ELECTRA - Electronic Archive of the Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences
Not a member yet
2391 research outputs found
Sort by
Tájhasználati érdekek és ellenérdekek az Alföldön – a természetvédelem, a mezőgazdaság és a turizmus kapcsolata a Kiskunsági Nemzeti Park példáján
Get PDFProtecting nature and conserving biodiversity in habitats are now important principles world-wide. However, the use of conservation areas in many cases are affected by agriculture and tourism, too. In this paper, we aim to summarise the cooperation and conflicts between nature conservation, agriculture and tourism in the Kiskunság National Park (KNP), looking back over the past decades. Based on document reviews, in-depth interviews and GIS analysis we scruti-nize how the economic interests are reflected in the use of the conservation areas. Our results show that the 'margin of manoeuvre' for nature conservation is continuously narrowing and many factors – such as the EU’s agricultural and rural development support schemes – influence the processes in protected areas. Thus, the recognition of the interdependence of the three sectors and the necessity of cooperation provide the basis for successful rural development in the areas of nature conservation.szabadon elérhető / Open acces
Editorial: Opportunities of core and peripheral regions in Central Europe
Get PDFszabadon elérhető / Open acces
Spatial analysis of the COVID-19 pandemic in Hungary
Get PDFThis paper examines the spatial dynamics and regional distribution of the novel coronavirus epidemic in Hungary in an effort to obtain a deeper understanding of the connection between space and health. The paper also presents comprehensive epidemiologic data on the spatiotemporal spread of the COVID-19 pandemic in terms of the epidemic waves. Following a comparison of the growth rates of infection numbers, the current study explores the geographical dimension of the three pandemic waves. The partial transformation of spatial characteristics during the three epidemic waves is among the most important results found. While geographical hotspots influenced the first wave, newly confirmed coronavirus cases in the second and third waves were due to community-based epidemic spreading. Furthermore, the western-eastern spatial relation and the core-periphery model also affected the regional distribution of new cases and deaths in the initial two waves. However, a new spatial pattern - realised by the northern-southern spatial orientation - appeared during the third wave. The outputs of this paper offer feasible suggestions for evidence-based policymaking in pandemic prevention, mitigation, and preparedness.szabadon elérhető / Open acces
Igazságos szolgáltatások? A közérdekű szolgáltatások fejlesztésének hatása a társadalmi térbeli viszonyok
No full textA társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei.
A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő aktorok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között.
A társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei.
A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő cselekvői csoportok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között.szabadon elérhető / Open acces
A magyar régiók szerepe és pozíciója a kutatási együttműködési hálózatokban
No full textA tanulmányban a magyar megyék (NUTS 3 szintű régiók) kutatási együttműködési kapcsolatait vizsgáljuk az Európai Unió által finanszírozott három keretprogram projektjeiben történő részvételük alapján. A régiók közötti együttműködési kapcsolatokat többrétegű (multi-layer) hálózat segítségével térképezzük fel az egyes intézménytípusok (vállalatok, felsőoktatási intézmények, kormányzati intézmények, kutatóintézetek) közötti sajátosságok feltárása érdekében. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a magyar megyék hány együttműködési kapcsolatot alakítottak ki a különböző dimenziók mentén, valamint milyen arányban létesítettek kapcsolatot a vizsgált európai régiókkal. A vizsgálatok során továbbá bemutatjuk, hogy a projektek alapján kialakult együttműködési hálózatban a különböző intézménytípusok szerepe jelentősen eltérő az egyes megyékben az információáramlás szempontjából. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy az együttműködési kapcsolatok száma Budapesten kiemelkedően magas, azonban az intézmények koncentrált jelenlétének is köszönhető a régióban. A különböző intézménytípusok közötti kapcsolatok vizsgálata rávilágít a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek tudományos együttműködések során betöltött fontos szerepére (Baranya megye és Hajdú-Bihar megye, illetve Győr-Moson-Sopron megye és Csongrád-Csanád megye). Végül az elemzésben rávilágítunk arra, hogy néhány régió (Heves megye, Nógrád megye, Tolna megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kevésbé alakított ki együttműködési kapcsolatokat.Késleltetett elérésű / Embargoe
A területi kormányzás és a területi integráció vizsgálata Baranya megye fejlesztési dokumentumaiban az uniós csatlakozástól napjainkig
No full textA magyar területfejlesztési politika origójaként értelmezhető 1996-os területfejlesztési törvény szervesen illeszkedett az európai területi gondolkodást meghatározó folyamatokba. Már az uniós csatlakozásig, de azt követően is számos változáson ment keresztül, követve az európai területi politikai folyamatokat és a magyar közjogi rendszer ciklikusságát. A tanulmány célja bemutatni Baranya – mint az ország leginkább hanyatló fejlődési pályát bejáró megyéje – példáján a megyei területfejlesztési politika korszakait, mindezt a helyalapú (place-based) területfejlesztési politikai megközelítés érvényesülésén keresztül.A tanulmány első része áttekintő jelleggel bemutatja a területi kormányzás és a területi kohézió, mint fogalmak szakirodalmi hétterét, annak jelentőségét az európai integrációs folyamatban, valamint a kohéziós politika szabályozásában, kiemelve a helyalapú szemlélet, illetve a területi integrációs eszközök előtérbe kerülését. A dolgozat második felében összehasonlító elemzésnek vetem alá Baranya megye releváns fejlesztési dokumentumait 2003-tól napjainkig Fabrizio Barca vezette kutatócsoport által kidolgozott jelentésben alkalmazott place-based tipológia alapján. Az alkalmazott kvalitatív elemzés három dimenziója a tervezési folyamatra jellemző dialógus és részvétel; a területi diverzitás és tudás jelenléte a dokumentumokban; illetve a valóságos kapacitással rendelkező területi intézmények megléte. A módszer segítségével kimutathatók a három jól behatárolható korszak hasonlóságai és különbségei, az egyes kritériumok esetében érzékelhető tendenciák, melyek javaslatok megfogalmazására is lehetőséget adnak.Késleltetett elérésű / Embargoe
Manufacturing in the post-industrial city: the role of a “Hidden Sector” in the development of Pécs, Hungary
No full textThis chapter takes a look at the evolution of manufacturing industries of Pécs, ashrinking regional centre in Southern Hungary. Industrialisation and de-industrialisationprocesses are considered in the context of the city’s peripheral geographic position, and itsaspirations to abandon its mining and industrial heritage in favour of becoming a cultural city.The chapter contests the reality of these plans, drawing attention to how a simplifiedunderstanding of economic restructuring encourages the formation of “hidden sectors”,important secondary and tertiary activities which can get caught in vicious circles of decline,policy neglect, and network disintegration. It examines the transformation of the city’sindustries, and the divergent evolutionary patterns they form in a city characterised by industrialdecline. FDI-based, endogenous and knowledge-based industries are examined, along with theinstitutional background which influences their evolution, and gives rise to hidden sectors. Thechapter aims to highlight the importance of diversified industrial structures, the relevance oflocalities, and the role institutions play in influencing the future of manufacturing in the posttransition era.Csak helyi hálózaton érhető el / restricted to LAN onl
A magyar önkormányzati rendszer megújulásának irányai
Get PDFA tanulmány egy, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége megbízásából készült szakértői javaslat tudományos háttéranyaga. A szerzők szándéka, hogy szakmai vitát kezdeményezzenek a magyar önkormányzati rendszer átfogó reformjáról. Magyarország ugyan 1990-ben élenjárt az önkormányzati decentralizáció terén, mára Európa egyik legcentralizáltabb országa lett. A szerzők bemutatják, hogy milyen folyamat vezetett a jelenlegi helyzetig, és javaslatokat fogalmaznak meg az önkormányzatok feladatrendszerére, térbeli struktúrájának konszolidálására, a finanszírozási modellre és az önkormányzatok fejlesztéspolitikai szerepvállalására. A tanulmány fő üzenete, hogy nem csak a jogi szabályozási keretek igényelnek reformot, de a politikai elit és a társadalom szemléletváltására, aktvitására is nagy szükség van.szabadon elérhető / Open acces
Overview of territorial governance and territorial integration in development documents of Baranya county, since the EU accession to date
Get PDFszabadon elérhető / Open accessNew Challenges of Local Governance in Times of Uncertainty and Complexity. Annual Conference, Poznan, 2021 június 23-24.Absztrak