72037 research outputs found
Sort by
A horvátországi kisebbségi magyaroktatásról: a C modell az általános iskolákban
No full textA Horvát Köztársaságban a nemzeti kisebbségeknek joguk van az anyanyelvű oktatáshoz és
neveléshez. A nemzetiségi oktatás három modell alapján működhet: A, B és C modell szerint.
A C modellben a horvát tannyelvű iskolákban választható tantárgy a magyar nyelv és kultúra.
A tanulmány bemutatja a C modell tantervi hátterét, tantárgyi céljait, megvalósításuk lehetőségeit,
a tanítók és a tanárok meghatározó szerepét és felelősségét. A következő fejezet egy kérdőíves
kutatás eredményeit mutatja be. A kérdőíves kutatás célja a tanárok tapasztalatainak a vizsgálata
volt a 2020-as alaptanterv célkitűzéseinek a megvalósíthatóságáról, továbbá a tanulók, a
tananyagok és az óraszervezés jellemzőinek a felmérése. A vizsgálati kérdések főbb témakörei
a következők voltak: a) a tanulócsoportok jellemzői és a magyar nyelv és kultúra tantárgy
helyzete; b) a tanulás és a tanítás oktatási-nevelési céljainak a megvalósíthatósága (a magyar
nyelv használata, magyar nyelvű szövegek és a magyar nyelvterület jellemzőinek a megismerése,
kulturális nyitottság, nemzeti identitás, tananyagok és tankönyvek használata, tanítási
módszerek); c) a magyar nyelv és kultúra tantárgy oktatásának a tapasztalatai. Az adatok azt
mutatják, hogy a tanulócsoportokat eltérő nyelvtudású diákok alkotják, a magyar nyelvet idegen
nyelvként tanulóktól az anyanyelvű diákokig. A tanterv célkitűzései közül az irodalmi és a köznyelvi
szövegek megismerése valósítható meg a legkisebb sikerrel, a nemzeti identitás erősítése és
megőrzése pedig jól megteremthető. A tanulmány a magyar nyelv és kultúra tantárgy helyzetét
és tanulócsoportjait vizsgálta a horvátországi általános iskolákban a tanárok szemszögéből.
A kutatás eredményei hozzájárulhatnak az oktatási folyamat többi résztvevőjének a kutatásához,
a tantárgy és a tanulók sikerességének a növeléséhez
Recomendación de revista: Historia Mexicana. Vol. 74, Núm. 2 (294) octubre-diciembre 2024
No full textDeszubsztantializált fogalmak – A történeti és jogi gondolkodás temporalitása és kihívásai Elías J. Palti olvasatában
No full textA recenzió Elías José Palti: Intellectual History and the Problem of Conceptual Change című kötetét mutatja be
Digital Tools and Resources in the Hungarian Primary EFL Classroom
No full textA digitális eszközök és erőforrások az alsótagozatos angol, mint idegen nyelv (EFL) tanórákon a 21. században fontosabbá váltak, mint valaha. Ahogy a világ gyors digitális fejlődéssel halad előre, új lehetőségek, eszközök és erőforrások tűnnek fel. E változások között nehéz eldönteni, hogy egyáltalán és mikor hasznosak ezek az eszközök és erőforrások az alsós EFL órákon. A kutatásban kitértünk a nemzetközi szakmai irányelvek vizsgálatára Európai Uniós dokumentumok által, majd a kihívások és perspektívák összevetése történt meg a budapesti, különböző mennyiségű tapasztalattal rendelkező EFL tanítók és pedagógushallgatók egyéni és fókuszcsoportos interjúi segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy a digitális elemek hasznosak a tanulók számára. A tanárok digitális eszközhasználata függ a digitális kompetenciáiktól, a rendelkezésre álló infrastrukturális lehetőségektől és az iskolájuk, valamint az oktatásért felelős szervek által nyújtott támogatástól. A digitális fejlődés érdekében ezeket a tényezőket országos, intézményi és személyes szinten egyaránt fejleszteni szükséges. A tanulmány célja, hogy segítse azon szülők és tanárok informálódását a témában, akik nem biztosak abban, hogy ezek az eszközök és erőforrások hasznosak a tanulóknak, de szeretnék megtudni
Überzufälligkeit, Musterhaftigkeit und Persönlichkeitsspezifizität im menschlichen Sprachgebrauch
No full textDie vorliegende Arbeit verwendet sprachstatistische und korpuslinguistische Methoden unter
Einbeziehung von 16 sprachstatistischen Indikatoren, angewendet auf ein Gesamtkorpus von
10.000 analysierten Texteinheiten aus der deutschen Online-Blog-Schriftsprache, verfasst von
insgesamt 55 Sprachbenutzern. Die statistische Analyse wurde computergestützt mit Python
durchgeführt, um die jeweiligen Kohärenzmuster des persönlichkeitsspezifischen
Sprachgebrauchs zu identifizieren. Die empirische Untersuchung konzentriert sich auf zwei
Hypothesen, die sich auf die Kohärenz bzw. Diskrepanz der Indikatorwerte beziehen, wodurch
eine automatische Erstellung von Persönlichkeitsprofilen ermöglicht wurde
