Hungarian Veterinary Archive
Not a member yet
2958 research outputs found
Sort by
Kutya-robot interakció etológiai vizsgálata különös tekintettel a problémamegoldó viselkedésre
No full textValódi egyedfelismerésnek nevezzük, amikor az egyedek képesek specifikus ismertetőjegyek
alapján megkülönböztetni egymástól más egyedeket, valamint erre támaszkodva adott egyeddel
szemben specifikus viselkedést mutatnak. A kutyák (Canis familiaris) különbséget tudnak tenni
az emberek között, és felismerik saját gazdájukat. Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy a
kutyák hajlamosak szociális interakcióba lépni önjáró (autonóm) ismeretlen ágensekkel
(UMO). Azonban nem tudjuk, hogy emlékeznek-e ezekre az ágensekre hosszú távon, vagy a
szociális interakciónak csak az adott viselkedéstesztben volt hatása. Jelen kísérletben azt
vizsgáltuk, hogy a kutyák képesek-e egyedfelismerő képességüket általánosítani egy UMO-ra
rövid interakciót követően, valamint emlékeznek-e az UMO-val történt interakcióra hosszabb
távon. A Familiarizáció során az UMO segített a kutyáknak megszerezni egy számukra
elérhetetlen labdát, majd játékos interakcióba lépett azokkal. A Visszamérés során, egy nap,
egy hét vagy egy hónap elteltével, egy négyirányú választásos tesztben figyeltük meg a kutyák
UMO-val szembeni viselkedését, azaz felismerik-e a korábban látott egyedet. Ezután a kutya
ugyanabba a problémamegoldó és játékos helyzetbe került, mint a Familiarizáció során. Ezáltal
meg tudtuk vizsgálni, hogy a kutya emlékszik-e az UMO interaktív és segítő viselkedésére
általánosságban (függetlenül attól, hogy felismerte-e magát az egyedet)
A kortikoszteron szerepe barna varangy (Bufo bufo) ebihalak ragadozó-indukált méregtermelésében
No full textAz élővilág számos faja használ mérgező hatású vegyületeket természetes ellenségeikkel
szembeni védekezésre. Ilyen méreganyagok a bufadienolidok is, amelyeket a varangyfélék
termelnek bőrmirigyeikben. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a barna varangy (Bufo
bufo) ebihalak nemcsak a ragadozók jelenlétére reagálnak fokozott méregtermeléssel, hanem
számos más stresszhatásra is (táplálékhiány, magas egyedsűrűség, szennyező anyagok).
Azonban a bufadienolid szintézis élettani szabályozásáról nagyon keveset tudunk. A
kísérletünk során azt vizsgáltuk, hogy a kortikoszteron, a kétéltűek fő stresszhormonja,
hogyan befolyásolja az ebihalak ragadozó-indukált méregtermelését. Azt a két hipotézist
teszteltük, hogy a bufadienolidok szintézisét a kortikoszteron stimulálja (H1), vagy
ugyanazok a hormonok stimulálják, mint a kortikoszteronét (H2). Az ebihalakat három
kezelési csoportba osztottuk. A kontroll csoport egyedeinek tartóvizébe 1 µl/l etanolt
adagoltunk (oldószer kontroll), a másik csoportéba kortikoszteront (125 nM), míg a
harmadikéba metirapont (110 µM), ami a kortikoszteron szintézisét gátolja. Azt
prediktáltuk, hogy H1 esetén a kortikoszteron kezelés fokozza a méregtermelést, a metirapon
csökkenti; H2 esetén viszont fordítva, mivel a glükokortikoid-stimuláló hormonok
termelését a kortikoszteron negatív visszacsatolás által csökkenti, míg a metirapon fokozza.
A kezelések 48, illetve 144 órán át zajlottak. Az egyedek fele ragadozó kezelésben is
részesült: csapó sügér (Perca fluviatilis) jelenlétére utaló szaganyagokat kaptak a vizükbe a
hormonkezelés ideje alatt. A kísérlet végén az ebihalak bufadienolid tartalmát
folyadékkromatográfiás (HPLC-MS) módszerrel, míg az ebihalak kortikoszteron ürítését
enzim-immunoassay (ELISA) módszerrel mértük, és ezeket az adatokat lineáris kevert
modellekkel elemeztük
Egyes kortikális neuronpopulációk érintettsége skizofréniában
Get PDFAz eddigi kutatások alapján az excitiátoros/inhibitoros egyensúly felborulása több
neuropszichiátriai zavarban – például skizofréniában és autizmus spektrum zavarban –
kulcsjelenség. Ennek nyomán számos vizsgálat célozta a prefrontális kéreg neuronális
összetételét skizofréniában, ám az eredmények nem konzisztensek, ami a neuropatológiai
biomarkerek validálását és alkalmazását hátráltatja. Kutatási projektünkben ezért célunk
újravizsgálni ezt a kérdést a prefrontális kortex fő neuronpopulációit vizsgálva.
Szakdolgozatom keretében a calretinin immunpozitív (CR+) interneuronok és az SMI 311
immunpozitív (SMI 311+) kérgi serkentő sejtek réteg szerinti eloszlását mutatom be a
dorzolaterális prefrontális kéreg területén.
Kutatásunkhoz a Holland Agybank biztosított 6 skizofrén és 6 korban-és nemben egyeztetett
kontroll páciensből származó mintát. Immunhisztokémiai módszerrel festett majd digitalizált
metszeteken annotáltuk az immunpozitív neuronokat. Publikus transzkriptomikai adatok szerint
a CR+ interneuronok bizonyos alpopulációi elkülöníthetőek a CRH és VIP expressziója
alapján, ezért a következő lépésben in situ RNS hibridizációt alkalmaztunk az említett
alcsoportok feltérképezésére
A szarvasmarha vírusos hasmenése elleni védekezés epidemiológiai, igazgatási és immunhisztokémiai vonatkozásai Magyarországon
Get PDFFiatal szarvasmarha borjak hasmenésében szerepet játszó kórokozók előfordulása és egy kimutatásukra használt diagnosztikai gyorsteszt értékelése
No full textA borjak hasmenése lényeges gazdasági probléma, a maga nagy morbiditásával és
mortalitásával, és gyakran az érintett borjak elhullásához vezet a világrajövetelüket követő
hetekben. Amennyiben az állatok túlélik, a csökkent termelés, termeléskiesés további anyagi
veszteséget jelent a gazdaságnak
Szoptató kocák bélsár-rezisztómja egy hazai nagy létszámú sertésállományban
Get PDFVizsgálatunk célja az volt, hogy ismereteket szerezzünk egy hazai nagy létszámú
sertésállomány kocáinak bélsár bakteriomjának rezisztenciagén tartalmára vonatkozóan. Ennek
céljából négy, a mintavételtől számítva öt napon belül fialt szoptató kocától gyűjtöttünk friss
bélsármintát. Amelyek elegyéből kivont össz-DNS szekvenciákat ún. shotgun újgenerációs
szekvenálással határoztuk meg. Az így nyert rövid leolvasási szakaszokat genomikai
módszerekkel és eszközökkel dolgoztuk fel
Gyulladásos folyamatok szerepe a közönséges migrén kialakulásában
No full textHáttér: Különböző stresszorok hatására az emberiség egy részénél migrénes roham lép fel.
Ennek során neuroinflammáció alakul ki, melyben számos gyulladásos mediátor szerepe nem
tisztázott. Ilyen a monocyte chemoattractant protein-1 (MCP-1) és a regulated upon activation,
normal T cell expressed and secreted (RANTES), melyek a C-C kemokinek közé tartozó,
proinflammációs citokinek. A citalopram egyszeri intravénás alkalmazásával gátoljuk a
szerotoninvisszavételt, ezáltal fokozódik a szervezetben a stresszhormon termelés. Az így
előidézett neuroendocrine challenge vizsgálat során mérni tudjuk az akut stressz hatására
bekövetkező citokin változásokat.
Anyag és módszer: Az MCP-1 és a RANTES nyugalmi szintjét, ezen citokinek változását és
ennek diagnózistól való függését vizsgáltuk 44 migrénes és 52 egészséges, 18 és 40 év közötti
önkéntes vérében neuroendocrine challenge során. A nyugalmi vérvételek után szelektív
szerotoninvisszavétel-gátló, a klinikumban antidepresszánsként használt citalopramot vagy
placebót kaptak a résztvevők intravénásan, majd 20 és 60 perc után ismételten vért vettek tőlük.
A citokin méréseket Cytometric Bead Array segítségével végezték. A keresztezett elrendezésű
vizsgálat eredményeinek értékelése általános lineáris kevert modellekkel történt nemre
korrigálással
Terbutilazin ökotoxikológiai vizsgálata két hazai kétéltű fajon
Get PDFA mezőgazdasági tevékenységből származó növényvédő és gyomirtó szerek
nagymértékű terhelést jelentenek az agrárterületeken vagy azok közelében élő állatok
populációira. Természetvédelmi és humán-egészségügyi szempontból is fontos, hogy
minél több információnk legyen a különböző peszticidek ökotoxikológiai, nem célszervezetekre gyakorolt hatásairól. A terbutilazin egy széles spektrumú gyomirtó szer,
amelyet hazánkban és világszerte is nagy mennyiségben használnak. A hasonló kémiai
szerkezetű és hatásmechanizmusú, az Európai Unióban betiltott atrazin esetében a nemcélszervezetekre gyakorolt káros hatások jól ismertek, például kétéltűek esetén
befolyásolhatja az egyedfejlődés sebességét és az immunrendszert, csökkent testtömeget
eredményezhet, hiperaktivitást és nőstény-túlsúlyos ivararányt is okozhat. Ezzel szemben a
terbutilazin használatának ilyen jellegű kockázatairól nagyon keveset tudunk.
Vizsgálatunkhoz barna varangy (Bufo bufo) és erdei béka (Rana dalmatina) petéket
gyűjtöttünk különböző populációkból, majd laboratóriumi körülmények között neveltük
őket. Az ebihalakat a lárvális fejlődés teljes időtartama alatt olyan vízben tartottuk, amely a
terbutilazin két, természetes vizekben is előforduló koncentrációjának valamelyikét (0,3
μg/L; 3 ng/L), vagy csak oldószer kontrollt (1 μL/L etanol) tartalmazott. Kísérletünk során
mértük azokat a tulajdonságokat, amelyek az állatok fitnesze szempontjából
meghatározóak a természetben
Altrenogeszttel kezelt kocák és süldők szaporodásbiológiai paramétereinek vizsgálata
No full textDolgozatom célja az volt, hogy a nagyüzemi sertéstartás körülményei között megvizsgáljam a
hátszalonna vastagság és az egyes szaporodásbiológiai paraméterek (vemhesülési arány, összes
malacszám, élő malacszám, illetve a választástól az újra termékenyítésig eltelt napok száma)
közötti összefüggéseket egy egységesen altrenogeszttel kezelt vizsgálati csoportban. A
vizsgálatban összesen 398 sertés (292 süldő és 106 koca) választás utáni hátszalonna
vastagságát mértük meg, illetve egyéb adatait vizsgáltuk, kettő kategóriában, ahol az alacsony
és a normál kondíció határát egyik kategóriában 14 mm-ben, másik kategóriában 16 mm-ben
állapítottunk meg. Vizsgálatainkból kiderült, hogy a hátszalonna vastagsága szignifikánsan
befolyásolta a vemhesülés sikerességét kocák és süldők esetében is; számszerűsítve +1 mm
hátszalonna +0,84 odds-al növelte a vemhesülés esélyét. Az, hogy az állat koca volt-e vagy
süldő a vemhesülés sikerességére nem volt hatással