Hungarian Veterinary Archive
Not a member yet
2958 research outputs found
Sort by
Evaluation of feed additives and their potential in antimicrobial replacement in farm animals
A nyugat-afrikai Thiratoscirtina nemcsoport rendszertani vizsgálata
A kutatás során összesen 48 példányt vizsgáltam. Ez 11 genusz és 23 faj tanulmányozását
jelenti. A diplomadolgozatomban ebből 8 genuszt és 12 fajt mutatok be részletesen. Ebből a
tudományra nézve 2 új genuszt és 7 új fajt írtunk le
Szociális tanulási típusok zebrapintyeknél
A legtöbb ismert állatfajban az egyes ivarokhoz a szaporodási rituálékon belül eltérő
viselkedések (pl. párválasztás, utódgondozás) kapcsolódnak, specifikus nemi szerepeket
meghatározva (Kokko et al., 2006). Annak felderítése, hogy ezek az ivari különbségek honnan
erednek és milyen következményekkel járnak egy központi kérdése az evolúcióbiológiának és
a szociális kapcsolatokkal foglalkozó tudományoknak.
A párpreferenciával kapcsolatos szociális tanulás egy jól kutatott terület (ten Cate & Vos,
1999; Freeberg, 2000; Slagsvold és Wiebe, 2011), ezzel szemben kevesen foglalkoztak még
azzal, hogy általánosságban maga a szociális tanulás ivarspecifikus-e.
A kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy vajon segítheti-e a nemi szerepek szociális
tanulását, ha a fiatalok a velük megegyező nemű felnőttet figyelik jobban, és ezáltal tanulnak
meg specifikus viselkedésformákat. Fiatal, ivarérés előtti zebrapintyeket (Taeniopygia guttata)
tanítottunk demonstrátor felnőttek segítségével egy trükkös etető használatára. Hipotézisünk,
hogy a nemi szerepek elsajátítását segítheti egy egyszerű mechanizmus: a fiatal egyedek jobban
figyelik a velük megegyező nemű fajtársaikat, és ez növeli az ivarspecifikus viselkedések
tanulásának lehetőségét
Az időjárás, a testméret és a túlélés kapcsolata kis Apolló-lepke imágóknál
Egy faj, különösen egy védett, veszélyeztetett faj esetében kulcsfontosságú az egyedek
fitneszének ismerete a populáció megőrzése szempontjából. Számos élőlény esetében a fitnesz
nem mérhető közvetlenül, így becslésekre kell hagyatkoznunk. Ehhez más, azzal szoros
kapcsolatban lévő változókat tudunk segítségül hívni, mint a túlélés vagy a testméret.
Rovarok esetében, így lepkéknél is, a nagyobb testű, tömegű egyedek általában
termékenyebbek és hosszabb ideig élnek, a hosszabb élet lehetőséget ad a nőstények számára
a nagyobb mennyiségű tojás lerakására.
Vizsgálatunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az időjárás, mint a hőmérséklet,
relatív páratartalom, besugárzás és szélerősség, és testméret-változók, mint a kezdeti
testtömeg, torszélesség, szárny-, illetve nyelvhossz kiegészítve még az időegység alatti
testtömeg és torszélesség változással milyen erejű és irányú hatást gyakorolnak a vizsgált
fajunk, a kis Apolló-lepke egyedeinek a túlélésére egy természetes populációban.
Méréseinket 2016–2019-ig a Visegrádi-hegységben található Hegyesden végeztük.
Jelölés visszalátás és időjárás adatokat gyűjtöttünk. Lemértük az egyedek torszélességét,
testtömegét, szárny- és nyelvhosszát, majd az előbbi kettőről 3–4 naponta visszamérési
adatokat is vettünk. Az időjárás-változók közül a mediánt valamint a 10 illetve 90
percentiliseket használtuk fel az elemzésekhez. Ezt követően elvégeztük a túlélésbecsléseket
minden évre és mindkét ivarra külön. Később korrelációs vizsgálatokkal néztük meg a
változók viszonyát egymáshoz
Madár-vérmételyekelőfordulásaMagyarországon, illetve az általuk okozott humán cercaria dermatitis kialakulásának kockázata.
Az emberek cerkária dermatitiszeegy újra előtérbe kerülő zoonotikus betegség. A kórt a vízimadarak vérmételyeinek fertőző lárvái okozzák, melyek a vízben tartózkodó ember bőrébe fúrják magukat. Ott, mivel nem a megfelelő gazdaszervezetbe jutottak, a cerkáriának nevezett lárvák ugyan órák alatt elpusztulnak, de lokális gyulladásos folyamatokat indítanak el. Ismételt lárvainvázió esetén allergiás válaszreakció keretében az érintett bőrterületen erős viszketéssel társultan vörös, hólyagos kiütések jelennek meg. A kórképért felelős parazitáka világon mindenütt előfordulnak, így számos helyi, illetve nemzetközi kutatás tárgyát képezik. Magyarországon eddig igen kevés publikáció jelent meg ebben a témában. Még a hazánkban előforduló fajok diverzitása és elterjedtsége sem ismert, noha a betegség előfordulása már korábban bizonyításra került
A pácolás hatása a rákkeltő heterociklikus aminok keletkezésére és a mikroflórára baromfihúsban
Az ételkészítés során számos olyan káros anyag keletkezhet, amelyekre figyelmet kell
fordítani az egészségmegőrzés céljából. A hőkezelés egy olyan ősidők óta alkalmazott
eljárás, amellyel mind a növényi, mind az állati eredetű élelmiszerek biztonságosabbá
tehetők mikrobiológiai szempontból, és jelentősen hozzájárul a tápanyagok
felvehetőségének megkönnyítéséhez is. Egyre több kutatás utal azonban arra, hogy a
túlzásba vitt hőkezelés problémákat okozhat, többek között a potenciális karcinogén
vegyületek kialakulása miatt. Ilyen genotoxikus karcinogének a heterociklikus aminok
(HCA-k), melyek magas hőmérsékleten jönnek létre hús és halételekben
Felmérés a magyarországi állatorvosok mentálhigiénés állapotáról különös tekintettel a nemek közti különbségekre
Az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Tanszékének kutatásába bekapcsolódva a magyarországi állatorvosok
mentálhigiéniai-, magánéleti és egészségi állapotát, valamint a hivatásukkal összefüggésben az
elégedettségi, és boldogságérzetüket mértük fel egy 95 kérdésből álló kérdőív segítségével. A
pszichológusok, coachok és tanácsadók segítségével összeállított online kérdőívből
munkámban azt a részt elemeztem ki, amely legjobban megmutathatja a nemek közötti
különbségeket a stressz kezelésével és a kiégéssel összefüggésben
A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) populációgenetikai vizsgálata
A denevérek életében fontos szerepet tölt be a vonulás, ami hatással van a populációk
genetikai struktúrájára is. Vonuló fajok lévén, a denevérek magukkal hordoznak különböző
patogén szervezeteket, amik később komoly betegségek forrásai lehetnek. A fokozottan
védett hosszúszárnyú denevér esetében – ami egy hosszú távú vonuló faj – több országban
is tömeges pusztulásokat figyeltek meg, amelyek során több ezer egyedből álló kolóniák
tűntek el. Ezt a folyamatot a Lloviu-vírus okozta, ami a 2002-es spanyolországi felfedezése
után több mint egy évtizeddel Magyarországon is megjelent.
Kutatásunk célja a hosszúszárnyú denevér populációgenetikai vizsgálata volt (nukleáris
és mitokondriális DNS markerek segítségével) a különböző geográfiai régiók közötti
kapcsolatok feltárása érdekében.
Vizsgálatunkat hat ország (Magyarország, Románia, Szlovénia, Bulgária, Szerbia,
Bosznia-Hercegovina) 12 hosszúszárnyú denevér populációjából származó szárnymintákkal
végeztük. A laboratóriumi munka során a mitokondriális DNS kontroll régiójának
hipervariábilis szakaszát (HV1) és tíz mikroszatellita lokuszt vizsgáltunk, melyek
segítségével később jellemeztük az egyes mintavételi helyek genetikai változatosságát
Társállatok meningoencephalitisének diagnosztikája, különös tekintettel az ismeretlen oktanú meningoencephaitisek MR-diagnosztikájára
Az ismeretlen oktanú, nem fertőző eredetű központi idegrendszeri gyulladások (MUE/MUO)
általában kistestű, fajtatiszta kutyákban jelentkeznek. A neurológiai tünetek nagyban függnek
az elváltozás lokalizációjától, jellemző a perivasculáris, mononukleáris sejttömörülés. A
szakirodalom mai állása szerint valószínűleg egy T-sejtek által mediált, késői típusú
hiperszenzitív, szerv-specifikus autoimmun reakció áll a kórképek hátterében.
A granulómás meningoencephalomyelitis (GME) jellemzően a cerebrális fehérállományban,
illetve a cerebellum, a thalamus, az agytörzs és a gerincvelő állományában okoz gyulladásos
és granulómás jellegű elváltozást, gócos, disszeminált és oculáris formája ismert.
A nekrotizáló meningoencephalitis (NME) vagy „pug dog encephalitis” elhalásos jellegű
léziói főként a prosencephalon és a cerebrális hemiszférák szürkeállományára korlátozódik,
azonban előfordulhat a szubkortikális fehérállomány és az agyburkok gyulladásos
beszűrődése is. A kórkép jellemzően gyorsan progrediál és gyakran fatális kimenetelű
Horgászvizek nagytestű halainak képalkotó diagnosztikai eszközökkel (RTG, UH) történő vizsgálata. A képalkotó diagnosztikai eszközök alkalmazása az ikraretenció megállapításában.
Szakdolgozatom elején ismertettem a halak szaporodására jellemző tulajdonságokat. Ebből
kitűnt, hogy a halak sikeres szaporodása biotikus és abiotikus tényezők bonyolult, térben és
időben meghatározott kölcsönhatásán alapszik. Ezen tényezők bármelyikének hiánya vagy
nem megfelelő minősége esetén a szaporodás eredményessége csökken vagy akár el is
maradhat. Ugyanakkor a halak evolúciós fejlődésük során nagymértékben alkalmazkodtak
a változó környezet kihívásaihoz, aminek köszönhetően, bizonyos határok között képesek
megvárni az iváshoz kedvező környezeti tényezők kialakulását. Ebből következik, hogy
találkozhatunk olyan hallal, amely bár ikrával telt mégsem rakja le ikráit vagy, ha a
környezeti tényezők hosszú időn keresztül kedvezőtlenek maradnak az ikrák a
petefészkekből fel is szívódhatnak. Tehát az ikraretenciót nem feltétlen kell kóros, az ikrás
hal életét veszélyeztető kondíciónak tekintenünk