ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
A vidéki térségek közforgalmú közlekedési hálózatának fejlődése Magyarországon a kezdetektől a XXI. század elejéig
No full textA tanulmány célja a hazai vidéki térségek közforgalmú közlekedéssel való ellátottságának áttekintő bemutatása, a közúti és a vasúti személyszállításra fókuszálva. Ez a felosztás gyakorlatilag a Volán társaságok és a MÁV szolgáltatásait jelenti, a többi szereplő jelenléte a piacon jelképesnek tekinthető. A tanulmány a vasúti és a közúti személyszállítást együttesen kezeli, bemutatva a két alágazat piaci szerepét és annak változásait az elmúlt száz év öt különböző időszakaszában. A két alágazat versenye és együttműködése, kiegészítő és/vagy helyettesítő szerepe létezésükkel egyidős. A vasúti technológia korábban jelent meg, és forradalmi változásokat okozott a helyváltoztatásokban, a közúti közlekedés térnyerésével, először az autóbusz, majd a személygépkocsi elterjedésével azonban a vasút szerepe – a vidéki területeken – jelentősen lecsökkent, néhol meg is szűnt.
A regionális vasúti hálózat fejlődése, elsősorban gazdasági okokból, már XX. század első harmadában megállt. A század második fele a világon szinte mindenütt a regionális személyszállítás visszaszorulását hozta el, mely a személyszállításra használt vasúti pályahálózat hosszának csökkenésében is tükröződött. A folyamat Magyarországon elsősorban a hetvenes években, valamint 2006-2009 között ment végbe. A vonatokat jellemzően autóbuszok pótolták, és ennek – a költségmegtakarítás mellett – jelentős szociológiai hatásai voltak.
2010 óta a vasúti közlekedés hazánkban újra a közlekedéspolitika fókuszába került, jelentős fejlesztések zajlanak, a mellékvonalak sorsa azonban hosszú távon rendezetlen. A vasúti és autóbusz-közlekedés fokozottabb összehangolására, az egységes kínálat kialakítása érdekében számos intézkedés történik, a két alágazat egyre kevésbé versenytársa egymásnak, kiegészítő szerepük erősödik.Késleltetett elérésű / Embargoe
Cross-border educational migration fuelled by Hungary's kin-state politics in the Serbian-Hungarian border zone
Get PDFEducational migration is considered to be one of the most significant types in the migration from Serbia to Hungary. During the last thirty years, many Hungarian families in Vojvodina have come to the decision that after finishing primary school in Serbia, their children should pursue their secondary and tertiary studies in Hungary. Szeged is one of the main destinations of this type of migration, while at the same time it is also home to the most populous Vojvodinian community and serves as a scene for diverse, intensive cross-border activities. Based on narrative and structured interviews – conducted with Vojvodinian students living and studying in Szeged and also with heads of educational institutions – our main interest was to reveal how the direction and dynamics of cross-border migration and individual(or family) migratory decisions are challenged on the one hand by Hungary’s kin-state policy regarding Hungarians outside Hungary and by the educational regulations of the Hungarian government and its institutions.szabadon elérhető / Open accessInnovative approach and perspectives of the applied geography : The 5th Serbian Congress of Geographers 2021 szeptember 9 - 11
A trianoni békeszerződés és a gazdasági konszolidáció hatása a magyar bankhálózatra
Get PDFA tanulmány az első világháborút Magyarország számára lezáró trianoni békeszerződésnek a magyar bankrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja. Elemzi a határváltozásoknak a bankhálózatra és a két világháború közötti magyarországi városfejlődésre kifejtett folyamatait. A határokon átnyúló változások jelentős eszköz- és tőkeveszteségeket okoztak a bankrendszer szereplői számára. Az új határral elválasztott fiókok és a bankközpontok közötti kapcsolatok megszakadása hosszú évekre az eszközök befagyasztását és a nem teljesítő hitelek felhalmozódását vonta maga után. A szerző röviden áttekinti az új határokon kívül rekedt, elszakított bankhálózat konszolidációjának nehézségeit és a határon túli magyar érdekeltségű pénzintézetek térvesztésének tendenciáit. A tanulmány felvázolja azokat a tényezőket is, amelyek meghatározták a magyarországi regionális bankközpontok két világháború közötti területi átalakulását. A szerző megállapítja, hogy Budapest mint pénzügyi központ szerepének jelentős mértékű megerősödése, illetve a vidéki bankközpontok hanyatlása nemcsak a békeszerződéssel, hanem sokkal inkább a piaci koncentráció korábban kezdődött, térgazdaságtani szempontból is elemezhető tendenciáival magyarázható.szabadon elérhető / Open acces
Is it the time to centralize?
Get PDFszabadon elérhető / Open accessNew Challenges of Local Governance in Times of Uncertainty and Complexity. Annual Conference, Poznan, 2021 június 23-24.Absztrak
A magyarországi szubnacionális szereplők európai uniós érdekérvényesítési lehetőségeinek új irányai a COVID-19 járvány hatásainak tükrében
Get PDFszabadon elérhető / Open accessVálság – politika – tudomány: A Magyar Politikatudományi Társaság XXVI. Vándorgyűlése. Debrecen, 2021. június 03-04.Absztrak
Intézményi környezet és helyi fejlesztések: elköteleződések szabta lehetőségek a telepprogramok megvalósításában
No full textA helyi tudásra és adottságokra építő fejlesztési megközelítés (place-based approach) több mint egy évtizede az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának egyik meghatározó módszertani megközelítése. Célja a társadalmi kirekesztés és a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése egy olyan többszintű kormányzási intézményrendszeren keresztül, amelyben a helyi kapacitásokat és tudásokat a fejlesztéspolitikai mező magasabb területi szintjeiről érkező, külső források bevonásával mobilizálják. A helyi adottságokból kiinduló fejlesztési paradigma kritikusai szerint az EU tagállamok közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszere erősen heterogén, s ebből adódóan a helyi adottságokból kiinduló fejlesztési beavatkozások eltérően, különböző eredményességgel működhetnek az egyes országokban. Azaz, a helyi adottságokra építő fejlesztések mindig a nemzeti közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszerben értelmezhetők, annak keretei, működési mechanizmusai, a különböző területi szintek közötti együttműködés, az információk és források áramlása, a kompetenciák és kapacitások megosztása meghatározza a helyi fejlesztések mozgásterét a fejlesztési koalíciók kialakítására és működtetésére, a helyi fejlesztési elképzelések és célok megvalósítására. A helyi adottságokra építő fejlesztések vizsgálatakor ezért egyszerre kell figyelembe venni a vertikális - különböző területi szintek intézményei - és a horizontális - helyi szinten kialakuló fejlesztési koalíciók és együttműködések – kapcsolatok, kompetencia és kapacitás megosztások jellemzőit, működési mechanizmusait. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy az állam által kialakított fejlesztéspolitika intézményi és szabályozási keretei milyen lehetőségeket kínálnak a helyi szintnek a „telepfelszámolás”, azaz a szegregációs folyamatok megállítása és a lakóhelyi szegregáció oldásának kezelésére, és egy jó gyakorlatként megjelenő esettanulmány alapján bemutatjuk, hogy ez mennyiben találkozik a helyi adottságokkal és tudással, valamint a helyi szinten megfogalmazódó igényekkel és lehetőségekkel, a fejlesztési elképzelések megvalósításához helyi szinten milyen erőforrásokat lehet és kell mozgósítani.szabadon elérhető / Open acces
Bizalom, bizalmatlanság, önbizalom
Get PDFJelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egységes elméleti keretbe foglalja a bizalom vagy bizalmatlanság mint emocionális állapotok, illetve a bizalom vagy bizalmatlanság kimutatása mintkognitív módon megalapozott döntések összefüggéseit. Ezen érzelmi és cselekvési szintek közöttaz önbizalom jelenségén keresztül kíván kapcsolatot teremteni az érvelés. Az önbizalmat egy-fajta gondolkodásmódként értelmezi az írás, hangsúlyozva, hogy a bízni képes és a bizalmatlan ember önbizalma nagyon különbözően működik.szabadon elérhető / Open acces
A telekocsizás utasszámainak változásai a COVID-19 világjárvány első évében
Get PDFszabadon elérhető / Open accessA vidéki Magyarország a pandémia korában : IX. Falukonferencia. Pécs, 2021. szeptember 22-24.Absztrak
Önkormányzati kommunikáció a COVID-19 világjárvány okozta krízishelyzetben
Get PDFLocal governments had a key and prominent role in tackling COVID-19 pandemic. Their task was to take short-term measures quickly, to organize protection and care for those in need. The main objective of our paper is to present, how local governments communicated with their inhabitants on various online interfaces in this crisis situation. Our analysis covers 54 settlements representing all the different levels of the settlement network from large cities to small villages. We examined the webpages and Facebook pages of local governments and mayors, firstly during the first wave, then during the second and the third waves of the pandemic. Recognizing their responsibility, local governments clearly tried to provide all the information to the inhabitants as quickly as possible. They considered the online interfaces the most effective, but the online communication had typically been complemented by information published on more traditional channels as well. There were no significant difference in terms of the way and characteristics of communication among the different types of settlements, although local governments of different sizes obviously had to face different challenges in terms of the amount of tasks they had to tackle. The communication process was a very difficult task because of the lack of information and the not entirely transparent data provision. Even on the Facebook pages especially suitable for this purpose, interactivity rumbled, and in many cases the questions and suggestions of the inhabitants remained unanswered. It is instructive that, with few exceptions, local authorities do not place emphasis on surveying local needs and opinions. The full range of measures and contact with the public cannot be evaluated from local governmental online communication, but it can be said that the publication of information has changed thematically and has significantly declined in volume and frequency since the first month of the epidemic in March 2020. There were local governments that performed excellently in online communication, i.e. they published regular and relevant information, but there were also some (mainly small settlements) that did not use these channels at all or after a while. The latter may be explained by the fact that the population of the settlement – due to its age composition or the characteristics of Internet use – can be effectively informed mainly through other, traditional channels. There is little doubt that the lack of information available to local governments, declining local empowerment, and growing central management in epidemic management may also have resulted in less and less communication at the local level.szabadon elérhető / Open acces
Szimbolikus és emocionális. Valós a városfejlődés Magyarországon? Beluszky P., Sikos T. T. (2020): Városi szerepkör, városi rang (Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 286. o.)
No full textKésleltetett elérésű / EmbargoedKönyvismerteté