Hungarian Veterinary Archive
Not a member yet
2958 research outputs found
Sort by
Különböző típusú és származású mézek antimikrobás hatásának vizsgálata
Napjainkban az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek egyre nagyobb kihívást jelentenek
mind a humán-, mind az állategészségügyben, ennek következtében megnőtt a jelentősége
az egyéb antimikrobás tulajdonságú anyagok vizsgálatának. A házi méh (Apis mellifera)
által készített méz szaporodásgátló hatását a benne található hidrogén-peroxid, illetve a
különböző növényekből származó fenolsavak és flavonoidok, illetve a magas cukortartalma
és az ebből adódó alacsony vízaktivitása okozza
Igény szerinti tejitatás hatása a borjak egészségi állapotára
A jelenlegi gyakorlat szerint a borjak a születésük után egyedi ketrecben vannak
elhelyezve és tejet vagy tejpótlót kapnak naponta két alkalommal (visszafogott
takarmányozás). Emellett étvágy szerint, a telepek adott technológiája alapján starter tápot,
szénát is fogyaszthatnak. Újabban terjedőben van az ad libitum tej- vagy tejpótló itatás, mint
technológia.
A szakirodalom szerint a születés utáni időszakban a takarmányfelvétel nagyobb
intenzitása az érzékeny időszakban rövid távú, esetenként hosszabb távú hatással is lehet az
állatra. A jelenséget „takarmányozási programozásnak”, „fejlődési programozásnak” vagy
„metabolikus bevésődésnek” ('nutritional programming', 'develpomental programming',
'metabolic imprinting') nevezik. A szakirodalom nem egységes a termelésre és egészségi
állapotra gyakorolt hatások tekintetében
ENTEROCOCCUS FAECIUM HATÁSA GYULLADÁSOS CITOKINEK ÉS DEFENZINEK EXPRESSZIÓJÁRA SERTÉS BÉLHÁM SEJTEKEN
A Föld népessége folyamatosan nő, így az élelmiszertermelést is növelni kell, azon belül a
hústermelést is. Az antibiotikumok hozamfokozásra történő használatát azonban 2006-ban
betiltották. 2022-től már betegségmegelőzésre sem lehet majd alkalmazni, így az
állattartóknak új módszert kell találniuk a sertésekben nagy veszteségeket okozó enterális
megbetegedések megelőzésére. Ennek egyik lehetősége olyan probiotikumok használata,
amelyek serkentik a veleszületett immunrendszert
A varroosis és nosemosis elleni védekezés hatékonyságának értékelése négy rádi méhészetben
A mézelő méheket, akárcsak a legtöbb élőlényt, számos fertőzöttség, betegség
fenyegeti, amelyeket vírusok, baktériumok, gombák és paraziták okozhatnak. Kutatásom
paraziták okozta betegségek vizsgálatára, az azok elleni védekezés hatékonyságának
értékelésére irányult. A méhészek által megválaszolt kérdőívek és a vizsgált méhcsaládok
mintái alapján értékeltem a méhészetek varroosis és nosemosis elleni védekezését, valamint
annak hatékonyságát. Összesen 20 méhcsaládot vizsgáltam, négy méhészetben
„Soft skill”-ek az állatorvosképzésben
A közelmúltban végzett kutatások és felmérések hatására egyre elfogadottabb az az
álláspont, hogy az állatorvostan-hallgatókat a hagyományos szakmai tudás mellett fel kell
ruházni egyéb kompetenciákkal is, mint például a kommunikáció, vállalkozói- és digitális
ismeretek. Ezek az ún. soft skill-ek, melyek oktatása Nyugat-Európában mára az állatorvosképzés szerves részévé vált. A budapesti Állatorvostudományi Egyetem is bekapcsolódott
az Európai Unió által támogatott ún. „SoftVets” (Pan-European soft skills curriculum for
undergraduate veterinary education) oktatásfejlesztési projektbe, melynek célja egy olyan
oktatási keretrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók olyan készségekre
tegyenek szert, amelyek birtokában könnyebben megbirkóznak a jövőbeli
munkakörnyezetük okozta kihívásokkal és a szakma következtében rájuk nehezedő nyomás
és feszültségforrások jelentős részével
A kutya (Canis lupus familiaris) viselkedését befolyásoló tényezők vizsgálata agonisztikus kutya-ember interakció esetén
Egy kutya viselkedését sok tényező befolyásolja. A genetikai tulajdonságok, mint az ivar, a
fajta és az öröklött jellegek alapvetően meghatározzák az egyed viselkedését, de a kor, a
szociális háttér és az életmód is a befolyásoló tényezők közé tartozik.
Célkitűzésünk volt, hogy megfigyeljük, hogy a kutyát fenyegetően közelítő Idegen neme,
illetve testmérete összefüggésben van-e azzal, hogy a kutya mennyire agresszívan fog
reagálni.
A viselkedési változók kiválasztása után a rendelkezésre álló videókat kódoltam. Vizsgáltuk
a négy kezelési csoport (kis- vagy nagytermetű férfi, kis-vagy nagytermetű nő) közti
eltéréseket, illetve az első és második teszt közötti különbségeket. Főkomponens elemzést
is végeztünk az első tesztek frekvencia és látencia adataira
Sertésbélsár bakteriom vizsgálata egy hazai nagy létszámú állományban
Az emberek és az állatok szervezetüket mikroorganizmusok közösségével osztják meg,
amivel szoros kapcsolatban állnak. Ezek az élőlények a gazda számos életműködését, például
az immunrendszerét befolyásolják. Ez az erős kapcsolat jelentős hatással bír az állatok
egészségére és jólétére, ami így a mikrobiótát a haszonállattartás egyik jelentős tényezőjévé
teszi. Az újgenerációs szekvenálási módszerek és a bioinformatika területén elért fejlődésnek
köszönhetően a mikrobiom soha nem látott részletességgel vizsgálható. Az összetételét
befolyásoló kulcsfontosságú tényezők megértése nagy előnyt jelenthet a takarmányozási
protokollok kidolgozásában és az állatok termelésének optimalizálásában
Magas hőmérséklet káros hatásai két kétéltűfaj lárváira
A Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű rajzóspórás gombafaj a világszerte
kétéltűfajok százainak fennmaradását súlyosan fenyegető, kitridiomikózis nevű betegség
kórokozója. Ez a betegség hatékonyan kezelhető a környezet hőmérsékletének 28-30 °C-ra
történő emelésével. A Bd mellett a kétéltűeket veszélyeztető másik tényező a globális
klímaváltozás. Azonban a tartósan magas hőmérséklet kedvezőtlen élettani hatásokkal
járhat, valamint befolyásolhatja a kétéltűek fenotípusos ivarát, ami hosszú távon a populáció
ivararány eltolódásához vezethet. A magas hőmérséklet okozta káros hatások pontos
ismerete fontos lehet a Bd elleni hőkezelés alkalmazásában és a klímaváltozás kétéltűekre
gyakorolt negatív hatásainak megismerésében.
A megemelt hőmérséklet ebihalakra gyakorolt lehetséges hátrányos hatásainak
felderítésére erdei béka (Rana dalmatina) és barna varangy (Bufo bufo) ebihalakat hat napon
át 28 és 30 °C-on tartottunk a lárvális fejlődés 3 szakaszában: elején, közepén és végén.
Nyomon követtük az egyedek túlélését, átalakulásuk idejét, és mértük az átalakuló egyedek
testtömegét, majd az átalakulás után x hónappal boncolással meghatároztuk az egyedek
fenotípusos ivarát