakképző iskolásokat helyeztük a kutatás középpontjába. Azokat a diákokat, akiket a
munkaerőpiac a szakmai vizsga letétele után vár, hogy szakember utánpótlását biztosítsa. Ezek
a diákok nem jutottak be a szakgimnáziumba, néhány esetben kötelezően beiskolázták őket
valamelyik szakmára, gyakran hátrányos helyzetűek
The spread of restorative justice in Eastern Europe
No full textA resztoratív igazságszolgáltatás koncepciója abból indul ki, hogy a bűncselekményre a felek közötti konfliktusként tekinti, és az igazságszolgáltatás feladata ennek a konfliktusnak a feloldása. Jellemzője, hogy – más igazságszolgáltatási modellekkel ellentétben – sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a bűncselekmény okaira, következményeire és arra, hogy a jövőben a hasonló szituációk a közösségben elkerülhetőek legyenek, ezenkívül a felek aktív részvételén alapul és központi szerepe van az eljárás során a jóvátételnek is.
A mai értelemben vett helyreállító szemlélet az amerikai indulását követően a 70-es évek végén kezdett el megjelenni Nyugat-Európában, majd a 90-es évek végén, 2000-es évek elején Kelet-Európában is. Ez utóbbiban kiemelt szerepe volt az Európai Tanács 2001/220/IB (03.15) kerethatározatának is, mely az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára kötelezővé tette büntetőügyekben a közvetítések jogi hátterének kialakítását, és az így született megállapodások figyelembe vételét a büntetőeljárások során. Ez az elvárás később az áldozatok jogairól szóló 2012/29/EU irányelvben is megjelent.
A helyreállító módszerek azonban olyan kihívás elé állították a kontinentális Európa országait, amelyek a tengeren túli államokban kevésbé voltak relevánsak. A legfontosabb kihívás ezek közül a helyreállító igazságszolgáltatás helyének megtalálása volt a már kialakult jogrendszerekben (alkalmazási köre, tilalmak, következmények). Kelet-Európában a szocialista büntetőjog-felfogástól idegen módszer megismerése, a rendelkezésre álló rövid határidők, a kísérleti projectek hiánya, valamint a szerény anyagi és infrastrukturális háttér is problémát jelentettek.
Dolgozatomban – a helyreállító igazságszolgáltatás fogalmának, erényeinek és kritikáinak ismertetése mellett – a különböző resztoratív módszerek, elsősorban a közvetítői eljárás, elterjedését vizsgálom az Európai Unióhoz 2000 után csatlakozott országokban, a különböző országok jogszabályi kereteit, valamint az egyes országokban a jogintézmény hatékonyságát. Vizsgálatom során kitérek arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek jelentően befolyásolják a resztoratív módszerek alkalmazását, valamint, hogy az egyes országok közötti alkalmazásbeli különbségek elsősorban a jogszabályi előírások közötti eltérésekből, vagy ettől független körülményekből adódnak-e. Munkám során kiemelt figyelmet fordítok a magyarországi közvetítői eljárás eddigi eredményeire, és hazánk vonatkozásában kitekintést nyújtok a büntetés-végrehajtás során alkalmazott resztoratív módszerek eddigi eredményeiről is
Energy Design Synthesis
No full textAz energiaellátás bizonytalansága, az alacsony energiahatékonyság és a komfortteljesítmény, valamint az építőipar által okozott negatív környezeti és éghajlati hatások következtében a fenntartható épületek a kutatás egyik legjobban vizsgált területévé váltak. Mivel maga a tervezési technika felelős a megépítendő épület teljesítményéért, különös figyelmet fordítunk az épületenergetikai tervezés optimalizálására, mint az elmúlt két évtized döntő területére. Számos tanulmány a HVAC rendszer, az üzemeltetés és a vezérlés optimalizálására összpontosít, amelyet különféle passzív tervezési stratégiák további vizsgálata egészít ki, különös tekintettel a burok fő tervezési változóira, például a fal-ablak arányra, a tájolásra, az anyagokra és a szerkezetekre [1], valamint az árnyékolásra [2]. Épületfizikával kapcsolatos szempontok szerint az épület alakja is elengedhetetlenül fontos, mivel meghatározó hatással bír az energiateljesítményre. Az épületgeometriát a tervoptimalizálási keretrendszerbe integráló tudományos munkák többsége azonban csak térszervezést dolgoz ki energiaoptimalizálás nélkül, vagy több burkolat paramétert számol (pl. A falak és az ablakok termodinamikai és fotometriai tulajdonságai), párosítva az egyszerűsített térgeometriák hosszának, mélységének, magasságának vagy oldalarányának alapvető változóival. Számos áttekintő tanulmány rendszerezi az energiahatékony épülettervezési kutatást az optimalizálási algoritmusok, az építési területek, a tervezési változók, történeti fejlődése szempontjából, valamint az algoritmus-rendszer teljesítményének és a szoftver keretrendszerének elemzését. Jelenleg nincs áttekintő elemzés az épületgeometria mint tervezési változó rendszer besorolásáról, szerepéről és korszerű teljesítményéről az épületenergia-tervezés optimalizálásában. Megállapítható, hogy az épületgeometria egy ígéretes tervezési változók csoportját foglalja magában az optimalizálási folyamatban, azonban vannak hiányosságok a teljes épületgeometriai rendszerek átfogó, szisztematikus energiával és komforttal kapcsolatos generálásában, ezért további kutatásokra van szükség.
Értekezésemben az ily módon kimutatott problémákra első lépésként egy létező módszertan továbbfejlesztésére teszek javaslatot, mely abban nyilvánul meg, hogy az Energia Design vizsgálandó épület eseteinek számát több nagyságrenddel megnövelem és szimulációs folyamatokat kiváltom egy gyorsabb, helyettesítő módszerrel. Így megteremtem a feltételeit többcélú optimalizációs algoritmusok alkalmazására és egy későbbi öntanuló folyamat elindítására, mely tökéletesíteni fogja remélhetőleg eddigi megfigyeléseinket.
A különböző építészeti szabályok és további szimulációs illetve kiértékelési módszerekhez, érzékenységvizsgálatokhoz kapcsolódó peremfeltételek meghatározása lehetővé teszi, hogy az adott feltételeknek megfelelő körülmények között megtaláljuk a garantáltan optimális épület esetet, eseteket