ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
A város materiális és immateriális rétegei – Lwów/Lemberg/Lvov/Lviv palimpszesztjei
No full textCsak helyi hálózaton érhető el / Restricted to LA
A határon átnyúló kulturális turizmus territoriális integrációt jelző vizsgálata a szlovák–magyar határszakaszon
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Zoltán Kaposi – Virág Rab (ed.): Economic and Social Changes: Historical Facts, Analyses and Interpretations: Studies on Economic and Social History from Southern Transdanubia I. Working Group of Economic and Social History, Regional Committee of the Hungarian Academy of Sciences in Pécs, 2021. 171 oldal
No full textCsak helyi hálózaton érhető el / Restricted to LANKönyvismerteté
Az érvényesülés feltételei – a pályakezdő diplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások vizsgálata
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Az állami területfejlesztési politika pénzügyi eszközei – gondolatok Illés Iván nyomán
Full text linkszabadon elérhető / Open acces
Contemporary trends in European industrial policy: from global interdependencies to more economic sovereignty and autonomy?
Full text linkszabadon elérhető / Open access61st ERSA Congress :Disparities in a Digitalising (Post-Covid) world – Networks, Entrepreneurship and Regional Development Pécs, 2022 augusztus 22-26.Absztrak
Köztér–térkontroll–közbiztonság: A térfigyelő kamerák hatékonyságának kérdései
Full text linkSecurity and a sense of security are both determining factors of everyday comfort. However, perceptions of fear and learnt associations (i.e., where and of what and whom one is afraid) may distort our perspective of urban security and may complicate the choice of reasonable security measures. Nonetheless, according to critical theorists, reasonability regarding to measures of security is crucial when it comes to public space, as public space is an indispensable component of democracy that cannot be maintained either without regulations or with its over-securitization and the excessive presence of the state. CCTV cameras have been one of the most widespread tools in international policy making that have been favoured especially in urban areas without
critical reflection over the last couple of decades and continues to be a rarely questioned element of urban security strategies. Their numbers continue to grow, and their implementation enjoys significant national funds internationally—and in Hungary in particular—regardless of the lack of impact assessment that would support the burgeoning of this expensive tool. Embedded in the international public-space discourse, this paper aims to highlight some of the pitfalls of impact assessment analysis of CCTV installations by drawing on data from a few districts of Budapest. This study also aims to make some suggestions for the development of relevant impact assessment.szabadon elérhető / Open acces
Az önkizsákmányolás fénytörései: A kertészet és a térbeli, társadalmi mobilitás összefüggései egy tanyán élő nő történetében
Full text linkA tanulmány egy tanyán élő egyedülálló idős nő történetén keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyiben tekinthető a fóliasátras kertészet a társadalmi mobilitás, avagy a boldogulás útjának. Az egyéni élet- és munkatörténetet egyfelől tágabb társadalmi összefüggésekben, a kertészet, mint kollektív mobilitási csatorna (Szelényi 1992:150) felől értelmezi, másfelől a boldogulás lehetőségét a mezőgazdasági termelést meghatározó párkapcsolati kooperáción keresztül, azaz a társadalmi nemi egyenlőtlenségek felől is vizsgálja. Az esettanulmány a társadalmi előrelépés lehetőségét behatároló strukturális korlátok és egyéni ambíciók összjátékát Bourdieu (2000) kései habitus fogalmán keresztül értelmezi, és külön figyelmet szentel a „testbe írt” tudásokra és társadalmi tapasztalatokra. Az önkizsákmányolás fogalmával egyszerre vizsgálhatók a strukturális korlátok, a társadalmi nemi egyenlőtlenségek, valamint a testi tapasztalatok és a saját testhez fűződő viszony, miközben a fogalom a hagyományos paraszti életmód és a bérmunkáslét közötti átmenetet, valamint a tanyai térbe ágyazott mobilitási mintázatokat is új megvilágításba helyezi. Az önkizsákmányolás fogalmára épített elemzésben ugyanakkor mindvégig feszültség van a két értelmezői perspektíva, a kutató nézőpontja és a saját megélt életösszefüggéseiről beszélő interjúalany nézőpontja között. Az esettanulmány ezért az önkizsákmányolás fogalmát problematizálva igyekszik megvonni az értelmezés határait.szabadon elérhető / Open acces