Hungarian Veterinary Archive
Not a member yet
2958 research outputs found
Sort by
Sertések járványos hasmenésének szerológiai felmérése Magyarországon
Get PDFA sertéságazatban jelentős gazdasági károkozásuk révén komoly problémát
jelentenek a gyomor- és bélbetegségek. Sertések esetén az emésztőrendszeri kórokozók
fontos képviselői a koronavírusok, melyek közül kiemelendő a sertések járványos
hasmenésének vírusa (porcine epidemic diarrhoea virus, PEDV). Diplomadolgozatom
célja az volt, hogy bemutassam a PEDV-vel kapcsolatos jelenlegi tudományos
ismereteket és felmérjem a vírus Magyarországon való elterjedtségét szerológiai
vizsgálat segítségével.
A PEDV-et először 1971-ben, Angliában mutatták ki, ahonnan gyorsan elterjedt,
Európa-szerte járványokat okozva. Magyarországon először 1977-ben mutatták ki,
majd az 1990-es évekre ritkává vált, míg újból meg nem jelent a PEDV alacsonyabb
patogenitású változata egy-egy állományban 2009-ben és 2016-ban, majd három
sertéstelepen 2018-ban. Ezen esetek miatt szerológiai vizsgálatot terveztünk annak a
felmérésére, hogy milyen az átfertőzöttség mértéke az országban
Hazai pontyállományok kórtani vizsgálata, különös tekintettel a Koi-álmos-betegségre
No full textA Koi álmos betegség azaz KSD egy majdnem kizárólag pontyokat támadó, és ezen
halak juvenilis példányaiban magas mortalitással járó, kiemelkedő gazdasági kárt okozó
betegség. E dolgozat célja a betegséggel kapcsolatos ismeretek összesítése, magyar nyelvre
fordítása, illetve egyes hazai esetek feldolgozása volt.
Ezeknek az ismereteknek az összesítése hozzájárulhat a későbbiekben a betegség ellen
történő hatékonyabb védekezéshez.
Vizsgálatunkban 36 különböző pontyot vizsgáltunk, 2019.december 12. és 2020 április
30. között. A pontyok 5 különböző magyarországi gazdaságból származtak
A Ginglymostomatidae család tanulási képességeinek vizsgálata az operáns kondicionálás eszközével
Get PDFAz óceánok túlhalászásával minden nap új fajok kerülnek a kihalás szélére. A cápák
védelmében az állatkertek és akváriumok ex-situ tevékenysége jelentősen megnőtt az elmúlt
évtizedekben. Az a fajta törekvés, ami a cápák megismerését és védelmét tartja szem előtt,
új technikák fejlesztésére ad okot. A diplomamunkám, mint esettanulmány az akváriumban
tartott cápák környezetgazdagítására és állategészségügyi diagnosztikák stressz mentes
lebonyolítására ad megoldást. Ezt szolgálja egy kondicionáláson alapuló tréning módszer
kidolgozása két, akváriumban tartott dajkacápa fajra, a homokszínű dajkacápára (Nebrius
ferrugineus) és a rozsdás dajkacápára (Ginglymostoma cirratum). Olyan módszer leírása,
amellyel elkerülhetőek a még sok helyen használt cápák önálló akarata elleni befogás. A
tanulás szakaszos felépítése biztosítja a sikerességet, a kamerával rögzített foglalkozásokon
pedig nyomon követhető az állatok fejlődése. A tréning nem csak addig tart, amíg az állatok
megtanulják az egyedi jeleiket. A tanult elemek alapjául szolgálhatnak további közös
munkának. A víz alatti etetések alkalmával a cápák szeparáltan kezelhetőek, ez által az
egyedre szabott takarmány mennyiség kerül kiosztásra minden állatnál. Ezek az adagok az
állatok egyedi igényeinek és szükségleteinek megfelelően kerülnek kiszámításra. Egyes
esetleges megbetegedésnél, fertőzésnél fontos, hogy külön- külön lehessen kezelni és
esetlegesen gyógyszerezni a cápákat
Multimodal visualisation of the canine brain based on structural imaging, cryosectioning and 3-dimensional modelling
Get PDF
Batrachochytrium dendrobatidis fertőzés hatása kétéltű gazdaállatok stresszhormon-szintjére
No full textA kitridiomikózis egy újonnan megjelent, világszerte kétéltűfajok százait
kipusztulással fenyegető fertőző betegség. Kórokozója, a Batrachochytrium dendrobatidis
(Bd) rajzóspórás gomba, ami magas virulenciája és széles gazdaspektruma miatt könnyen
terjed. A kétéltűfajok védelme és megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy minél jobban
megismerjük ezt a kórokozót és gazdáira kifejtett hatásait.
Korábbi vizsgálatok arra utaltak, hogy a fertőzés megnövekedett stresszhormontermeléssel járhat, de az erre vonatkozó eredmények nem egyértelműek. Emellett, ha a
fertőzöttség és a stresszhormon-termelés között szoros kapcsolatot találunk egy-egy fajnál,
akkor esetükben egy új, nem-invazív hormonminta-gyűjtési eljárás segítségével az egyedek
sebzése nélkül megállapítható lenne, hogy az egyedek fertőzöttek-e, ami ebihalak kísérletes
fertőzését is magában foglaló vizsgálatok esetén különösen előnyös lenne.
Kísérletünk során erdei béka (Rana dalmatina), barna varangy (Bufo bufo) és zöld
levelibéka (Hyla arborea) ebihalakat és fiatal átalakult egyedeket fertőztünk Bd-vel, majd
mértük a fertőzött állatok és nem fertőzött kontroll egyedek kortikoszterontermelését ELISA
módszerrel, valamint az egyedek tényleges fertőzöttségét qPCR-módszerrel
Délkelet-ázsiai denevérek bioakusztikai vizsgálata
Get PDFA denevérek Délkelet-Ázsia emlősdiverzitásának körülbelül egyharmadát teszik ki,
ennek ellenére mégis a legkevésbé ismert gerincesek közé tartoznak a régióban. Rejtett,
éjszakai életmódjuk miatt a denevéreket nehéz megfigyelni és befogni. Repülésük közben
azonban a repülőkutyák kivételével az összes faj echolokációs hangokkal tájékozódik, mely
denevérdetektorokkal észlelhető. A rögzített hangok aztán számítógépen elemezhetőek és
számos faj, fajcsoport határozását lehetővé teszik az állatok befogása nélkül is.
Dolgozatom egyik legfőbb célja egy olyan program kiválasztása volt, ami akár
tudományos színvonalú elemzések elvégzésére is alkalmas és bárki számára elérhető
(ingyenes). Több program alapos tesztelése után választásunk a Sonic Visualiser nevű
hangelemző programra esett, mely szinte minden tekintetben felülmúlta a konkurens
szoftvereket.
Másik célom egy olyan mérési módszertan kidolgozása volt, mely standard
paraméterek felvételével teszi lehetővé a hangok lehető legjobb határozását az egyes taxonok
esetén. A módszer kialakítása során a legtöbb denevércsoport hangjait megvizsgálva
választottuk ki a megfelelő mérendő paramétereket, így a világ bármely pontján rögzített
denevérhangok elemzésére alkalmasak.
Harmadik fő célom két vietnami expedíció során rögzített hangok fenti módszerrel
történő mérése és elemzése volt. A 2014-ben és 2016-ban 12 mintavételi helyen gyűjtött
minták 42 faj, 218 egyedének echolokációs hangjait tartalmazták. Vizsgálatunk során
összesen 727 hangimpulzus került lemérésre. Több esetben először vizsgáltunk nagyobb
számban bizonyos fajokat, de pl. a Mirostrellus joffrei esetében a dolgozatban szereplők az
első leírások a faj hangjait illetően
ERP tanulmány a nyelvi statisztikai tanulásról kutyákon
No full textNyolc hónapos humán csecsemők képesek kizárólag az elhangzó nyelvi input statisztikai információi alapján beazonosítani a lehetséges szavakat. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy képesek-e ugyanerre a családi kutyák (Canis familiaris), akik az emberi csecsemőkhöz hasonló nyelvi környezetben élnek. A nyelvi input két statisztikai tulajdonságát vizsgáltuk non-invazív elektrofiziológiai (EEG) méréssel. Azt vizsgáltuk, hogy a kutyák agyi aktivitása (kiváltott potenciál, ERP) 1) különözik-e gyakran elhangzó és kevésbé gyakori szótag-kombinációk esetén, és 2) különbözik-e olyan szótag-kombinációk feldolgozásakor, amelyek leggyakrabban csak együtt fordulnak elő (az ún. magas átmeneti valószínűségű szavak), szemben az olyan kombinációkkal, amelyek szótagjai más szótagokkal is gyakran kombinálódnak (alacsony átmeneti valószínűség).
Kísérletünk első, ún. familiarizációs felében a kutyáknak (n=7) számítógép által szintetizált, mesterségesen létrehozott humán nyelvi inputot mutattunk be auditorosan kb. 12 percig. Ebben 12 különböző szótag (pl. da, ro, pi) hangzott el egymás után, semi-randomizált sorrendben. A kísérlet második felében, az ún. teszt fázisban a familiarizációs ingeranyagból hármas szótag-kombinációk (szavak) kerültek bemutatásra szünetekkel elválasztva (pl. daropi, goluta): 1) a familiarizáció során magas gyakorisággal és magas átmeneti valószínűséggel bemutatott szavak,2) alacsony gyakoriságú és magas átmeneti valószínűségű szavak, 3) alacsony gyakoriságú és alacsony átmeneti valószínűségű ún. rész- szavak, amelyek az egymás mellé kerülő magas gyakoriságú szavak szótaghatárait tartalmazták (pl. daropi, golatu=pigola) és 4) random szavak, amelyek az alacsony gyakoriságú szavak szótagjaiból álltak, de azok az adott sorrendben egyszer sem kerültek egymás mellé a familiarizáció során. Minden kondícióban 2 szó szerepelt és minden szó 40- szer került bemutatásra, miközben a kutyák EEG-jét mértük