3,087 research outputs found
Contrasting activity profile of two distributed cortical networks as a function of attentional demands
The original publication is available at http://www.jneurosci.orgThis work was supported by R01 grant MH-073610 from the National Institutes of Health to Denis Paré
Systematics as an immanent characteristic of modern law
Avtor obravnava sistematičnost kot imanentno lastnost modernega prava. Ugotavlja, da ta ni bila prisotna pri vseh zgodovinskih pojavnih oblikah prava, ampak se je oblikovala šele na prehodu iz 18. v 19. stoletje. Razumevanje prava kot sistema zahteva jasno opredelitev koncepta sistemske ustrojenosti. Pri tem opaža, da se lahko splošni nauki o sistemih aplicirajo tudi na področje prava. Toda pravni sistem se od ostalih (ne)družbenih sistemov bistveno razlikuje, saj so njegovi elementi normativne kvalitete. Zaradi tega se morajo meje med pravnim sistemom in njegovim okoljem jasno določiti, saj lahko pravne posledice pripisujejo le pravni elementi. Obravnavanje prava kot sistema omogoča, da razvijemo številne koncepte pravnega sistema. Ni namreč vseeno, če pravo obravnavamo kot sistem hierarhično ali znanstveno razvrščenih pravnih pravil, ga razumemo kot zaprto ali odprto strukturo, opazujemo njegovo notranjo ali zunanjo ustrojenost, ali ga obravnavamo v njegovi idealni obliki ali kot približek temu idealu. Pravni sistem ima štiri poglavitne lastnosti, ki zagotavljajo njegovo sistematičnost. Enotnost izhaja iz t.i. temeljnega pravila, katerega poglavitna naloga je vnašanje enotnosti v pravno materijo. Koherentnost, popolnost in določnost pravnega sistema se medtem nanašajo na zahtevo, da v pravu ni pretiranih pravnih praznin, protislovij in nedoločnosti. Ker se tem pomanjkljivostim ni možno izogniti v celoti, je potrebno poiskati načine njihovega odpravljanja. Zadnje poglavje se nanaša na ugotovitev, da je koncept pravnega sistema tesno povezan s pravno razlago. Poglavitna pri tem je razlaga s pomočjo sistema, ki zajema sistematično in sistemskoskladno razlago. Avtor odgovarja tudi na številna druga vprašanja, katerih poznavanje je nujno za razumevanje glavnih tem magistrskega dela. Podrobneje prikaže razlikovanje med pravnimi pravili in pravnimi določili, normativnimi konflikti in konkurenco pravnih pravil, razveljavitvijo in neuporabo protislovnih pravnih pravil ter pravnim sistemom in pravnim redom. Zato lahko delo razumemo kot zaokrožen prikaz sistematičnosti kot imanentne lastnosti modernega prava.The author considers systematics as an immanent characteristic of modern law. He is noting, that the systemic nature was not a characteristic of all historical forms of law, but only appeared at the turn of the 18th to the 19th century. Understanding law as a system requires a clear definition of systemic structures. In this regard, the general systemic theories can be applied in the field of law. However, the legal system is different from other (non) social systems, because its elements have a normative quality. Consequently, the boundaries between the legal system and its environment have to be clearly specified, because only legal elements can cause legal consequences. Understanding law as a system makes it possible to develop several concepts of the legal system. We can consider law as a system of hierarchically or scientifically classified legal rules, it can be viewed as a closed or open structure, we can look at its internal and external structure and consider it in its ideal form or as an approximation to this ideal. The legal system has four main characteristics that ensure its systematic nature. Unity stems from the so-called basic rule, whose main task is to ensure unity of the legal material. Coherency, completeness and definiteness of law refer to the requirement, that the legal system can not have excessive legal gaps, contradictions and uncertainties. Due to the fact that those imperfections can not be avoided, it is necessary to create methods for their elimination. In the last chapter, the author notes that the concept of legal system is closely linked to legal interpretation. Interpretation with the help of the system includes systematic interpretation and interpretation in conformity with the system. The author additionaly addresses many other questions that are essential for understanding the main topics of the thesis. He also presents the distinction between legal rules and legal provisions, between normative conflicts and competition of rules, between invalidation and non-applicability of contradictory legal rules and between the concept of legal order and legal system. Therefore, the thesis can be understood as a comprehensive account of systematics as an immanent characteristic of modern law
The meaning and use of neuroscientific discoveries in civil evidence law
Doktorska disertacija obravnava problematiko »objektivizacije subjektivnega« v civilnem dokaznem pravu. Pravno relevantna subjektivna dejstva so dejstva, katerih (ne)obstoj je odvisen od subjektivnega doživljanja posameznika, zato jih »zunanji opazovalci« izkustveno ne morejo zaznati. V civilnem dokaznem pravu je glavni »zunanji opazovalec« sodišče, ki mora doseči zanesljivo objektivizacijo pravno relevantnih subjektivnih dejstev. Toda obstoječe metode »subjektivizacije objektivnega« ne zagotavljajo popolne zanesljivosti. Avtor zastopa stališče, da lahko zanesljivost ugotavljanja pravno relevantnih subjektivnih dejstev poveča uporaba nevroznanstvenih odkritij. Nevroznanost je namreč že naredila prve korake na področju objektivizacije bolečine, odkrivanja laži in drugih pravno relevantnih subjektivnih dejstev, ki se ugotavljajo v civilnem dokaznem pravu. Interdisciplinarno področje, na katerem se nevroznanstvena vprašanja prepletajo s pravnimi in obratno, imenujemo nevropravo. Ker pa nevroprava ni mogoče obravnavati brez razumevanja prava in nevroznanosti, avtor obravnava temelje civilnega dokaznega prava in nevroznanosti s temeljitim prikazom njene zgodovine, sedanjosti ter prihodnosti, nakar preide na znanstveno preučevanje razvoja nevroprava kot interdisciplinarnega področja nevroznanosti in (civilnega dokaznega) prava. Ugotavlja, da uporaba nevroznanstvenih odkritij v civilnem dokaznem pravu ne predstavlja revolucije, ampak evolucijo prava.
Uporaba nevroznanstvenih odkritij v civilnem dokaznem pravu je utemeljena na razpravnem in izjemoma na preiskovalnem načelu, pri čemer je potrebno upoštevati dejanske omejitve pri uporabi nevroznanstvenih odkritij v civilnem dokaznem pravu in pravne omejitve, ki obstajajo pri uporabi obstoječih metod »objektivizacije subjektivnega« v civilnem dokaznem pravu, kakor tudi pravne omejitve, ki obstajajo pri uporabi nevroznanstvenih metod »objektivizacije subjektivnega« v kazenskem dokaznem pravu. Toda ne glede na omejitve – bodisi dejanske bodisi pravne – nevropravo ne bo zašlo v slepo ulico, temveč se bo razvijalo z nadaljnjim razvojem nevroznanosti. Nadaljnji razvoj bo namreč zmanjšal pomanjkljivosti nevroznanosti in povečal zanesljivost njenih odkritij. Interdisciplinarno področje nevroznanosti in prava navsezadnje že obstaja, nevroznanstvena odkritja pa že postajajo del objektivizacije pravno relevantnih subjektivnih dejstev.
Predmetna doktorska disertacija predstavlja prvo znanstveno delo, ki obravnava civilnopravne vidike prepletanja prava in nevroznanosti celostno. Znanstvena odkritja, do katerih smo prišli v doktorski disertaciji, so premaknila meje našega védenja o pomenu in uporabi nevroznanstvenih odkritij v civilnem dokaznem pravu ter predstavljajo kakovostno izhodišče za nadaljnje raziskovanje.The Doctoral Dissertation discusses the problem of »objectification of subjective« in civil evidence law. Legally relevant subjective facts are facts, of which (non)existence depends upon subjective experience of individuals, as a result of which »external observers« cannot experientially perceive them. In civil evidence law the main »external observer« is the court, that must, in order to reliably ascertain subjective facts, achieve their objectification. However, the existing methods of »objectification of subjective« are not entirely reliable. The author argues, that the use of neuroscientific discoveries can increase the reliability in ascertaining legally relevant subjective facts. Neuroscience has already taken its first steps in the field of objectifying pain, lie detection and other legally relevant subjective facts that are being ascertained in civil evidence law. The interdisciplinary field, in which neuroscientific questions interweave with legal and vice versa is called neurolaw. Without understanding both law and neuroscience, it is impossible to scientifically research the field of neurolaw. Therefore, the author discusses the basics of civil evidence law and neuroscience, with diving deep into its history, present and future, then passes onto the scientific research of the development of neurolaw as an interdisciplinary field of neuroscience and (civil evidence) law. He points out, that the use of neuroscientific discoveries in civil evidence law is not a revolution, but in fact, the evolution of law.
The use of neuroscientific discoveries in civil evidence law is based on adversarial and exceptionally inquisitorial principle. It is important to consider actual limitations when using neuroscientific discoveries in civil evidence law and legal limitations, which exist when using existent methods of »objectification of subjective« in civil evidence law, as well as legal limitations, that exist when using neuroscientific methods of »objectification of subjective« in criminal evidence law. Regardless of limitations – either actual or legal – neurolaw will not come to a dead end, but will evolve alongside further development of neuroscience. Further development will reduce faults of neuroscience and increase the reliability of its discoveries. After all, the interdisciplinary field of neuroscience and law already exists, neuroscientific discoveries are already becoming a part of objectification of legally relevant subjective facts.
The present Doctoral Dissertation is the first scientific work that studies the civil law aspects of the interweaving of law and neuroscience as a whole. The scientific discoveries reached in this dissertation have moved the boundaries of knowledge of the meaning and use of neuroscientific discoveries in civil evidence law and offers a quality starting point for further research.
ANALOGY IN THE CASE LAW OF SLOVENIAN COURTS
Diplomsko delo z naslovom »Analogija v sodni praksi slovenskih sodišč« ima dvojni pomen. Predstavlja zaokroženo celoto in sistematični prikaz analogije v teoriji ter sodni praksi, kar je rezultat avtorjevega celoletnega raziskovanja, hkrati pa predstavlja temelj za nadaljnje raziskovanje na področju analogije v sodni praksi. Menim, da diplomsko delo bralcu omogoči globok vpogled v tematiko, tako s teoretičnega kot tudi s praktičnega vidika. Po uvodni predstavitvi pravnih praznin in razlogov za njihov nastanek, lahko bralec obudi znanje o analogiji, ki ga je pridobil pri predmetu pravoznanstvo, hkrati pa se mu predstavijo nova spoznanja in koncepti, ki v teoriji še niso bili razdelani. Diplomsko delo se seveda dotika tudi drugih vprašanj, ki so vsaj posredno povezana z analogijo, kot je na primer sistemizacija pravnih panog v javno in zasebno pravo, odnos med posameznimi panogami v smislu nad- in podrejenosti ter podobna vprašanja, ki so pomembna za razumevanje predmeta diplomskega dela. Zadnje poglavje je namenjeno predstavitvi sodne prakse in vprašanjem, kako praksa dojema analogijo in jo uporablja v vsakodnevnih pravnih operacijah, v sklepnem delu pa so podane končne ugotovitve in izhodišča, na katerih bo temeljilo nadaljnje raziskovanje v naslednjem oziroma naslednjih delih.The degree\u27s work entitled »Analogy in the case law of Slovenian courts« pursues two objectives. It represents a complete and systematic view of the analogy in theory and judicial practice, which is a result of the author\u27s year-long research, and it is also a foundation for further research in the field of analogy in case law. I believe that the thesis provides a deep insight into the theme, both from a theoretical, as well as a practical point of view. After the introductory presentation of legal gaps and the reasons for their creation, the reader is able to incite his knowledge of analogy, which he has acquired in the course of Theory of Law. Furthermore, he is presented with new insights and concepts, which in theory had not yet been elaborated. The degree’s work also reaches other issues, that are, at least indirectly, linked with the analogy, such as systemization of legal branches in public and private law, the relationships between branches and similar issues which are important for the understanding of the thesis. The last chapter is devoted to the presentation of case law and question of how practice is perceived and used by analogy in everyday legal operations. In the final part, we are given the final findings and considerations on which further research will be based on
Eszéki magyar iskolák az Osztrák–Magyar Monarchia idején
The paper encompasses the period of the First Elementary and Secondary School, founded in Osijek in the late 19th century, with the assistance from the Hungarian Royal State Railway when classes were conducted in Hungarian. The paper is based on Hungarian and Croatian archival records as well as newspaper articles reporting on the above-mentioned institution and its associated occurrences. Attention has been drawn to the role and significance of the school in promoting the Hungarian language and culture for the Hungarians of Osijek and the surrounding area. As the school operated during a period of unstable Hungarian–Croatian relations, the political and social impact of the school on the Croatian population has also been analysed. The paper endeavours to contribute to a deeper understanding of the historical and cultural context of the Hungarian minority in Osijek and to highlight the complex demands placed on the school. These expectations involved acting as the central Hungarian national institution while at the same time ensuring that its operation did not make the local Croatian population feel threatened.A tanulmány a 19. század végén Eszéken a Magyar Királyi Államvasutak által alapított első magyar nyelvű elemi és felső népiskola működésének időszakát öleli fel. A munka magyar és horvát levéltári forrásokon, illetve a kortárs sajtó azon cikkeinek összehasonlításán alapul, amelyek a szóban forgó iskolákról és a hozzá kapcsolódó eseményekről szólnak. Figyelmet fordít az iskola szerepére és jelentőségére a magyar nyelv és kultúra népszerűsítésében az Eszék magyarok és a környékbeli magyarság körében is. Mivel az iskola a zűrzavaros magyar–horvát viszonyok idején működött, elemzi annak politikai és társadalmi hatásait a horvát lakosságra is. A dolgozat arra törekszik, hogy hozzájáruljon a történelmi és kulturális kontextus megértéséhez az eszéki magyar kisebbség vonatkozásában, valamint rámutasson azokra a komplex elvárásokra, amelyeket az iskolával szemben támasztottak. Ezek szerint úgy kellett betöltenie a központi magyar nemzeti intézmény szerepét Eszéken, hogy közben, a horvát lakosság ne érezze magát veszélyeztetve annak működése miatt
WIRELESS MICROCONTROLLER SYSTEM FOR THE WEATHER DATA CAPTURING
V diplomski nalogi je opisan razvoj in uporaba naprave za zajemanje vremenskih podatkov in brezžično pošiljanje. V okviru diplomske naloge smo razvili oddajno in sprejemno napravo. Oddajna naprava je razvita s poudarkom na čim daljšem delovanju brez ponovnega polnjenja baterije. Brezžično komunikacijo zagotavljajo RF moduli, ki delujejo na frekvenci 2.4GHz. RF moduli lahko sprejemajo podatke iz 6 oddajnikov. Sprejete vremenske podatke prikazujemo na zaslonu in jih obenem shranjujemo na SD-kartico. Izvedena je bila analiza funkcionalnosti in lastnosti praktično realiziranega sistema.The thesis describes the development and using of devices for data acquisition and wireless transmission. Within the thesis we developed a transmitting and receiving device. The transmitting device has been developed with a focus on the longer operation of the device without recharging the battery. Wireless communication is ensured with RF modules, which works on frequency 2.4GHz. RF modules can receive data from six transmitters which is shown on the screen and stored to SD card. There has also been functionality and features of practically realized system analysis done in the thesis
Is Tolerance Political? An Interview with Denis Lacorne
contribution à un site webDenis Lacorne is the author of "The Limits of Tolerance. Enlightenment Values and Religious Fanaticism" (Columbia University Press, 2019), the English translation of "Les limites de la tolérance" (Gallimard, awarded the Prix Montyon by the Académie Française). In his book, which is intellectually very inspiring because of the many questions it addresses and raises, Denis Lacorne traces the emergence of the notion of tolerance from its early thinkers to the Age of Enlightenment and finally questions the notion and its various understandings through more recent events in France and the United States. What is tolerance? Is tolerance political? Interview by Miriam Périer, CER
Magyar Tudomány 1963
1963 / 1. sz. 1
JÁNOSSY LAJOS: A magyar tudományos élet egyes problémái az MSZMP VIII. kongresszusán
ERDEY-GRÚZ TIBOR: A természettudományok helyzete és az országos távlati tudományos kutatási terv
BORSÁNYI KÁROLY: Az afrikai forradalom
VITA
SIMONOVITS ISTVÁNNÉ: Dialektika vagy relativizmus
KÓSA ANDRÁS: Anként a matematika alkalmazásairól
TEKSE KÁLMÁN: Néhány megjegyzés Rényi A. "A matematika alkalmazásairól tartandó vita tézisei" c. cikkéhez
SZEMLE
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
Tudományos élet
Összehasonlító irodalomtudományi Konferencia Budapesten (Sziklay László)
A XXII. kongresszus és a magyar történettudomány (M. Kondor Viktória)
A filozófia néhány kérdése a XXII. kongresszus fényében (Vas Ida)
A Magyar Mikrobiológiai Társaság 1962. évi nagygyűlése (Ivánovics György)
Beszámoló a "Történeti városközpontok fejlesztése - Építészettörténeti kérdések" Konferenciáról (Vámossy Ferenc)
Hírek
A Tudományos Minősítő Bizottság hírei
KÖNYVSZEMLE
Emlékezések Ady Endréről I. (Jólesz László)
Kukoricatermesztési kísérletek 1958-1960 (Kovács István)
PETÉNYI GÉZA: Gyermekgyógyászat (Kapus Gyula)
1963 / 2. sz. 93
ERDEI FERENC: Kodály Zoltán köszöntése
KÓNYA SÁNDOR: Az MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának irányító tevékenységéről
SIMON LÁSZLÓ: A belterjes mezőgazdasági termelés néhány területi kérdése
RÉNYI ALFRÉD: Blaise Pascal (1623-1662)
VITA
BALOGH SÁNDOR-SIMON PÉTER: Megjegyzések Molnár Erik "Történelemszemléletünk nacionalista maradványai" című cikkéhez
SZEMLE
Tudományos élet
Demográfiai Szimpózion (Szabady Egon)
Ünnepi ülés és előadássorozat a Kodály-évforduló alkalmából
A II. Magyar Gyógyszerterápiás Konferencia (Szendei Ádám)
Az Akadémiai Könyvtár tudományos munkája és kiadványai (Rózsa György)
Beszámoló a Tudománytörténet X. Nemzetközi Kongresszusáról és a Nemzetközi Szociológiai Társaság (IAS) V. Világkongresszusáról (Szigeti József)
Nemzetközi Gyermekgyógyász Kongresszus (Romhányi József)
Nemzetközi Élettani Kongresszus (Went István)
Hírek
A Tudományos Minősítő Bizottság hírei
TÖRTÉNELMI ADATTÁR
Bolyai Farkas, ahogy egy diákja emlékezetében élt (Sarlóska Ernő)
KÖNYVSZEMLE
Helyesírási Tanácsadó Szótár (Kázmér Miklós)
Búzatermesztési kísérletek 1952-1959 (Szalai Dezső-Balla László)
BOROS SÁNDOR: Fogászati pathológia (Berényi Béla)
1963 / 3. sz. 175
WIRTH ÁDÁM: Osztályharc és szövetségi politika a szocializmus teljes felépítésének időszakában
BERKOVITS ILONA: Zichy Mihály Madách-illusztrációi
FORGÁCS PÉTER: A reumatológia néhány kérdéséről
BARTHA LAJOS-NAGY LÁSZLÓ: A pszichológia jelenlegi helyzete és néhány főbb problémája hazánkban
TOBIÁS LÓRÁND: Az építésügyi kutatás-szervezés eredményei
VITA
ERNST JENŐ: A relativitástan és a természettudomány népszerűsítése
PÖLÖSKEI FERENC: "Tehetség és szocializmus" - Megjegyzések Pándi Pál cikkéhez
SZEMLE
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
Tudományos élet
Nemzetközi Gerontológiai Konferencia (Haranghy László)
A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlése
Tíz éves a Csehszlovák Tudományos Akadémia
Hírek
KÖNYVSZEMLE
G. V. OSZIPOV: Technika és társadalmi haladás (Szántó Lajos)
Tanulmányok az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok köréből I-III. (Rév Mária)
FORGÁCS LÁSZLÓ: Tudatosság és költőiség (Trencsényi-Waldapfel Imre)
FEKETE SÁNDOR: A szülészet és nőgyógyászat haladása (Kovács András)
1963 / 4. sz. 275
KÖPECZI BÉLA: A modern filológia feladatai a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa után
SZALAI SÁNDOR: A TFT 1961. évi országos kutatási adatfelvétele és a hazai kutatási statisztikai alapjai
SZENTÁGOTHAI JÁNOS: Kibernetikai szemlélet a biológiai és orvosi tudományokban
DÉGEN IMRE: A vízgazdálkodási tudományos kutatás magyarországi múltja és jelentősége
Alekszandr Vasziljevics Topcsijev (Müller Sándor)
SZEMLE
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
Tervek a pártkongresszus anyagának feldolgozására az Akadémián (Kóródi József)
Az Akadémia 1963. évi kiállításai (Kóródi József)
A területi fejlesztés tudományos kutatásait koordináló bizottság munkája (Kóródi József)
A háziállatok vércsoport-vizsgálatának helyzete hazánkban (Szent Iványi Tamás)
Tudományos élet
Az urológus kongresszusról (Zádor László)
Ankét a hazai széndioxid-tartalmú földgázok hasznosításáról (Lőrinc Imre-Takács Pál)
Nemzetközi ókortudományi találkozók 1962-ben (Harmatta János)
Hírek
Az 1963. évi Kossuth-díjasok
A Tudományos Minősítő Bizottság hírei
KÖNYVSZEMLE
ANTAL LÁSZLÓ: A magyar esetrendszer (H. Molnár Ilona)
PETRÁNYI GYULA: Belgyógyászati diagnosztika (Góth Endre)
TERPLÁN SÁNDOR: Gépjárművizsgálatok (Lévai Zoltán)
MEINKE-GUNDLACH: Rációtechnikai kézikönyv (Fényes Tamás)
1963 / 5. sz. 349
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1963. ÉVI CXIX. NAGYGYŰLÉSE ÉS CXXIII. KÖZGYŰLÉSE
RUSZNYÁK ISTVÁN: Elnöki megnyitó
ERDEI FERENC: Az elnökség beszámolója
FOCK JENŐ: Üdvöző beszéd
MÁTRAI LÁSZLÓ: A társadalomtudományi alkotómunka új feladatai
GELEJI SÁNDOR: A műszaki alapkutatások problémái
Korreferátumok: ERDEY-GRÚZ TIBOR
Korreferátumok: JÁNOSSY LAJOS
Korreferátumok: HEVESI GYULA
SZEMLE
A Magyar Tudományos Akadémia 1963. évi nagygyűlése és közgyűlése
A közgyűlés határozata
Az 1963. évi akadémiai jutalmak
1963 / 6-7. sz. 425
BENKŐ LORÁND: A Magyar Nyelv Értelmező Szótára
GÖNCÖL GYÖRGY: A kapitalista integráció történelmi gyökerei és perspektívái
SZALAI SÁNDOR: Tudományos kutatásunk fejlődési irányai a kutatási statisztika tükrében
CSONKA PÁL: A héjszerkezetekről
WEISZFEILER GYULA: Az alga tömegtenyésztésének aktuális kérdései
VITA
RÉNYI ALFRÉD: Megjegyzések egyes "megyjegyzések"-hez
CSÁSZÁR ÁKOS: Hozzászólás Kósa András "Ankét a matematika alkalmazásáról" című cikkéhez
HAJNAL ANDRÁS: A matematika alkalmazásairól tartott ankéton felmerült néhány kérdéshez
SZEMLE
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
Az 1963. évi akadémiai nagygyűlés osztályrendezvényei
A koordináló munka tapasztalatai a néprajz-, művészet-történet- és régészettudomány területén (Castiglione László)
A burgonyatermesztés kérdései a Növénytermesztési Bizottság ülésén (Förgeteg Sándor)
Tudományos élet
A biológiai tudományok fejlődésének mérföldkövei, eredményei és távlatai a Szovjetunióban (Farkas László)
A mezőgazdasági növények örökletessége megváltoztatásának elméleti alapjai (T. D. Liszenko)
A biológia új szakasza (N. Sziszakjan)
Nemzetközi geokémiai seregszemle a moszkvai Vernadszkij ünnepségeken (Szádeczky-Kardoss Elemér)
Nemzetközi együttműködés az agrártudományok területén (Egyed Imre)
Hírek
A Tudományos Minősítő Bizottság hírei
TÖRTÉNELMI ADATTÁR
Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz (Büky Béla-Csengeryné Nagy Zsuzsa)
KÖNYVSZEMLE
A "Scriptores Graeci et Latini" sorozatáról (Szilágyi János György)
WALDAPFEL ESZTER: Az önálló magyar külpolitika 1848-1849 (Révész Imre)
RODÉ IVÁN: Általános sugárterápia (Zsebők Zoltán)
SZÉCHY KÁROLY: Alagútépítéstan (Palotás László)
DOBOS DEZSŐ: Elektronikus kémiai mérőkészülékek (Németh Jenő)
1963 / 8. sz. 567
SZABÓ IMRE: A társadalomtudományok helyzete és az országos távlati tudományos kutatási terv
BERNÁT IVÁN: Vizsgálatok az ozaena eredetének tisztázására
SOÓ REZSŐ: A budapesti Egyetemi Botanikus Kert múltja, jelene és kutatómunkája
VAS-ZOLTÁN PÉTER: A szocialista országok együttműködése a tudományos kutatások és a tudományszervezés terén
Went István (Lissák Kálmán)
SZEMLE
U Thant a Magyar Tudományos Akadémián
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
A kibernetikai kutatások és az elektronikus számológép-kutatások fejlesztése (Törő Imre)
A koordináló bizottságok eddigi munkája (Törő Imre)
Megkezdte működését az Elnökségi Helyesírási Bizottság (Törő Imre)
Néhány megjegyzés a koordinációs bizottságok működéséhez (Törő Imre)
Tudományos élet
Winkler Centenárium (Bayer István)
Műszaki nyelvi tanácskozás (Grétsy László)
A szovjet büntetőjog problémái a kommunizmus építésének korszakában (Viski László)
A "Nukleinsavak Kémiája és Biokémiája" Bizottság első prágai konferenciája (Fodor Gábor)
A Tudományos Minősítő Bizottság hírei
KÖNYVSZEMLE
HORVÁTH ZOLTÁN: Magyar századforduló (Mérei Gyula)
Az ipari üzemek szervezése és gazdaságtana (Kasper Egon)
VAS GYÖRGY: Az alsó végtag vénás betegségei (Ladányi Józsa)
1963 / 9. sz. 653
TOLNAI GÁBOR: A tudományos minősítés és az aspiránsképzés továbbfejlesztéséről
KOMLÓS ALADÁR: A Nyugat kritikusai
SZŐKE PÉTER: Ornitomuzikológia
JELLINEK HARRY: Az érpótlás mai helyzete
TOBIÁS LORÁND: Gondolatok az ipari kutatás hatékonyságáról
VITA
ALPÁR LÁSZLÓ: Tények és vélemények a matematika alkalmazásairól folyó vitában
SZEMLE
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
Megalakult a Magyar Parazitológusok Társasága
A jubileumi esztendőre megjelenik az Akadémia tagjainak reprezentatív bibliográfiája
Átszervezik a Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalatot
Tudományos élet
A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlése
A Rákóczi-kor irodalmának francia forrásai (Hopp Lajos)
A mongol-magyar régészeti expedíció 1961-63. évi eredményei (Erdélyi István)
Kertészeti Akadémiai Napok Győr-Sopron megyében (Koródi László)
Az öntözéses gazdálkodás hazai lehetőségei - olaszországi tapasztalatok alapján (Fekete István)
Történelmi adattár
Az Akadémia szerepe a Nemzeti Színház létrehozásában (Gergely Pál)
KÖNYVSZEMLE
GRÉTSY LÁSZLÓ: A szóhadadás (Szathmári István)
GUNSZT PÉTER: Acsády Ignác történetírása (M. Kondor Viktória)
LÁSZLÓ JÁNOS: A mezőgazdasági árpolitika és a termelés tervszerű irányítása (Egyed Imre)
FODOR GYÖRGY: A Laplace-transzformáció műszaki alkalmazása (Fényes Tamás)
1963 / 10. sz. 765
NOVOBÁTZKY KÁROLY: Joliot-Curie emlékezete
KOVÁCS GYŐZŐ: Batsányi útja a jakobinus mozgalomig
FÖLDES KÁROLY: A szocializmus gazdasági törvényeiről
TANKA DEZSŐ: A hisztokémia jelentősége a biológiai tudományokban
FARKAS LÁSZLÓ: A társadalom neturalisztikus felfogása és az orvosi biologizmus
SZEMLE
Tudományos élet
Nemzetközi filozófiai munkaértekezlet Budapesten (Tordai Zádor)
A Népességtudományi Kutató Csoport delegációja Stockholmban (Szabady Egon)
Egy sikeres matematikai kollokviumról (Bod Péter)
Az őrségi táj mezőgazdasági vízgazdálkodásának problémái (Szalóczy Bálint)
KÖNYVSZEMLE 825
S. DOBOS ILONA: Egy somogyi parasztcsalád meséi (W. Petrolay Margit) 825
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945 (Márkus László)
BALLENEGGER RÓBERT-FINÁLY ISTVÁN: A magyar talajtani kutatás története 1944-ig (Stefanovits Pál)
KARL WINNACKER-LEOPOLD KÜCHLER: Kémiai technológia I. (Németh Jenő)
1963 / 11. sz. 837
OSZTROVSZKI GYÖRGY: Magyarország nyersanyag helyzete
ALMÁR IVÁN: A mesterséges holdak megfigyelése a szocialista országok akadémiáinak közös kutatási programján
RAJKI SÁNDOR: A kukoricakutatások helyzete és perspektívája Magyarországon
TÖRŐ IMRE: A sejttan és fejlesztésének lehetőségei hazánkban
Kelemen Lajos (Benda Kálmán)
VITA
PERNYE ANDRÁS: Énekelnek-e a madarak? (Kritikai megjegyzések Szőke Péter "Ornitomuzikológia" című tanulmányához)
SZEMLE
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
Az Elnökség ülése
Az Akadémia 1964. évi tudományos tanácskozásai
Tudományos élet
Nemzetközi analitikai-kémiai folyóirat magyar száma
A VII. Európai Molekula Spektroszkópiai Kongresszus (Kovács István)
A tudomány segíti szocialista mezőgazdaságunk fejlesztését (Egyed Imre)
A XXXIV. Tüdőgyógyász-Nagygyűlés (Kelemen Sándor)
Az I. Nemzetközi Hisztokémiai Szimpózium (Pósalaky Zoltán)
KÖNYVSZEMLE
RUZSICZKY ÉVA: Irodalmi nyelvi szókincsünk a nyelvújítás korában Kazinczy tájszóhasználata alapján (R. Hutás Magdolna)
BENDA KÁLMÁN-IRINYI KÁROLY: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961) (Molnár József)
KIS ALADÁR: Magyarország külpolitikája a második világháború előestéjén (Vida István)
ALFÖLDI ZOLTÁN-SÓS JÓZSEF: Hőgyes Endre élete és munkássága (Vas György)
1963 / 12. sz. 901
SZIGETI JÓZSEF: Emlékezés Denis Diderot-ra születésének 250. évfordulóján
IMRE KATALIN: Radnóti Miklós
ERDEI FERENC: A biológiai, technikai és ökonómiai kutatások összefüggése a mezőgazdasági tudományokban
BABICS ANTAL: Megemlékezés Korányi Frigyesről
FRENYÓ VILMOS: A fitotron jelentősége a növényélettani kutatásban
VITA
KALMÁR LÁSZLÓ: "Sejts és bizonyítsál!"?
FARKAS MIKLÓS: A magyar matematikusok közötti vitáról
SZEMLE
Az Akadémia testületi szerveinek tevékenysége
Az Elnökség hírei
Az új rendszerű személyi minősítés eddigi ereményei
Tudományos élet
Rákkutatás az Egyesült Államokban (Kellner Béla)
A Magyar Élettani Társaság Vándorgyűlése (Juhász Balázs)
Tanácskozás a szocialista mezőgazdaság egészségügyéről (Bakács Tibor)
TÖRTÉNELMI ADATTÁR
Goethe mint könyvtáros (György József)
A TUDOMÁNYOS MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG HÍREI
KÖNYVSZEMLE
PERJÉS GÉZA: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650-1715) (Heckenast Gusztáv)
Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei I. (Csapodi Csaba)
BOROS-KETTESY-KUKÁN: Szemészet (Grósz István)
Üzemi vegyészek kézikönyve (Németh Jenő
Timing of impulses from the central amygdala and bed nucleus of the stria terminalis to the brainstem
The amygdala and bed nucleus of the stria terminalis (BNST) are thought to subserve distinct functions with the former mediating rapid fear responses to discrete sensory cues and the latter longer “anxiety-like” states in response to diffuse environmental contingencies. Yet, these structures are reciprocally connected and their projection sites overlap extensively. To shed light on the significance of BNST-amygdala connections, we compared the antidromic response latencies of BNST and central amygdala (CE) neurons to brainstem stimulation. Whereas the frequency distribution of latencies was unimodal in BNST neurons (~10 ms mode), that of CE neurons was bimodal (~10 and ~30 ms modes). However, after stria terminalis (ST) lesions, only short-latency antidromic responses were observed, suggesting that CE axons with long conduction times course through the ST. Compared to the direct route, the ST greatly lengthens the path of CE axons to the brainstem, an apparently disadvantageous arrangement. Since BNST and CE share major excitatory basolateral amygdala (BL) inputs, lengthening the path of CE axons might allow synchronization of BNST and CE impulses to brainstem when activated by BL. To test this, we applied electrical BL stimuli and compared orthodromic response latencies in CE and BNST neurons. The latency difference between CE and BNST neurons to BL stimuli approximated that seen between the antidromic responses of BNST cells and CE neurons with long-conduction times. These results point to a hitherto unsuspected level of temporal coordination between the inputs and outputs of CE and BNST neurons, supporting the idea of shared functions.The original publication is available at: http://jn.physiology.org/cgi/content/full/100/6/342
Rehab Depot de la Plaine Saint-Denis
Redesign for workshop Atelier Revision Intermediaire at the Depot de la Plaine Saint-Denis with a rehabilitation center as new functionRMITArchitecture and The Built Environmen
- …
